Tovább folytatódik a frakciókormányzás

Az első félév zárását követően a Policy Agenda elkészítette a kormányzati munkaterv teljesülésének mérlegét. Az adatok azt mutatják, hogy a kormány által vállalat feladatoknak még a felét sem volt képes a kabinet végrehajtani. A kiszámíthatatlan jogalkotás jellemzi továbbra is a minisztériumok munkáját.

Mi lett a munkatervvel? A frakciókormányzás árnyoldalai

A kormány 2012 decemberében hirdette ki kormány határozatban, hogy milyen jogszabályok módosítására kell számítani az elkövetkező félévben. A nyilvánvalóan a minisztériumok nagyrészt önkéntes vállalásai alapján összeállított munkaterv összesen 128 feladatot tartalmazott. A Policy Agenda által készített összegzés alapján ebből mindössze 51-et hajtott végre a kabinet, amely 40%-os teljesülési arányt jelent.

Mégsem a jogszabályok mennyiségével van a probléma, mivel kvázi munkaterven kívül, azaz ad-hoc jogalkotás keretében ennek többszörösét, 240 kormányrendeletet fogadott el, vagy törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány. A probléma abban van, hogy nem látszik a tervszerűség a jogalkotási munkában, amely a magyar jogrendszer kiszámíthatatlanságára utal.

A Policy Agenda által indított Politikai Hatás Index kutatási programban is már többször bebizonyítottuk, hogy a mostani kormányzati ciklus egyik legnagyobb problémája a frakciókormányzás. Ebben a félévben is 42 egyéni kormánypárti képviselői indítvány került elfogadásra. Ez oly mértékben felborítja a kormány-országgyűlési képviselők közötti jogalkotási egyensúlyt, hogy ezáltal kiszámíthatatlan lesz a parlament munkája.

Minisztériumokról számokban

A kormány munkaterve miniszteri szintig szab feladatot. A teljesülést végignézve az látszik, hogy a legtöbb feladat a nemzetgazdasági tárcára hárult (34), amely a kormányzati összteljesítménnyel lényegében azonos mértében teljesített a feladatokat. Nehezítette a minisztérium munkáját, hogy év elején miniszter cserére került sor.

A legjobb teljesítményt a HM nyújtotta, 50%-kal, de összesen 4 jogalkotási feladata volt csupán. A feladat nagysága és a végrehajtás hatásfoka alapján az emberi erőforrások minisztériuma volt ezen a területen a leghatékonyabb. A 44%-os teljesítményét igazából az oktatási terület húzta le, mivel számításaink szerint ott volt a legtöbb nem teljesített feladat ebben a félévben a minisztériumon belül.

Sereghajtónak számít a vidékfejlesztési tárca, amely csupán 33%-os teljesítményt ért el, nála csak a Külügyminisztérium teljesített gyengébben. A KÜM ugyanis az előírt egyetlen feladatát sem végezte el a jogalkotási munkában.

Meglepő, hogy az összkormányzati munkáért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is a mezőny hátsó felébe került, mivel csupán 39%-os a teljesítménye. Több területen, például az új PTK hatálybalépésével kapcsolatos jogszabályok megalkotásában is jelentős csúszásban vannak.

Összességében a számok azt igazolják, hogy továbbra is átláthatatlan a kormányzati jogalkotási munka. Láthatólag féléves tervezésre sem képes a kabinet, amely a ciklus elején még tolerálható lenne, de a ciklus utolsó teljes évében egészen meglepő.