A következő negyedév jogalkotásának elemzése

A kormány az év elején azt ígérte, hogy konszolidációs időszak jön a törvényhozásban is. Az első negyedévben kidolgozott, elfogadott jogszabályok száma azt jelzi, hogy valóban takaréklángon van a közigazgatás. A Policy Agenda heti elemzésében a Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével vizsgálta meg, hogy mire lehet számítani a következő negyedévben a törvényhozásban.

A második negyedév TOP-5 ügye

A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvényeknek és jogszabálytervezetnek, amely a döntéshozók asztalára, és ezzel szinte párhuzamosan a közvélemény elé kerülnek a következő negyedévben.

A második negyedévben a kormány első féléves törvényalkotási programja, munkaterve, valamint az Országgyűlés előtt lévő előterjesztések alapján az elemzésünkben 136 jogalkotási kezdeményezést vizsgáltunk. Ennek alapján az előttünk álló három hónapban a következő öt ügy lesz a leginkább a közvélemény figyelmének fókuszában (zárójelben a PHa-index):

1.      Az új Büntető Törvénykönyv (4) kidolgozása és társadalmi vitája már az első negyedévben megkezdődött. Ahogy várható volt nem csak a politikai pártok részéről fogalmazódtak meg kritikák, hanem szakmai szervezetek egy része is változtatásokat javasolt a tervezetben. Azt eredeti szándékhoz képest, amely szerint februárban már az Országgyűlés előtt lett volna a törvényjavaslat, láthatólag késik az előkészítő munka. Ugyan az eddigi törvényhozási tempóhoz képest lassabb a kidolgozás menete, és feltehetőleg erősebb társadalmi konzultációt is akar a kormány, mint a szokásos volt, de mégis további nyílt konfliktusokra lehet számítani az új BTK kapcsán.

2-3.A választási eljárásról szóló törvény és az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó törvénymódosítások (3,75-3,75) más-más okok miatt kerültek a TOP lista elejére. A választási rendszerrel kapcsolatos viták várakozásaink szerint ismét felerősödnek az eljárási törvény vitája kapcsán. Az MT-hez kapcsolódó átmeneti törvények ugyanakkor hatásukat, és „célcsoportjukat” tekintve oly mértékűek lesznek, hogy ezért váltják ki a közvélemény érdeklődését. Ugyanakkor ez utóbbi kapcsán nem számolunk olyan utcai demonstrációkra, mint amilyenek az új Munka Törvénykönyvét kísérték.

4.      A járások kialakításáról szóló törvény (3,6) azért lesz alapvetően meghatározó a politikai napirend szempontjából, mert továbbviszi a mostani önkormányzati rendszer átalakítását. Már az első negyedévre is a TOP ügyek közé soroltuk, mert a tervek szerint februárban fogadta volna el a kormány a törvényjavaslatot, de ezt elhalasztották, így a tervekhez képest biztosan később kerül sor a parlament általi elfogadására. Miután a javaslatnak még mindig zajlanak a politikai egyeztetései, ezért könnyen lehet, hogy a negyedév vége fele tudja csak a parlament megtárgyalni és elfogadni.

Ennek kapcsán azt érzékeljük, hogy a kabinet igyekszik olyan anyagot letenni, amely minimálisan bírja a kormánypárti frakciók támogatását. Amennyiben ez nem sikerülne, akkor könnyen lehetséges olyan támadás a kormánypárti képviselők részéről, amely megnehezíti, sőt akár meg is hiúsíthatja az elfogadást.

5.      A termőföldről szóló törvény (3,4) normál politikai közhangulat esetén egy általános szabályozási kerettörvény lenne. Ugyanakkor a földügyeket körülvevő politikai indulatok miatt nehéz kiszámítani, hogy milyen irányba mehet el a vita ennek kapcsán. Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került konfliktusok következtében, akár a kormánypárti képviselőket is oly mértékben megoszthatja a kérdés, hogy az jelentősen megnehezíti a javaslat elfogadását.

A második negyedév jelentős egyéb jogalkotási munkát is hoz, olyanokat, amelyek már nem fértek be a TOP-5 listára. A tervek szerint a postai liberalizációról, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, az új PTK-ról és az Országgyűlésről is törvény születik, amely váratlan esetben akár komoly politikai konfliktussá is kinőheti magát. Ugyanakkor, és ezt már az első negyedév kapcsán is jeleztük, továbbra is van egy komoly kérdőjel a tavaszi jogalkotási munkában, ez pedig az EU-IMF hiteltárgyalások. Amennyiben valóban van olyan gazdasági kényszerhelyzet, vagy politikai szándék, hogy még az első félévben legyenek lezárva a tárgyalások, akkor ez bizonyosan több törvény módosítását is magával hozza.

Mely tárcának lesz nehéz a második negyedév?

A korábbi időszakból lévő elmaradások és a negyedéves munkatervi feladatok alapján a nemzeti fejlesztési miniszternek (32) és a nemzetgazdasági miniszternek (28) lesz a legtöbb feladata az elkövetkező három hónapban.

Ugyanakkor a társadalmi-gazdasági és kommunikációs jelentőségük alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszternek kell a legforróbb ügyekre felkészülnie (PHa-index átlagérték 2,28). Ugyanis a KIM előtt áll az új BTK és PTK, a választási eljárásról szóló törvény, a járások elfogadtatásnak ügye, a népszavazási törvény és a bírósági reform, valamint az adatvédelmi hatóság kapcsán indított EU-s eljárások lezárásának a problémája.

Ugyancsak politikailag nehéz időszakra kell felkészülnie a nemzeti erőforrás miniszternek (PHa-index átlagérték 2,15), aki a Nemzeti Alaptanterv mellett, az új köznevelési törvény és az új felsőoktatási törvény végrehajtásával kapcsolatos rendeletek kapcsán kerülhet támadások kereszttüzébe. De ugyanígy erősen konfliktusos lesz az egészségügyi béremelés levezénylése, illetve a gyógyszerkiadások csökkentésének az ügye. 

Az első negyedév a jogalkotásban nyugalmat hozott

A várakozások beigazolódtak az első negyedévben, és a kormány, valamint a kormánypárti frakciók csökkentettek a jogalkotás tempóján. Ez meglátszik a munkaterv teljesülésében is, mivel inkább több feladat esetében a tervezetnél hosszabb egyeztetési időt hagyott magának a kabinet.

A negyedév elején megjelent Politikai Hatás Index elemzésünk azt mutatta, hogy az új BTK lesz a legnagyobb horderejű ügy, amely a jogalkotók elé kerül. Ugyan a kormány általi elfogadása és benyújtása februárhoz képest még várat magára, ennek ellenére éles szakmai vitát váltott ki a megjelent tervezet.

Ugyancsak késésben van a kabinet saját menetrendjéhez képest a járások kialakításában. Ennek oka a politikai viták jelentős száma, és azok lezáratlansága. Korábban is jeleztük, hogy a járásközpontok határainak meghúzása, és a központok kijelölése olyan éles kérdések, amelyek az egyéniben megválasztott országgyűlési képviselőket is jelentős mértékben megosztják.

Előzetesen a harmadik helyre vártuk a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt, amelynek végül zárószavazása elhalasztásra került. A dohánykereskedelem kérdésének szabályozása jelentős társadalmi és gazdasági hatással bír, valamint versenyjogi szabályokat is mérlegelni kell. Láthatólag a kormánypártok még nem döntötték el, hogy végigviszik e eredeti szándékukat.

A TOP-5 listánk utolsó két jogalkotási feladata a Nemzeti Alaptanterv és a közösségi közlekedés kérdése volt az első negyedévben. A NAT igazolta a várakozásokat, és valóban heves ideológiai, szakmai és politikai viták alakultak ki körülötte. A közösségi közlekedés kérdése a BKV finanszírozás rendezetlensége miatt élesedett ki, amely úgy tűnik, hogy az állami garanciavállalással és a főváros pótlólagos forrásbiztosításával egyelőre lekerül a napirendről.

Riport Krausz Péter elemzővel: http://gazdasagtv.hu/allamhaztartas/2012-03-29/komoly-konfliktusok-varhatoak-a-jogalkotasban