KKV konjunktúra Index 2014. II. negyedév

Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke ismét emelkedett az előző negyedévhez képest. Az adatok azt mutatják, hogy a cégvezetői várakozások meghaladták a 3 évvel ezelőtti szintet, és remény van arra, hogy tartós tud maradni ez a hangulat. A beruházási kedv ugyanakkor még alacsonynak számít, és ez óvatosságra ad okot.

Az elmúló válság után javuló konjunktúra

Tovább folytatódott a KKV-index erősödése, és a cégvezetők várakozásai most már meghaladják a 2011 elején, a gazdasági válság utáni második hullámvölgy kezdetén mért szintet. Míg 2014. I. negyedévi érték 50,3% volt, addig most 55,2%-a nőtt.

A kkv-index időbeli alakulása

Továbbra is kérdés, és erős vita az elemzőintézetek között, hogy ez a derülátóbb hangulat minek köszönhető. Vitathatatlan, hogy a gazdasági növekedés megindult, és a kormány jóléti intézkedéseinek (rezsicsökkentés) hatására minimálisan erősödött a fizetőképes kereslet. Ugyanakkor a fundamentális problémák adottak, a gazdaság jelentősebb ütemű erősödésének nincsenek meg a feltételei, és nehezen befolyásolható külső tényezőktől függünk.

Azt a szempontot sem szabad az adatok értékelésekor szem elől téveszteni, hogy az adatfelvétel időszaka erősen az országgyűlési választási kampány végével esett egybe. A cégvezetők véleményét nyilvánvalóan befolyásolta a pártszimpátia is, azaz a gazdasági növekedésben való hit a kkv-index adatait fel, míg a kormány elleni szavazótáborba tartozó cégvezetők az adatok erősen levitték.

Ennek a folyamatnak egyértelmű oka, hogy a mostani kampány főkérdése az volt, valóban sikeres-e a mostani gazdaságpolitika, vagy változtatásra van szükség.

Kevesebben számítanak romlásra, de stagnálást többen valószínűsítenek

A cégvezetők 24%-a szerint a következő félévben romlani fog a magyar gazdaság helyzete. Ez kedvezőbb adat, mint a negyedévvel korábbi 28%-os volt, illetve majd harmada a 2011. decemberben mért 69%-nak. Azaz érezhetően kevesebb a  gazdasági visszaeséstől való félelem

A mostani negyedében a gazdasági növekedést várók aránya 43% volt, amely 11%-kal kisebb, mint az előző negyedévben mért kiugró adat. Inkább illeszkedik abba a tendenciába, amit korábbi időszakokban mértünk. A gazdasági növekedést várók arányának csökkenésével együtt 15%-kal nőtt azok száma, akik arra számítanak, hogy a gazdaság teljesítménye nem változik.

Javuló likviditási helyzet

A cégvezetők 34%-a nem számít semmilyen fejlesztésre az elkövetkező félévben, vagyis e kör aránya kismértékben csökkent az előző negyedévhez képest, amikor még 36%-uk mondta ugyanezt.

Optimizmusra adhat okot, hogy míg tavaly év végén még csak 12%-uk mondta, hogy 10% feletti bővülésre is lát esélyt, addig most ez az arány 21%.

Az előző negyedéves mérésnél az adatok azt mutatták, hogy a KKV szektor likviditási helyzetében erőteljes javulást várnak a cégvezetők, már 33%-a várta azt, hogy javulni fog cégének likviditási helyzete.  Korábban, 2011 óta a likviditási várakozások jóval alacsonyabbak voltak és időnként erőteljesen visszaestek, a 2012. szeptemberi mélypont során a vállalatok vezetőinek csak 8%-a volt optimista e téren.

A mostani adatok szerint – feltehetően a tavaly megkezdett banki KKV hitelprogram következtében is – további javulás lehetséges. A cégvezetőknek most 51%-a vár az előző negyedévhez képest kedvezőbb pénzügyi helyzetet, és ez az arány az elmúlt négy év legkedvezőbb adata. A romló várakozásokat várók aránya 10%-ra csökkent. Ennek a folyamatnak részben oka lehet az is, hogy az elmúlt években a leginkább tőkeszegény, a válság okozta kereslet-visszaesést és a növekvő adóterhelést legkevésbé tűrő kis-közép vállalatok csődbe mentek, azaz változott a KKV szektor összetétele is.

A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük. A kutatás 2014. március 18-29. között zajlott on-line vállalati panelen, illetve telefonos megkérdezéssel. Az IBS – Policy Agenda KKV Konjunktúra Index képzésének módja a business survey index-számításon alapul. A módszertanról részletesen itt olvashatnak.