A Policy Agenda által számított 2019. IV. negyedévi Gazdasági Fejlődés Index (1,01%) jelzi, hogy a bővülés előző negyedévében kezdődő enyhe csökkenése folytatódik, az év végére az építőipar eddigi kiugró növekedése visszaesett, az ipar növekedési várakozásai gyengültek. Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A vállalatok és a háztartások körében az eddigi optimizmus kissé csökken, részben a külső gazdaság lassulását is okozó kockázati tényezők – Brexit, világgazdasági helyzet érezhető romlása, így a külkereskedelmi partnereink növekedésének lassulása – részben a változatlan versenyképességi problémákkal összefüggő munkaerő-piaci anomáliáink miatt. A fiskális és monetáris folyamatainkat pedig az államháztartás év végére tervezettnél nagyobb – talán csak az időbeli elszámolás miatti – hiánya, valamint a folyó fizetési mérleg deficitje jellemzik.

Növekedésünk kissé visszaesik …

A GDP volumen 2019 évi 4,9%-os bővülése 2020-ban várhatóan 3,5% körül alakulhat. Az építőipari termelés jelentős, az ipari termelés mérsékeltebb visszaesése, valamint a beruházások számottevő gyengülése mellett a korábbinál alacsonyabb bérnövekedés okozta enyhe fogyasztás csökkenéssel is számolhatunk. A magyar ipari bizalmi index és az EU konjunktúra-indexek is gyengülésre utalnak, köztük az IFO üzleti index is.

A hazai gazdaság azonban még így is az egész EU leggyorsabban növekvő gazdasága lehet, most már inkább a fogyasztói kereslet eredményeként. A külkereskedelmi aktívum meghatározója lesz, hogy mind az export, mind az import bővülése – amelyek már mintegy két éve azonos szinten vannak – 2020-ban néhány százalékponttal visszaesnek. Az állóeszköz-felhalmozás 2017 óta tartó 16-18%-os volumen-bővülése pedig 2020-ban jelentősen lelassul, 4% körülire.

A folyó fizetési mérleg 2019-es és 2020. évi várható hiányát a beáramló külföldi működőtőke kompenzálja, de a korábbi 5 mrd euró feletti együttes mérleg 2019-ben 3,5 milliárd, míg 2020-ra 2,5 milliárd körül alakulhat. Számolnunk kell az EU-támogatások beruházás-serkentő hatásának csökkenésével és a háztartások vásárló erejének lassuló emelkedésével is.

Magas inflációs várakozások, további forintgyengülés…

A GFI pénzügyi mutatói kissé romlottak az előző negyedévihez képest. Változatlanok a monetáris és fiskális helyzetünk bizonytalanságai. A 2019-es tervezett 1,8%-os államháztartási hiány pénzforgalmi szemléletben romlott, de idén számottevően csökkenhet, akár 1,3% körülire.

Az infláció 2019 decemberében hétéves csúcsára emelkedett. A tavalyi növekedés után változatlan mértékű, éves átlagban 3,5% lehet. Az alapkamat az MNB szándéka szerint 2020 végéig nem változik.

A külföldi jegybankok megszüntették a szigorítást, ezzel csökkenhet az MNB-re nehezedő kamatemelési nyomás, de a monetáris szigorítás elmaradásának természetes következménye a forint folyamatos gyengülése. A tavalyi 325 forintos átlagos euró-árfolyam év végére 340 fölé is romolhat. A magyar és külföldi valuták közötti kamateltérések nagy volumenű shortolásra adnak lehetőséget, amely végül is a forint további gyengüléséhez vezet, majd inflációt is gerjeszt. A gyengülő hazai fizetőeszköz hátrányosan érinti ilyen formán a magyar fizetéseket is. A munkaadókat érintő, 8%-os emeléssel járó tehernövekedés az erősödő euróban számolva jóval kisebb mértékű – esetenként változatlan arányú – béreket jelent a külföldi cégek számára.

A vállalati és lakossági hitelállomány eddigi dinamikus emelkedése folytatódik. A vállalati szféra 90 napon túli és a nemteljesítő hiteleinek aránya az elmúlt évekbeli csökkenés eredményeként már 2%-hoz közeli mértékre csökkent. A bankok gazdálkodásának kamateredménye, működési bevétele és általános eredménye is folyamatosan javul.

A háztartások optimizmusa kissé csökken …

Idén mérséklődik az elmúlt évek jelentős fogyasztás-bővülése. Ugyanis az ezt eddig kiváltó dinamikus béremelkedés, hitelezési expanzió, a családvédelmi programmal megalapozott magas fogyasztói bizalom hatása csökken. Az eddigi növekedést már fékezik a magas lakásépítési-, karbantartási költségek, a lakásbérlés magas szintje és a megindult inflációs folyamat is.

A háztartások helyzetét és kilátásait a foglalkoztatási viszonyok alakulása alapvetően meghatározza. Az év végén a regisztrált munkanélküliek mintegy 15%-a 25 éven aluli fiatal volt, kétharmaduk első munkahelyét kereste, de esetenként nem sok reménnyel. A munkanélküliek egyharmadának nincs szakképzettsége. Az álláskeresők egynegyede az elhelyezkedés szempontjából az egyik legkiszolgáltatottabb korcsoportba tartozó 55 éven felüli. A munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya öt megyében is meghaladta, illetve elérte az országos átlag másfélszeresét: Somogy megyében 9,7%-ot, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 9,3%-ot, Baranya megyében 8%-ot, Hajdú-Bihar megyében 7,9%-ot, Jász-Nagykun-Szolnok megyében szintén 7,9%-ot.

Jelentős szélsőségek vannak a kereseti-jövedelmi viszonyokban. A bruttó átlagbér 2019-ben a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban 656.100 Ft, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén csupán 238.100 Ft volt. A becslések szerint az átlagbérnél mintegy húsz százalékkal lehet alacsonyabb a medián bér Magyarországon, azaz a kedvezmények nélküli 268 ezer forintos novemberi átlagkereset helyett 215 ezer Ft – a medián kereset, az adókedvezményeket is figyelembe véve pedig csak 221 ezer Ft.

A felső jövedelmi tizedek javuló helyzetére utal, hogy az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint év végre a lakosság birtokában már több mint 9 ezer milliárd forint értékű állampapír volt, ez az állomány év elejétől 20%-kal növekedett. Az Állampapír Plusz nyár elejétől elérhető magasabb hozama megnövelte és át is strukturálta a megtakarításokat, ezzel persze fékezve az expanziót. A lakosság betétállománya meghaladja a kilenc és fél milliárd forintot, hitelállománya pedig több mint 7 ezer milliárd forintot tesz ki.

Nagymértékben növekedtek a lakossági adóbevételek is. A háztartások egy év alatt mintegy 10%-kal több jövedelem típusú és 13%-kal több fogyasztáshoz kapcsolt adót fizettek be. Az Áfa bevételek mintegy 16%-kal, a jövedéki adó bevételek 6%-kal magasabbak, mint egy éve.

Változatlan a vállalati hangulat …

A GFI indexünkben a vállalati gazdálkodás mutatói az üzleti várakozások visszaesése ellenére sem romlottak. Az ipari termelés összességében a tavalyi szinten marad. Az építőipar termelése csökken, az építőipari szerződésállománya az egy évvel ezelőttinél már jóval alacsonyabb.

A 2019-es év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 512 ezer volt, a foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében 70,1 százalékos volt, a munkanélküliség 2019 utolsó negyedévére 3,3%-ra csökkent. Ez az EU egyik legkedvezőbb mutatója, és a közmunkásokkal együtt számított 6% alatti ráta is jobb az EU átlagánál. A munkaerőpiacon azonban változatlan a strukturális feszültség. A tartós munkaerő-piaci nehézségeknek a hatása érezhető a gyengülő gazdasági konjunktúrában.

A 8%-os kötelező minimálbér-emelés sok kisvállalatnál jelentős nehézségeket okoz a versenyképességi kényszer miatt, az idén és jövőre is 2-2 százalékponttal csökkenő szociális hozzájárulási adó ellenére. A régióban azonban a magyarországinál nagyobb minimálbér-emelések valósulnak meg. Horvátországban 8,3%, Csehországban 9,4%, Szlovákiában 11,5%, Lengyelországban 15,6 % százalékkal nő a kötelező legkisebb bér nemzeti valutában. Az EU 281 régiója között összesen 21-ben még a felét sem éri el az egy főre jutó GDP az uniós átlagnak, ezek között van négy kelet-magyarországi régió is.

A gazdálkodó szervezetek az első tizenegy hónapban 1261 milliárd forint adót fizettek, 11,3%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A társasági adóbevétel – a szabályozás változása miatt – 246 milliárd forintot ért el, azaz 18,5%-kal többet, mint egy éve. A vállalkozások azonban az adók számának és mértékének további csökkentésében látnák a növekedés lehetőségét és a versenyképesség javulását.