A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index ( GFI ) 2013. IV. negyedévében 0,96 –azaz az első és második negyedévi (1,09 és 1,11) enyhe optimizmust követően lényegében fennmaradt a harmadik negyedévben mért (0,95), a növekedés bizonytalanságát jelző stagnálás. Sem a pénzügyi folyamatoknál, sem pedig a vállalati szféra teljesítményeinél nem megalapozott a kormányzati kommunikációval hirdetett optimizmus, és a háztartási gazdálkodásban pedig nyilvánvalóan fenntarthatatlan intézkedések eredményezik a javulásként hangoztatott stagnálást. Számos jel utal arra, hogy indexünk valamennyi rész-indikátora a kedvező nemzetközi monetáris és gazdálkodási környezet hatására mutat relatíve kedvező helyzetet.

Nincs megalapozott gazdasági növekedés

A GFI eltérően a 2013. első és második negyedévi enyhén optimista szintje után most a harmadik negyedévihez hasonlóan újra a gazdaság stagnálását jelzi. Bár a magyar gazdaság teljesítménye 2013-ban már enyhén bővült, ez a növekedés erőtlen és 2014-ben is alacsony, csak 1-1,5% közötti lehet, úgy, hogy az első félévi erőteljesebb bővülést követően a másodikban újra lassulhat.

Gazdasági Fejlődés Index értékei (2010-2013.)

2010. év				2011. év				2012. év				2013. év
I. né	II. né	III. né	IV. né	I. né	II.né	III. né	IV. né	I. né	II.né	III. né	IV. né	I. né	II. né	III. né	IV. né
monetáris részindex
1,40	1,23	1,30	0,81	1,02	0,94	0,93	1,24	1,17	1,08	0,92	1,03	0,87	1,31	0,91	0,99
háztartások részindex
1,67	1,52	1,53	1,48	1,03	0,97	0,97	1,00	1,09	0,97	0,98	0,96	1,09	1,02	0,96	1,02
vállalkozások részindex
0,95	1,41	0,94	0,78	1,35	0,75	1,40	1,12	0,98	1,09	0,82	0,96	0,99	0,99	0,98	0,88
Gazdasági Fejlődés Index
1,30	1,39	1,23	1,00	1,25	1,12	1,36	1,04	1,08	1,05	0,90	0,98	0,98	1,11	0,95	0,96

 

Az ipari termelés reális bővülését nem alapozták meg új beruházások, a mezőgazdaságban átlagos év várható, az építőiparban az uniós forrásokból eredő állami beruházásokon túl a lakásépítés talán még vissza is esik az előző évi nagyon alacsony mértékhez viszonyítva és a vállalati beruházások indítása pedig a kereslet még bizonytalan növekedése miatt marad el.

A monetáris és fiskális helyzet nyugalma látszólagos

A GFI pénzügyi mutatói nem javultak az előző negyedév óta. A kormányzati hiány leszorításának forrásai kimerülőnek látszanak, az MNB alapkamat folyamatos csökkentésével a forint árfolyama is jelentősen sérült, a bankrendszer jelentős mértékű túladóztatása nehézségeket jeleznek. Az Áfa bevételek a tervezettől kissé elmaradnak. Nem indulnak új tőkebefektetések – sőt változatlan a tőke kivonulása és a profitkivonás, amelyek továbbra is a bizalomvesztést mutatják.

A vállalati szektor banki hitelállománya továbbra sem felel meg egy bővülő gazdaság igényeinek. A túladóztatás miatt kényszerű szigorú hitelezési kondíciók továbbra is gátat szabnak a vállalatok és a háztartások hitelfelvételeinek.

2013 közepétől az MNB „0” kamatozású hitelprogramja hatására a rövid távú hitelezés kissé bővült, azaz a hitelkínálati korlátokat a jegybank Növekedési Hitelprogramja elsősorban a rossz hitelek kiváltásával oldotta. A 2000 milliárd Ft kihelyezése a KKV szektorba azonban elképzelhetetlen, hiszen a megelőző években ezen összegnek csupán kétharmadát fordították beruházásra.

A háztartások gazdálkodása nem romlik tovább

Az adórendszer változtatása, a lakossági terheket növelő intézkedések és a rossz gazdálkodási folyamatok a háztartások helyzetét változatlanul nehezítik. Az éves szintű maginfláció változatlanul 3,5%, a jövedelmi folyamatok az alsó három jövedelmi osztály fokozódó elszegényedését mutatják. A vagyoni helyzetre, a reálkeresetekre, a munkanélküliségre vonatkozó statisztikai átlagmutatók mögött komoly nehézségek vannak. A GFI háztartási gazdálkodásra vonatkozó mutatói most, a negyedik negyedévben sem mutatnak további visszaesést, a választást megelőzően azonban ez nem is várható. A foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben a 2013. év végi stagnálás után 2014 elején kis javulás várható és a fogyasztás is bővülhet kissé. A gondot az jelentheti, hogy a háztartások több szigorítást már nem tudnak elviselni egy estleges újabb szigorítás során, hiszen nagyobb részük a fennmaradásukért küzd.

A vállalkozások helyzete továbbra is bizonytalan

A vállalkozói szféra gazdálkodásának indikátorai összességében nem javulnak megnyugtatóan, csupán a konjunktúra megítélésében van egyértelműen pozitív javulás. Mind a nyugat-európai indexek, így az IFO-index, mind a magyarországi üzleti bizalmi indexek a vállalkozói szféra javuló optimizmusát jelzik. A magyar KKV szektor bizalmi indexe is a harmadik negyedévtől jelentősen javult, annak ellenére, hogy kedvezőtlen a gazdálkodási környezet, azaz az ipari termelés nem bővül jelentősen, a közvetlen tőkebefektetések teljesen visszaestek, folyik a profitkivonás, és a termelő beruházások szintje alacsony. A vállalkozói szféra elfáradt a sok éves visszaesésben, stagnálásban. Az alacsony tőkeellátottságú cégek nagy része megszűnt és csak a feltehetően saját, családi forrásból működőképességét fenntartani tudó vállalkozások maradtak meg, bízva abban, hogy a vállalati hitelezés jelentős fejlesztésére tett kormányzati ígéret lehetővé teszi működésüket, remélt és várt növekedésüket.