A májusi európai parlamenti választások eredményeit nézve ismét látszik, hogy településtípusok alapján milyen jelentős törésvonalak vannak a választók között. Míg Budapesten inkább 40%-hoz közelít a Fidesz, addig a községekben átlépték a 60%-os támogatottságot. A Policy Agenda a korábbi választások eredményei alapján megvizsgálta a közmunkával erősen érintett, illetve a falusi CSOK programba bevont települések eredményeit.

Kistelepülések nélkül nem megy

Az európai parlamenti választáson bár a tavalyi országgyűlési választáshoz képest a részvétel arányaiban magasabb volt a fővárosban, mint a kistelepüléseken, de még mindig a nem megyei jogú városokban és a községekben élő szavazók adták az összes szavazat 59%-át. Azaz, amelyik ellenzéki párt áttörést akar elérni, szembe kell néznie azzal, hogy a kistelepülési jelenlét, és támogatottság nélkül nincs esély a Fidesz-KDNP leváltására.

A községekben a kormánypártok támogatottsága megkérdőjelezhetetlen. A mostani EP választáson 61%-os támogatottságot értek el, amely jelentősen meghaladja még a 2018-as országgyűlési választáson elért listás eredményüket is ebben a településtípusban, miközben egyik ellenzéki párt sem tudta elérni a 13%-ot sem.

Közmunkások nélkül sem megy

A Policy Agenda korábbi választásokról készült elemzéséből is látszik, hogy a közmunkával erősen érintett településeken, – ahol egyébként nagyobb a szegénység, mint az ország más részein, – a kormánypártok még inkább növelni tudták támogatottságukat.

Kiválasztottuk azokat a településeket, ahol a közmunkások száma 2017-ben (a közmunkarendszer csúcsán) a munkavállaló korú lakosság 5%-át meghaladta. Ezekben él a választók mintegy 9%-a. Őket tekintettük az elemzéseink során közmunkával erősen érintett településeknek.

Fidesz-KDNP ezeken a településeken a 2014-es választásokon a szavazatoknak 50,6%-át szerezte meg, 2018-ban már 60,5%-ot, míg most, 2019-ben már 65,5%-ot. Nyilvánvalóan sok szempont szerepet játszik ebben, de jól mutatja a kormánypárti szavazóbázis összetételét, hogy ott tudnak erősek lenni leginkább, ahol éppen a legnagyobb szociális, és munkaerőpiaci problémák vannak.

Ezeken a közmunkás településeken az ellenzéki pártok alig vannak jelen. 2019-ben éppen a Demokratikus Koalíció az, amely meg tudta szerezni a nem kormánypárti szavazatok többségét. Egy évvel korábban pedig a Jobbik volt a második erő ezeken a településeken.

Még egy településtípust érdemes megnézni. Ez pedig a falusi CSOK-programba bevont települések. Ezeken él kb. 2 millió választó. Korábbi elemzésünkben már bemutattuk, hogy ezekben a községekben a Fidesz-KDNP 2014-ben 49%-ot kapott, 2018-ban már 57%-ot, és a mostani EP-választáson 62%-ot. Azaz 5 év alatt ezeken a településeken 13 százalékponttal tudta növelni a támogatottságát.

Összességében jól látszik, hogy a különbség a kormánypártok támogatottságát tekintve településtípusok alapján milyen jelentős továbbra is. A községekben és a fővárosban kapott szavazati arány között majdnem 20 százalékpont a különbség, míg ez 2018-ban még 17,8 százalékpont, és 2014-ben csak 10,4 százalékpont volt.

Összefoglalva megállapítható, hogy a közmunkának, a társadalmilag-, gazdaságilag nehezebb helyzetnek kifejezetten van pozitív hatása a kormánypártok támogatottságára, míg az ellenzék fokozatosan hátrébb szorul ezeken a településeken.