A sajtóban utóbbi időben kiemelt helyen szerepelt ügyek (Gyöngyöspata, bírósági ítéletek kormányzati felülbírálása) okán a Policy Agenda megnézte, hogy 2006-tól hogyan változott Magyarországon a jogrendszer és a kormányzat viszonya.
Hazai és nemzetközi szinten is sok kutatás foglalkozik azzal, hogy az álhírek milyen jelentős politikai befolyással bírnak, súlyos gondokat okozva ezzel, aláásva a demokrácia megfelelő működését. A Policy Agenda a V-Dem Intézet (Varieties of Democracy) adatbázisának segítségével elemezte, hogy Magyarország nemzetközi – elsősorban Uniós – összehasonlításban miképp teljesített a 2000 és 2018 közötti időszakban a kormányzati álhírek terjesztésének tekintetében.
A Fidesz 2010 óta nem szembesült ekkora problémával, mint az októberi önkormányzati vereség és annak következményei. Hiszen nem csak Budapesten és a nagyvárosokban, hanem a budai őskonzervatív körzetek mellett számos kisvárosban is erodálódott a Fidesz többsége, amelynek egyik szimbóluma 2010 óta jobboldali vezetésű Jászberény, ahol a megismételt választáson óriásit buktak a kormánypártok. Egy hónapja még alig 14 szavazattal maradtak alul, de ahelyett, hogy elfogadták volna a vereséget, kiharcolták az új választást. A jászberényiek azonban mintha erre inkább bedühödtek volna, a Fidesz immáron 3758 szavazattal kapott ki, azaz 50-50 százalékos döntetlen közeli helyzetből 62-34-es kínos vereségbe lavírozták magukat.
A munkavállalói érdekképviseletek több éve arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkaerőhiány a közigazgatásban a szolgáltatás minőségének visszaesésével járhat. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) megbízásából a Policy Agenda kutatást készített arról, hogy mi a véleménye az embereknek a kormányhivatali-, járási-, kerületi hivatali ügyintézésről. Érzik-e a választók, hogy a szolgáltatás minősége csökkenne, és kit tartanak ezért hibásnak?
Tovább
A 23 megyei jogú városban 1,96 millió ember lakik, ez több, mint a főváros teljes lakossága. Az elmúlt választási ciklus alatt 4 ezer milliárd forint kiadás felett rendelkeztek ezek a települések. Sem politikai, sem fejlesztéspolitikai szempontból nem lényegtelen, hogy az ellenzék és a kormánypártok választási küzdelme hogyan végződik. A Policy Agenda a megyei jogú városok költségvetése alapján elemezte az elmúlt öt évet. Megnézte, hogy mennyire igaz az, hogy vannak „bűnös ellenzéki városok”.
Tovább
Az állam nem csak a közszférában jelenik meg munkáltatóként, hanem az állami vállalatok tulajdonosaként is. A munkaerőhiány miatti működési problémák sok esetben már nem csak a szolgáltatást igénybevevőknél is érződik. A Policy Agenda az állami vállalatok éves beszámolói alapján megvizsgálta a bérek emelkedését.
Tovább
A főváros az egyik kiemelt terület, ahol lényegében az összellenzéki összefogás és a kormánypártok „összecsapnak”. A választás három szinten zajlik: egyéni önkormányzati képviselők, polgármesterek, főpolgármester. Ennek kapcsán a 2014-es szavazóköri eredményekig visszamenve vizsgálta meg a Policy Agenda a lehetséges politikai forgatókönyveket, taktikákat.
Tovább
A Fidesz-KDNP a 2018-as választásokon ismét visszaszerezte kétharmados többségét a parlamentben. Az elmúlt három parlamenti ciklusának első évét összehasonlítva az látszik, hogy csökkent a parlamenti törvénygyár teljesítménye, újra erős a kétharmad szerepe, ugyanakkor csökkent a kormánypárti frakció fontossága. A Policy Agenda a számok tükrében elemezte a parlamenti évadokat.
Tovább
Az elmúlt 10 évben a kormányzat több, mint 1.700 milliárd forintot költött el a közfoglalkoztatási program működtetésére. A közmunkaprogram munkaerőpiaci, szociális, gazdasági és politikai aspektusú megközelítése nagyon eltérő megítélést hoz felszínre. Időközben elkezdődött a közfoglalkoztatási rendszer leépítése. Ennek következményeit vizsgálta meg a Policy Agenda elemzésében.
Tovább
A májusi európai parlamenti választások eredményeit nézve ismét látszik, hogy településtípusok alapján milyen jelentős törésvonalak vannak a választók között. Míg Budapesten inkább 40%-hoz közelít a Fidesz, addig a községekben átlépték a 60%-os támogatottságot. A Policy Agenda a korábbi választások eredményei alapján megvizsgálta a közmunkával erősen érintett, illetve a falusi CSOK programba bevont települések eredményeit.
Tovább