A kormánypártok által indított családtámogatási programok olyan szakpolitikai orientációs pontot akarnak jelenteni, mint a 2010-2014-es ciklusban a rezsicsökkentés volt. A Kormány erre próbálja ráépíteni minden politikai mozzanatát. Ugyanakkor ennek az intézkedéssorozatnak az a politikai kockázata, hogy a sikeressége nem csak a kormányon múlik, és könnyű a számok szintjén vereséget szenvedni. Ennek okait vizsgálta a Policy Agenda.
Tovább

A Munka Törvénykönyvének módosításával ettől az évtől kezdve éves 400 óra túlórakeretre, és akár hároméves elszámolási időszak bevezetésére is lehetősége van a munkáltatónak. A törvény elutasítottsága hatalmas, és ennek kapcsán több tüntetés is volt. A kérdés, hogy lesz-e, illetve lehet-e sztrájk, amely a kormányt korrekcióra késztetheti. Ezt a helyzetet elemezte a Policy Agenda.
Tovább

Kormánypárti javaslatra várhatóan módosítják a Munka Törvénykönyvét. Ennek „eredményeként” az eddigi évi 300 óráról 400 órára emelkedik a túlórák száma és emellett egy évről, három évre növelik a munkaidőkeret elszámolási időszakát. A szakszervezetek tüntetést szerveznek ez ellen. A Policy Agenda kutatást végzett a javaslat megítéléséről.

Tovább

Az Országgyűlés szeptember közepétől megkezdi őszi ülésszakát. A kormány ehhez kapcsolódóan időben benyújtotta a törvényalkotási programot. Ennek kapcsán a Policy Agenda által kidolgozott Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével az elkövetkező hat hónap jogalkotási munkáját vizsgáltuk, és megnéztük, hogy mely területeken lehet konfliktusokra számítani.
Tovább

Három tényező azt mutatja, hogy a kormány ismét elszánta magát az egészségügyi rendszer átalakítására, megreformálására. A saját rossz tapasztalatai, illetve az előző kormányok hibái láthatólag még óvatosabbá teszik a kabinetet, mint ahogy más ügyekben megszoktuk. A Policy Agenda egy küszöbönálló egészségügyi reform lehetőségeit nézte meg politikai időzítés szempontjából.
Tovább

A Fidesz-KDNP kétharmados többségének birtokában szinte ugyanúgy kezdte az új parlamenti ciklust, mint 2014-ben. Ugyanakkor messze elmarad a törvényhozás tempója a 2010-ben tapasztalttól. Az is látszik, hogy nyolcból négy esetben volt ellenzéki segítség is a kétharmados törvények megszavazásához. A Policy Agenda a számok tükrében elemezte az parlamenti nyitányt.
Tovább

Az újabb kétharmados többség birtokában az ellenzéki pártok számára egyszerre vált tétnélkülivé a minősített többséget igénylő szavazások (is), és egyben lehetőség arra, hogy megmutassák ellenzéki szerepfelfogásukat. A Policy Agenda ennek kapcsán vizsgálta meg az elkövetkező másfél hónap parlamenti munkáját.
Tovább

2014 után 2018-ban is megismétlődött az új választási rendszerben a kétharmados Fidesz-győzelem. A forgatókönyv azonos volt. Az ellenzéki pártok kormányváltásra készültek, a Fidesz nem győzte hangsúlyozni, hogy nem lesz kétharmad és nincs is rá szüksége. Az eredmény sokk-hatásként érte a baloldali pártokat, és elkezdődött a „ki a hibás” stratégia. 2014-hez képet annyi változás van, hogy a Jobbik is túlzott illúziókat fogalmazott meg, amelyeket nem tudott teljesíteni, így politikai válság alakult ki náluk (vezetési és tartalmi egyszerre).
Tovább