A Policy Agenda 2022. III. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe továbbra is bizonytalansággal terhelt hónapokat jelez, és a fogyasztói árak emelkedésének szinte mindenre kiterjedő hatását mutatja. Az év első felének viszonylag kedvező gazdasági növekedése folyamatosan lassul és recesszióba fordul. Az idei évre összességében még 4% körüli bővülést, de 2023-ra már az ikerdeficittel terhelt és emiatt is komoly fiskális-monetáris nehézségekkel küszködő gazdasági visszaesést jeleznek. Az orosz katonai támadás nemcsak az ukrán társadalom számára jelent egyre nehezebben elviselhető állapotokat, hanem az egész európai gazdaságra károsan hat. Hazánkra is egyre fokozódó terheket rak, szinte minden gazdasági-pénzügyi folyamatunkra kiterjed az energia-nyersanyag ellátás romlásával. A gazdasági válság leküzdése jelentős támogatásokat igényelne a legtöbb gazdálkodó szervezet, a családok és szinte valamennyi intézmény számára, de ennek kevés az esélye a tartalékok felhalmozásának korábban elhalasztott lehetősége miatt.
A gazdasági növekedés visszaesik …
A 2022 év növekedése bizonytalan, már a harmadik negyedévben bekövetkezett és a következő negyedévekben is recesszió várható. 2023 második félévében talán már lesz 2-2,5%-os GDP bővülés. Az infláció az idei éves szintű 14 % körüli mérték után 10-12% között stabilizálódhat. A költségvetés hiányának legalább szinten tartása nem tesz lehetővé jelentős fejlesztéseket. Az államadósság csökkenése pedig jövőre is csak kis mértékben lehetséges.
A Covid-válság utáni gyors helyreállítás – jól magyarázható okokból – megakadt és újra jelentkeznek mindazon problémák, amelyek megoldása korábban is nehezen haladt. Így érezhető az alacsony innovatívitás és az importált tudás és technológia szűkössége. Szinte valamennyi ágazatban érezhető az alacsony termelékenység és hatékonyság miatti alacsony nyereségesség.
A várható gazdasági lassulást leginkább a lakossági fogyasztás visszaesése, majd a kritikus helyzetbe kerülő termelői ágazatok teljesítményeinek visszaesése, vagy csökkenő üteme jelzi. Az idegenforgalom szervezetei a külföldiek által látogatott helyeken – a kimagaslóan gyenge forint következtében – egy ideig működőképesek lehetnek. Néhány tevékenység pedig – amely pont a válsághelyzet miatt válik egyre fontosabbá – a romló gazdasági helyzetben megerősödhet. A 2023-as költségvetést újra kell tervezni, hiszen a korábban jóváhagyott büdzsé nem bír el további kiadásokat a béremelések, a nyugdíjak, a családtámogatások és a vállalkozásokat érintő jövedelemnövelés-adócsökkentés területein.
Az eddigi ár-plafonok fenntartása sem képzelhető el sokáig. A költségvetésnek az állami intézmények kiadásait érintő korlátozásokon túl komolyabb megszorításokra lehet szükség, hogy a hosszabb ideje magas költségvetés hiány csökkenhessen és a gazdaságot ne terhelje az amúgy is nagyon magas adósságszolgálat további emelkedése.
Az infláció kétszámjegyű üteme 2023 második felére talán egyszámjegyűre mérséklődhet, de a forint volatilitása és kialakult nagyon gyenge szinte – ha nem is romlik tovább – nehezíteni fogja az egyensúly helyreállítását. Erősödnek a vállalatok gazdálkodásának feszültségei, a munkaerőpiac és főleg a bérszint emelésének akadályai. Az átmeneti javulás után szinte „ostorcsapásként” érinti a családokat az elkerülhetetlen reáljövedelem-szűkülés. A feltehetően még sokáig elhúzódó háború miatti ellátási nehézségekkel együtt a korábbi járvány ismét fenyeget.
Megakadnak a vállalati beruházások is …
GFI indexünkben a vállalati gazdálkodás mutatói 2022 végén az egy évvel korábbihoz viszonyítva érezhetően romlott, a cégek beruházásaikban megint visszafogottak, bizonytalanok a nagyobb összegű források igénybevételében. 2022 közepétől a legtöbb ágazatban és szakmában jelentős kétségeket támasztott az energiaár hatalmas növekedése, és nehézségeket okozott a gazdálkodásukat akár ellehetetlenítő árstop-árkorlátozások. A további hónapok kereslete bizonytalan. A cégek bizalmi indexei romlanak, mert az infláció magas szintje, az árak emelkedése, a munkaerőpiaci helyzet pesszimizmusukat erősíti.
A különösen Európában megoldatlan energiaellátási problémák felszínre hozták hazánkban a magas energia-intenzitást, és a jelentősen kritikus környezeti terhelést. Most érzik igazán a vállalatok a korábbi lassú belső erőforrás fejlesztés miatt elmaradásokat. 2022 őszétől a kamatok jelentős emelkedése a vállalatok hitelfelvételét meg is akasztja. Ugyanakkor létrehozta a kormány a Nemzeti Tőkeholding Zrt-ét. amely mintegy ezermilliárd forintnyi új forrást juttat majd a gazdaságba. Ez egy ideig a központilag irányítható, állami hátterű gazdasági tulajdon növekedését is jelenti.
Segítség lehetne a digitalizációs forradalom eredményeinek minél szélesebb körű, jobb felhasználása, de ezen a területen elmaradt a fejlődésünk. A környezeti innovációk területén és a foglalkoztatás korszerű lehetőségeinek felhasználásában is nőtt a lemaradás.
A foglalkoztatottak száma 2022-ben 0,5%-kal még bővült, de a munkanélküliségi ráta jövő évben már akár 5% közelébe emelkedhet. A vállalatoknak gondot jelentett már a 2022-es minimálbéremelés is, hiszen a mintegy 20%-os növekedés jelentős béregyenlőtlenséget, munkahelyi feszültségeket és a munkaerőköltségek kitermelésének nehézségeit okozta. A 2023 évi lehetőségek pedig egy kényszerhelyzet megoldhatatlanságát jelzik, azaz a reálbérszínvonal megőrzése lehetséges-e a magas inflációs környezetben. Az éves kötelező béremelés mértékének meghatározása, a versenyképesség növelés ellehetetlenülése, az ár-bérspirál tényleges veszéllyé válása az év végi gazdaságpolitikai gondoknak csak kis szelete.
Hosszabb ideig magas maradhat az infláció …
A pénzügyi mutatók a recesszió egyértelmű meglétére utalnak. A korábbi válságból történő kilábalást segítő intézkedések miatt is komoly mértékben romlottak, és a következő évekre jelentős bizonytalanságokat jeleznek. Az inflációval és az árfolyamalakulással összefüggő várakozások nagyon kedvezőtlenek.
2022-ben a GDP arányos költségvetési hiány 6,2%-ra, az államadósság 79%-ra nőhet. A Ft/euró árfolyam pedig éves átlagban 390-415 Ft között lehet.
A márciusban még 8,3 százalékos élelmiszerár emelkedés november hónapra négyszeresére nőtt. A befagyasztott árak termékköre, un. „elfojtott” inflációt jelentett és a beszerzési és az értékesítési árak különbségeiből adódó vállalati veszteségeket is végül a fogyasztók fizetik meg.
A társadalmi folyamatok egyre kedvezőtlenebbek. Hatalmasat esett, talán már mélypontján van a magyar háztartások fizetőképessége. A rezsicsökkentés részleges megszüntetése a háztartások mintegy negyedének költségvetését veszélyezteti.
A lakosság pénzügyi vagyona jelentősen nőtt és az MNB adatai szerint a bruttó 80 ezer milliárd Ft-ot már meghaladja, azaz jóval nagyobb, mint az ez évi várható GDP összege. A költségvetés egyre jobban „kényszerül” enne a forrásnak a bevonására, újabb és újabb államkötvények kibocsájtása várható.
2022 utolsó negyedévére romlottak a gazdaság várható alakulást jelző folyamatok. Az egyre kedvezőtlenebb folyamatok következtében a költségvetési kiigazítás már biztos. A folyó fizetési mérleg deficites marad, a külkereskedelmi mérleg-egyenleg helyzete aggasztó, Az irányadó kamatszint – régiós országokhoz viszonyítva is – nagyon magas. A költségvetés deficitje az eu-s forrásokból nem javulhat, azok egyelőre elmaradnak. A gazdaság és az adósságfinanszírozás a forint szélsőséges árfolyam-hullámzása miatt is nehéz lesz.
Makrogazdasági előrejelzés (előző év = 100%)
| 2020. | 2021. | 2022. évre | |||
| 2021. december | 2022. március | 2022. október | |||
| tény | előrejelzés* | ||||
| GDP volumen alakulás | 94,9 | 107,1 | 104,5 | 102,5-103 | 103,5 |
| Mezőgazdasági termelés | 93,3 | 97,8 | 100,0 | 99 | 100 |
| Ipari termelés | 94,5 | 109,8 | 107,0 | 101,5 | 104 |
| Építőipari termelés | 90,9 | 115,8 | 104,5 | 100 | 102 |
| Kiskereskedelmi forgalom | 99,8 | 106.8 | 106,0 | 105 | 104,0 |
| Idegenforgalom | 67,8 | 114,1 | 110,5 | 105 | 114,5 |
| Információ, kommunikáció | 106,2 | 113,9 | 108.2 | 107,8 | 107,5 |
| Háztartások fogyasztása | 97,4 | 104,5 | 103,8 | 102 | 104 |
| Állóeszköz-felhalmozás | 92,7 | 106 | 103,5 | 101 | 102,5 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP%) | 2,8 | -0,6 | 0,5 | -1,8 | -2,0 |
| Külkereskedelemi behozatal (import) | 96,5 | 108,2 | 106,5 | 104,5 | 104,5 |
| Külkereskedelmi kivitel (export) | 94,1 | 110,1 | 107,5 | 105 | 104,0 |
| Bruttó átlagkereset | 109,7 | 108,7 | 108 | 107,5 | 106,5 |
| Munkanélküliségi ráta | 4,3 | 4,1 | 3,8 | 4 | 104,8 |
| Fogyasztó árszínvonal alakulása | 103,3 | 105,1 | 105,5 | 109,5 | 114,5 |
| Költségvetési hiány (a GDP%-ában) | -8,1 | -7,3 | -5,5 | -6,2 | -6,5 |
| Államadósság (a GDP%-ában) | 80,4 | 79,9 | 77,1 | 78 | 78 |
| Forint/euró árfolyam, Ft | 351 | 355-360 | 360-365 | 370-375 | 395-415 |
| forrás: KSH */ saját prognózis 2021. december, 2022. március, 2022. november | |||||