Az Országgyűlés szeptember közepétől megkezdi őszi ülésszakát. A kormány ehhez kapcsolódóan időben benyújtotta a törvényalkotási programot. Ennek kapcsán a Policy Agenda által kidolgozott Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével az elkövetkező hat hónap jogalkotási munkáját vizsgáltuk, és megnéztük, hogy mely területeken lehet konfliktusokra számítani.

Lassul a „törvénygyár”…

A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvénytervezeteknek.

A kormány által benyújtott törvényalkotási program 39 törvényjavaslatot tartalmaz. 2006 óta vizsgálva a parlamenti ciklusok első rendes ülésszakát az látszik, hogy 2010-hez hasonló a nagyságrendje a törvényjavaslatok számának.

időszak	ciklusindító rendes ülésszak (őszi) törvényalkotási programjában szereplő törvények száma	ciklusindító rendes ülésszak (őszi) kormány által benyújtott törvényjavaslatok száma (kivétel nemzetközi szerződések)
2006. ősz	33	43
2010. ősz	42	45
2014. ősz	17	36
2018. ősz	39	?

Ha 2010 óta nézzük a kormányzati törvényalkotási programot, akkor az látszik, hogy a kabinet fel évente átlagosan 41 törvényt tervezett elfogadtatni az Országgyűléssel. Érdemes hozzátenni, hogy a törvényalkotási- és a ténylegesen megvalósult program ritkán találkozik, legalábbis az elfogadott törvények számát tekintve. Az eddigi tapasztalatok alapján kb. 40%-kal haladja meg a tervezetet a ténylegesen elfogadott, a kormány által benyújtott törvények száma.

Amik konfliktusos ügyek lehetnek…

A jelenlegi törvényalkotási programban szereplő törvények közül három kezdeményezés lehet olyan, amelyik konfliktussal járhat. Ezek a következők:

1. egyházi törvény: a 2010-es „fülkeforradalom” után a parlament új egyházi törvényt fogadott el. Ennek kapcsán azóta nemzetközi bíróság előtt is pert vesztett a magyar állam, és az Alkotmánybíróság három határozatával is változtatásra kérte fel a jogalkotót.

Az előző parlamenti ciklusban már elkészült egy módosítási verzió, de sajtóhírek alapján a kormánypártok között is vita volt ennek kapcsán. Azt is hozzá kell tenni, hogy kétharmados többség hiányában a kormány túl sokat kockázatott volna azzal, ha a belső vitákkal teli javaslatot akkor a parlament elé viszi.

Mivel most már a kétharmad biztosított a kormánypártok számára, ezért nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért nem tesznek eleget az Alkotmánybíróság döntésének, és módosítják a szabályozást.

2. rendvédelmi feladatokat ellátók szolgálati viszonyának szabályozása: a nyári „uborkaszezon” egyik komolyabb belpolitikai vitája volt az, hogy a túlórát a jövőben nem lehet kifizetni a rendőröknek, hanem az csak szabadnappal „váltható” meg.

Nem lehet azonban tudni, hogy a Belügyminisztérium által tervezett módosítás a jogalkotási terv indoklása szerint hogyan kezeli ezt a problémát. Az ellenzék és a szakszervezetek számára azonban a javaslat vitája mindenképpen alkalmas lesz arra, hogy támadják a kormány szándékait.

3. tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény: normál esetben ez a szabályozás kevés figyelmet kapna. Az MTA Kutatóintézeteinek finanszírozását érintő változások miatt ugyanakkor politikai témává vált a tervezett módosítás. A jogalkotó szándéka szerint ősszel csak a kutatóhelyeknél keletkező szellemi alkotások szabályozását végezné el az Országgyűlés. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy ismét fellángol a vita az MTA és a kormány között, ha addig nem sikerül megállapodniuk egymással.

És ami még jöhet…

A kormánypártok szeretnek élni a frakciókormányzás eszközeivel. Ennek egyik jele a képviselők által benyújtott törvényjavaslatok jelentős száma. Az igazán éles, és konfliktusos ügyek így kerülnek a parlament elé, ezért erre számítani lehet az őszi ülésszak során is. Nem látható előre, hogy a „kultúrharc” milyen képviselői-javaslatokat generál, de biztosnak látszik, hogy a kormánypártok részéről jogalkotási eszközökkel is megtámogatják ezt a témát.

Két törvénynek a „sorsa” még biztosan nem került nyugvópontra, és ezek kapcsán az ősz során – megítélésünk szerint – várható valamilyen jogalkotás. Az egyik a „Lex-CEU”, hiszen egyre nehezebb lesz mindkét félnek az időt húzni ebben a kérdésben. Az egyetemnek már terveznie kell a következő időszakot, és ennek kapcsán – politikai jelentőségű kérdésként – a kormánynak el kell döntenie, hogy „elengedik” az egyetemet, vagy jogalkotással „maradásra bírják”.

Az ún. Stop Soros törvény erős. belső és külső politikai és szakmai kritikákat kapott. A Velencei Bizottság kritikái kapcsán akár sor kerülhet a törvény valamilyen korrekciójára, ez azonban politikai szempontból mindenképpen vereség lenne a Fidesz számára. Ezért csak valami nagyobb megállapodás részeként jöhetne szóba a módosítás. Politikai szempontból nézve kevés az esély arra, hogy a kormánypártok, mind a CEU, mind a Stop Soros kapcsán engednének a külső nyomásnak és jelentősen „visszatáncolnának” az eredeti szándékuktól.