A miniszterelnök évnyitó beszédében a magyar gazdaság eredményei között említette, hogy sikerült a rezsicsökkentést megvédeni. Jól látszik, hogy miközben az előző négy éves ciklus fő politikai üzenete a rezsicsökkentés volt, ez most már azzá szelídült, hogy külső nyomás hatására nem engedi emeli a kabinet ezeket a kiadásokat. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy nem csak néhány elemre leszűkítve, mit is jelent a rezsicsökkentés a társadalomnak, és milyen politikai csapdát rejt a történet.

Van ahol csökkent, van ahol nőtt

Amikor rezsiköltségekről beszélünk, a kormány retorikája gyakran a  villamos energia, földgáz, távfűtés, víz, csatorna árára korlátozódik. Ezzel szemben még számtalan tétel van, amelyekre persze nincsen direkt hatása a kabinetnek. Ilyenek pl. a szilárd tüzelőanyagok, a közös költség, a bérleti díj.

A KSH által közölt inflációs adatok alapján látszik, hogy 2016 augusztusát nézve hogyan változtak az elmúlt hat évben (az mostani kormány hatalomra kerülése óta) az egyes tételek. Ezek természetesen átlagértékek, amelyek eltérőek lehetnek az ország egyes részei között.

* 2014. évi adat módszertani változás miatt

forrás: KSH

Azokban a tételekben, amelyek a kormány rezsicsökkentéssel „befolyásolt” 2010 óta átlagosan 6%-kal csökkentek az árak. Ezzel szemben a csökkentéssel nem érintett „szegmensekben” 16%-os növekedés volt az elmúlt hat év során.

Élethelyzetektől függ, hogy mely tétel érinti az adott háztartást, és melyik nem. A kistelepüléseken élőknél nyilvánvalóan jelentős a szilárd tüzelésű fűtési mód, amely esetében nem valósult meg a rezsicsökkentés, igaz ezt nem is ígérte a kormány.

Jól mutatja az ellentmondásosságát a rezsicsökkentésnek, hogy 2010-ben a létminimum alatt élő háztartások személyes kiadásaik 15%-át fordították háztartási energiára, ez az adat 2015-ben is lényegében ugyanekkora volt. Azaz a nehéz helyzetben lévők számára a rezsicsökkentés a fogyasztási kiadásaikat nézve nem jelentett változást.

Az is tény, hogy azokon a területeken, ahol csökkentek a költségek (villamos-energia, gáz, távhő, vízdíj, csatornadíj), valóban nem is változtatott ezen a kabinet, azaz nem emelte az árakat. Ez persze nem azért volt, mert megvédték Brüsszeltől a rezsicsökkentést, sokkal inkább azt jelenti, hogy nem hoztak olyan döntést, amely miatt emelkedett volna az ár, hiszen ez kizárólagosan a kormány kezében lévő árszabályozási lehetőség.

Miért nem csökken a rezsi?

Korábban több elemzésben is utaltunk rá, hogy a rezsicsökkentés programjának volt egy szükséges velejárója, ez pedig a közműszolgáltató cégek állami szabályozásának erősítése. A kormány retorikája arra épült, hogy a multik kizsákmányolják a fogyasztókat, extraprofitra tesznek szert.

Ebből az kellet, hogy következzen: állami kézbe kell venni ezt a szektort. Ezért például október 1-től lakossági ügyfél csak az államtól tud földgázt vásárolni, mivel a szolgáltatókat felvásárolta a kormányzat.

Ugyanez a folyamat megkezdődött a villamos energia ipar területén is, de megtorpant. Míg a távhő esetében az Első Nemzeti Közműszolgáltató tájékoztatás alapján egyelőre a hódmezővásárhelyi távhőszolgáltató cég megvásárlására van szándéknyilatkozat. Valójában az állam egyelőre nem tud ezen a területen szolgáltatni.

Ugyanakkor az állam a cégek felvásárlására elköltött pénzeket csak akkor tudja politikailag igazolni, ha ezáltal tovább csökkennének a szolgáltatások költségei. Egyelőre azonban a rezsicsökkentés programjának esetleges folytatásának lebegtetésén túl nem jutott el egyik kormányzati szereplő sem. Márpedig a lakosság szempontjából lényegében mindegy, hogy kitől kapja a szolgáltatást, hiszen az árszabályozás joga a kormány kezében van. Ha azonban az adófizetők pénzéből milliárdok mentek el cégek felvásárlására, az nehezen igazolható, ha nincsen további rezsicsökkentés.

Láthatólag a kormány keze egyelőre meg van kötve a kérdésben. Mivel még nem végzett az állami közműszolgáltató kiépítésével, ezért nincs is áttekintése a piac helyzetéről, nem látja, hogy az ígéreteknek megfelelően képes lenne-e veszteség nélkül (ahogy a miniszterelnök évekkel ezelőtt megfogalmazta: non-profit alapon) ezt működtetni. És az is nyilvánvaló, hogy amíg menekült-ügyel megtölti a politikai napirendet (és a napi híradókat), addig nincs is szüksége újabb gázár, vagy villanyár csökkenésre.