A kormány benyújtotta az őszi törvényalkotási tervét az Országgyűlésnek. Ebben 54 törvény szerepel. A Policy Agenda által kidolgozott Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével az elkövetkező hat hónap jogalkotási munkáját vizsgáltuk, és megnéztük, hogy mely miniszterek számára lesz nehéz a következő időszak.

Intenzív második félév lesz

A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvénytervezeteknek.

A kormány által benyújtott törvényalkotási program 54 törvényjavaslatot tartalmaz. 2010 óta a kormány félévente átlagosan 43 törvényt tervezett elfogadtatni az Országgyűléssel, ez alapján is látszik, hogy intenzív időszakkal számol a kabinet. Márcsak azért is, mivel az eddigi tapasztalatok alapján kb. 30%-kal meghaladta a ténylegesen elfogadott kormány által benyújtott törvények száma a tervezetet.

TOP ügyek, TOP minisztériumok

A jogalkotási terv, illetve korábban nyilvánosságra került kormányzati háttéranyagok, információk alapján a következő öt ügy lesz a leginkább a közvélemény figyelmének fókuszában (zárójelben a PHa-index):

1.       a "Földet a Gazdáknak!" Programból befolyó bevétel felhasználása (3,8): az ellenzék által sokat vitatott földárverésekből származó pénzeket kívánja a kormány felhasználni, és erre kell törvényt alkotnia a parlamentnek. A törvényjavaslat vitája könnyen egybe eshet azzal a népszavazási kampánnyal, amelyhez az MSZP várhatóan összegyűjtötte a szükséges 200 ezer aláírást.

 

2.       Egészségügyi törvények módosítása (3,65): keveset lehet tudni arról, hogy mit szeretne ennek kapcsán módosíttatni a kormány. A törvényalkotási tervben nagy terjedelmű módosítást jeleznek előre. Lázár János miniszter által említett javaslat (szűrésen való részvétel és a fizetendő egészségügyi járulék közötti kapcsolat), a cselekvéskényszer az egészségügy helyzete miatt, mind azt mutatja, hogy nagyobb átalakításokat is hozhat az ősz ezen a területen.

3.       Szakképzési rendszer átalakítása (3.2): a közoktatás mellett a szakképzés is komoly kritikákat kapott. A jogalkotási terv szerint a kormány csökkenteni szeretné a vizsgaszervezési intézmények számát, amely biztosan vitákat vált ki.

4.       Börtönviszonyokat érintő szabályozás módosítása (3,1): az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben hozott ítéletében arra hívta fel Magyarországot, hogy többek között dolgozzon ki programot a börtönzsúfoltság felszámolására. Önmagában ez a kérdés még nem került volna bele a TOP5 mezőnyben, ugyanakkor a kormány retorikája éppen arra épül, hogy „ne akarják nekünk kívülről megmondani, hogy mit tegyünk”. Ez a kérdés akkor lesz napirenden, amikor az Európai Bizottság elleni kvótanépszavazás a leginkább előtérben lesz.

5.       foglalkoztatási törvények módosítása (2,8): nem derül ki annál több a törvényalkotási programból, minthogy közepes méretű átalakítást szeretne a kormány ezen a területen. Ugyanakkor a szociális partnerekkel való tárgyalási kényszer miatt mindenképpen előtérben lesz a kérdés, még ha nem is feltétlenül a legnagyobb visszhangot kiváltó ügy lesz.

A minisztériumok között az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma számíthat a legnehezebb jogalkotási munkára az elkövetkező félévben. Van három tárca, amelyik ezen a területen nem veszi ki a kormányzati munkából a részét. Ez a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium.