Kinek jönne jól az előrehozott választás?

Kinek jönne jól az előrehozott választás?

Időközönként felmerül a hazai politikai életben, hogy a Fidesz előrehozott választásokra készül. A közelgő népszavazás kapcsán Gyurcsány Ferenc pártelnök dobta be újra ezt egy nyilvános fórumon, és ismét találgatás kezdődött arról, hogy mekkora racionalitása van egy ilyen lépésnek. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy milyen feltételek esetén érdemes erről a kormánypártoknak gondolkodnia, és miért lenne nehéz helyzetben az ellenzék egy ilyen lépés esetén.

Előrehozott választás ellensége az idő

A jogszabályok alapján ugyan az Országgyűlés indokolás nélkül bármikor feloszlathatja önmagát, és ezzel megnyitja az utat egy új választás előtt, ugyanakkor ennek időtávja meglehetősen hosszú. A köztársasági elnök keze meg van kötve, hiszen a választás kitűzését követő hetvenedik és kilencvenedik nap közöttre kell esnie annak a vasárnapnak, amikor a voksolást megtartják. Ez pedig kellő időtávot jelent ahhoz, hogy a kormánypártoknak azzal is számolnia kelljen, hogy addig akár a közhangulat is jelentősen megváltozhat. Két és fél, három hónap az előrehozott választásokat kiprovokáló esemény, és a szavazás napja között jelentős időnek számít.

Amennyiben a kvótanépszavazás másnapján elérnék, hogy feloszlassa magát az Országgyűlés, és másnap a köztársasági elnök ki is tűzné a szavazás napját, az nem lehetne előbb, mint december 18., ami pont aranyvasárnapra esik, és nem lehetne később, mint január 8.  Azaz vagy a karácsonyfa alatt is kampányolnának a pártok, vagy pont az ünnepi nagybevásárlás idején próbálnák elvinni a választókat az urnafülkéhez.

Ez azt jelenti, a Fidesz számára nem logikus lépés, ha meglovagolja a népszavazás teremtette helyzeti előnyt, és még október elején kezdeményezi az előrehozott választásokat. Politikai racionalitása egyedül annak van, ha vár egy hónapot, november elejéig, és akkor kiprovokál egy olyan politikai helyzetet, amellyel január második felében lehetne voksolást tartani.

Az ellenzék csapdája

A voksolás időpontja szempontjából van egy fontos elem, ami nehéz helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Ez pedig a jelöltek konkrét személye. A törvény szerint a választást megelőző 48. naptól a választási bizottságoktól fel lehet venni az ajánlóívet az egyéni jelölteknek, és 14 napjuk van az induláshoz szükséges 500 aláírás összegyűjtésére, majd további egy napjuk az országos lista bejelentésére.

Amennyiben a köztársasági elnök él a törvény adta jogával, és a választások kiírása és a szavazás napja között a törvényi minimumot hagyja meg, akkor 22 napja lenne az ellenzék egy részének, hogy kitalálja, amit évek óta nem sikerült. Azaz együtt, vagy külön indul, közös listát állít, vagy koordinált jelöltállítás mellett teszi le a voksát. Amennyiben a konstrukció létre is jön, akkor meg kell állapodniuk a konkrét jelöltek személyéről, az őket támogató aktivistákról (több párti indulás esetén ez sem egyszerű feladat), a programról, illetve a miniszterelnök-jelölt személyéről.

Lehetséges olyan forgatókönyv is, hogy a tárgyalások nem zárulnak le a választást megelőző 48. napig, és mindegyik párt saját jelöltje számára összegyűjti az ajánlásokat. Ebben az esetben szinte a szavazás napjáig van lehetőség a visszaléptetésére az egyes jelölteknek, de ez szinte kiszámíthatóan kaotikus helyzeteket fog eredményezni, és eltereli a figyelmet az ellenzék egy részének (hiszen a Jobbik és az LMP önálló indulása szinte biztosra vehető) kampányáról. Ez egyébként a Jobbik felé is tolhatja a kormányellenes szavazókat, és ez még a Fidesznek sem érdeke.

Mit nyerhet a Fidesz?

Érdemes azt a kérdést is feltenni, hogy egy előrehozott választás mit hozhat a kormánypártoknak. Általában előrehozott választást, akkor érdemes tartani, ha a kormányon lévő erők mögül elfogyott a többség. Ez abszolút nem igaz a mai belpolitikai viszonyokra. Sokkal inkább az lehet a racionalitás mögötte, hogy a kormány megpróbál ismét kétharmados többséget szerezni, és ezzel „elvarrni” olyan személyi ügyeket, vagy kétharmados törvénymódosításokat, amelyek kapcsán most alkudoznia kell.

Ezenkívül nyerne plusz három évet, hiszen nem 2018-ben járna le a mandátuma, hanem 2021-ben. Önmagában ez utóbbi is már olyan lehetőséget jelentene, amely nem elhanyagolható szempont, akkor, amikor az előrehozott választásokat mérlegeli a kormánypárt vezetése.

Kockázat a Fidesz számára meglátásunk szerint abban kimerül, persze ez nem elhanyagolható probléma, hogy nem ismert, hogyan reagálnak erre a választók. Sikerülne-e olyan politikai vészhelyzetet vizionálni a kormánypártoknak, amely a népszavazáshoz hasonlóan tömegeket állít a Fidesz oldalára, vagy inkább felszítja a kormányellenes hangulatot, amely már Veszprémben, és Tapolcán megtörtént a tavalyi évi időközi választásai során.

Ezt a lehetőséget teljesen nem tudja a kormánypárt kivédeni, de egy január második felében rendezett választás inkább nekik kedveznek. Ennek fő oka, hogy az évkezdet, a téli időjárás nagymértékben hűti a szavazási részvételt, és az van kedvezőbb helyzetben, aki képes a saját táborát mobilizálni. Ebben pedig jelentős helyzeti előnye van a kormánypártoknak.

 

Az előrehozott választások tehát komoly lehetőséget jelentenének a Fidesznek, de egyben a kiszámíthatatlansága, kipróbálatlansága (nem volt Magyarországon erre precedens a rendszerváltás után) kockázatokat is hordoz. Amennyiben mégis merne ekkora kockázatot vállalni a kormány, akkor november 7. körül (ez a január 22-ei vasárnap előtti 70. nap) érdemes figyelni a kormányoldal minden rezdülését.