Több stadion árát vették ki a jóléti ellátásokból

Több stadion árát vették ki a jóléti ellátásokból

A kormány büszke arra, hogy növekszik a gazdaság, és folyamatosan han1gsúlyozza, hogy nem engedi el a nehéz helyzetben lévők kezét. A Policy Agenda a 2016. évi költségvetést összevetette az elmúlt 8 évvel, hogy valójában nőtt vagy csökkent az állami gondoskodás.

Jelentős hátraarc

A válság évében a költségvetés a GDP 15,9%-át költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra. Egy évre rá, valamelyest még emelkedett is ezen támogatások aránya,  mivel már 16,1% jutott a családokra, nyugdíjasokra, munkanélküliekre, nehéz szociális helyzetben lévőkre. Az emelkedés egyik fő oka a válság hatására megnövekedett munkanélküliség volt.

Mi tartozik a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások közé?

  • táppénz, anyasági ellátás
  • ideiglenes rokkantsági juttatás
  • nyugellátások
  • munkanélküliek ellátása
  • családi pótlék és a gyermekeknek járó juttatások
  • szociális és jóléti intézményi szolgáltatások

2016-ban a mostani tervek szerint ez az arány 14,3%-ra csökken. Ez 2008-hoz képest 1,6 százalékpontos csökkenés, amely 560 milliárd forintot tett ki. Amennyiben a gazdasági válság kirobbanásakor meglévő mértéket tartotta volna az ország, akkor 2010 óta összesen 1.900 milliárd forinttal többet költöttünk volna a közösből a társadalmi jólét biztosítására.

Hol történt a legnagyobb visszaesés?

Az állam az arányait tekintve a munkanélküliek ellátásán spórolt a legtöbbet. 2008-ban még a GDP 0,4%-át költötte rájuk, most ez 0,1%-ra csökkent. De ugyanígy jelentős forráskivonás történt a nyugellátásokból, amely 10%-ról 8,6%-ra csökkent.

A családi pótlék befagyasztásának is meg lett a hatása. Mivel évek óta nem emelkedett összege, ezért a növekvő GDP miatt erre a családok számára jelentős segítségre a költségvetés 2016-ban most már csak a megtermelt nemzeti össztermék 1,5%-át fordítja, míg 2008-ban ez még 2% volt. Amennyiben tartaná az állam a korábbi szintet, akkor most a családi pótlék, a GYES, a GYED, GYET összege 33%-kal lehetne magasabb.

 

Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások GDP-hez viszonyított aránya

 

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások

15,9%

16,1%

15,6%

15,1%

15,3%

15,2%

14,7%

15,1%

14,3%

Táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások

1,8%

1,8%

1,6%

1,4%

1,6%

1,5%

1,4%

1,4%

1,3%

Nyugellátások

10,0%

10,0%

10,0%

10,1%

9,4%

9,5%

9,2%

9,0%

8,6%

Egyéb társadalombiztosítási ellátások

0,3%

0,3%

0,3%

0,2%

0,2%

0,2%

0,2%

0,2%

0,2%

Munkanélküli ellátások

0,4%

0,5%

0,5%

0,4%

0,2%

0,2%

0,2%

0,2%

0,1%

Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások

2,0%

2,1%

2,0%

1,9%

1,8%

1,7%

1,7%

1,6%

1,5%

Egyéb szociális támogatások

1,0%

1,0%

0,9%

0,8%

1,7%

1,4%

1,3%

1,2%

1,1%

Szociális és jóléti intézményi szolgáltatások

0,3%

0,3%

0,3%

0,3%

0,4%

0,7%

0,8%

1,5%

1,5%

–          2014. év előzetes adat, 2015-2016 költségvetési törvényben, vagy törvényjavaslatban szereplő adat

–          forrás: Magyar Államkincstár és a költségvetési törvényjavaslatok alapján Policy Agenda

 

Ki a nyertes?

Érdemes azt is megnézni, hogy más területeken hogyan változott az összkép. Amíg a szociális területen csökkenés volt 1,6 százalékponttal, addig az állam működésének a költsége 6%-ról 8,4%-ra nőtt GDP arányosan. Ha minden évben csak 6%-os arányban költött volna az állami saját működési funkcióira, akkor 2010-2016-ig összességében 2300 milliárd forinttal kevesebbet költött volna az állam.

Érdekesség, hogy arányait tekintve a sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások területén volt a legnagyobb arányú növekedés, azaz 2008-ban a nemzeti összterméknek még csak 0,07%-át fordították erre, míg 2016-ban már hétszer annyi lesz, a GDP 0,5 %-a.