A kormány büszke arra, hogy növekszik a gazdaság, és folyamatosan han1gsúlyozza, hogy nem engedi el a nehéz helyzetben lévők kezét. A Policy Agenda a 2016. évi költségvetést összevetette az elmúlt 8 évvel, hogy valójában nőtt vagy csökkent az állami gondoskodás.
Jelentős hátraarc
A válság évében a költségvetés a GDP 15,9%-át költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra. Egy évre rá, valamelyest még emelkedett is ezen támogatások aránya, mivel már 16,1% jutott a családokra, nyugdíjasokra, munkanélküliekre, nehéz szociális helyzetben lévőkre. Az emelkedés egyik fő oka a válság hatására megnövekedett munkanélküliség volt.
Mi tartozik a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások közé?
|
2016-ban a mostani tervek szerint ez az arány 14,3%-ra csökken. Ez 2008-hoz képest 1,6 százalékpontos csökkenés, amely 560 milliárd forintot tett ki. Amennyiben a gazdasági válság kirobbanásakor meglévő mértéket tartotta volna az ország, akkor 2010 óta összesen 1.900 milliárd forinttal többet költöttünk volna a közösből a társadalmi jólét biztosítására.
Hol történt a legnagyobb visszaesés?
Az állam az arányait tekintve a munkanélküliek ellátásán spórolt a legtöbbet. 2008-ban még a GDP 0,4%-át költötte rájuk, most ez 0,1%-ra csökkent. De ugyanígy jelentős forráskivonás történt a nyugellátásokból, amely 10%-ról 8,6%-ra csökkent.
A családi pótlék befagyasztásának is meg lett a hatása. Mivel évek óta nem emelkedett összege, ezért a növekvő GDP miatt erre a családok számára jelentős segítségre a költségvetés 2016-ban most már csak a megtermelt nemzeti össztermék 1,5%-át fordítja, míg 2008-ban ez még 2% volt. Amennyiben tartaná az állam a korábbi szintet, akkor most a családi pótlék, a GYES, a GYED, GYET összege 33%-kal lehetne magasabb.
Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások GDP-hez viszonyított aránya
| 2008. | 2009. | 2010. | 2011. | 2012. | 2013. | 2014. | 2015. | 2016. |
Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások | 15,9% | 16,1% | 15,6% | 15,1% | 15,3% | 15,2% | 14,7% | 15,1% | 14,3% |
Táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások | 1,8% | 1,8% | 1,6% | 1,4% | 1,6% | 1,5% | 1,4% | 1,4% | 1,3% |
Nyugellátások | 10,0% | 10,0% | 10,0% | 10,1% | 9,4% | 9,5% | 9,2% | 9,0% | 8,6% |
Egyéb társadalombiztosítási ellátások | 0,3% | 0,3% | 0,3% | 0,2% | 0,2% | 0,2% | 0,2% | 0,2% | 0,2% |
Munkanélküli ellátások | 0,4% | 0,5% | 0,5% | 0,4% | 0,2% | 0,2% | 0,2% | 0,2% | 0,1% |
Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások | 2,0% | 2,1% | 2,0% | 1,9% | 1,8% | 1,7% | 1,7% | 1,6% | 1,5% |
Egyéb szociális támogatások | 1,0% | 1,0% | 0,9% | 0,8% | 1,7% | 1,4% | 1,3% | 1,2% | 1,1% |
Szociális és jóléti intézményi szolgáltatások | 0,3% | 0,3% | 0,3% | 0,3% | 0,4% | 0,7% | 0,8% | 1,5% | 1,5% |
– 2014. év előzetes adat, 2015-2016 költségvetési törvényben, vagy törvényjavaslatban szereplő adat
– forrás: Magyar Államkincstár és a költségvetési törvényjavaslatok alapján Policy Agenda
Ki a nyertes?
Érdemes azt is megnézni, hogy más területeken hogyan változott az összkép. Amíg a szociális területen csökkenés volt 1,6 százalékponttal, addig az állam működésének a költsége 6%-ról 8,4%-ra nőtt GDP arányosan. Ha minden évben csak 6%-os arányban költött volna az állami saját működési funkcióira, akkor 2010-2016-ig összességében 2300 milliárd forinttal kevesebbet költött volna az állam.
Érdekesség, hogy arányait tekintve a sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások területén volt a legnagyobb arányú növekedés, azaz 2008-ban a nemzeti összterméknek még csak 0,07%-át fordították erre, míg 2016-ban már hétszer annyi lesz, a GDP 0,5 %-a.