2015 tavaszán elvesztette kétharmados többségét a parlamentben a Fidesz-KDNP. Ennek hatására több olyan jogalkotási kérdés volt az elmúlt hónapokban, ahol valódi alkuhelyzetbe került a kormány, illetve kormánypártok, ha a szándékaikat keresztül szerették volna vinni. A Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogy miképpen működött a rendszer kétharmados többség nélkül.
Sok ügy volt, ahol kellett a kétharmad
2015. március 16-án az Országgyűlés előtt letett esküjét Kész Zoltán, független országgyűlési képviselő. Ettől a pillanattól kezdve a kormánypártok formálisan elvesztették kétharmados többségüket. Miután az alkotmányozás időszakában úgy építették fel a jogrendszert, hogy az ún. sarkalatos törvények módosításához kétharmados többség kell (32 ilyen van az Alaptörvényben), ezért sokan azt gondolták, hogy alapvetően megakasztja a törvénykezést az új helyzet. Mások már előrevetítettek egy Fidesz-KDNP-Jobbik pre-koalíciót, amely biztosítja minden esetben a szükséges szavazatszámot.
A számok egyik verziót sem támasztják alá. 2015. március 16. és november 24. között 27 esetben lett volna szükség arra, ha a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada támogatja a kormány, vagy kormánypártok javaslatát. Ebből 7 esetben nem lett meg a szükséges többség, míg 20 esetben biztosította az ellenzék a zöld utat az adott javaslathoz. Miután volt olyan javaslat, ahol kétszer is kellett szavazni (módosító javaslat, majd zárószavazás), ezért valójában 11 ügyben biztosított kétharmadot az ellenzék a kormány számára.
Ezek közül hét alkalommal a Jobbik, négy alkalommal az MSZP, míg szintén négy alkalommal az LMP szavazatai biztosították a szükséges többséget. Természetesen volt olyan ügy, ahol csak egyik, vagy másik párt állt a kezdeményezés mögé, és volt, ahol mindannyian támogatták a kormányt. Volt olyan javaslat is („A Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételéről”), amelyet egyik ellenzéki frakció sem támogatott, csak a Demokratikus Koalíció független képviselőinek szavazatával kapta meg a kétharmados többséget.
2015. március 16. és 2015. november 24. között támogatott kétharmados törvények
frakció neve | támogatott 2/3-os javaslatok száma | támogatott javaslatok felsorolása |
Jobbik |
7 | · migrációval kapcsolatos két javaslat · halgazdálkodási törvény módosítása · elektronikus hírközlési törvény · Országgyűlésről szóló törvény módosítása · e-kártya bevezetéséről szóló törvény · rendvédelmi szervekről szóló törvény
|
MSZP |
4 | · halgazdálkodásról szóló törvény két alkalommal történő módosítása · honvédek jogállásáról szóló törvény módosítása · rendvédelmi törvény módosítása |
LMP |
4 | · Országgyűlésről szóló törvény módosítása · állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról · honvédek jogállásáról szóló törvény módosítása · rendvédelmi törvény módosítása |
Ahogy az egyes ügyekből is látszik, politikai szempontból fontos ügy a migráció volt, ahol szükség volt a kétharmadra, és ezt a Jobbik biztosította is. Ebben az esetben sem lehet azt állítani, hogy az ellenzéki párt váratlanul állt volna a kormány mellé, azaz valamilyen későbbi viszonzást várt volna.
Ahol kellett volna, de nem volt elég ember
Ahogy a fentiekben is jeleztük hét eset volt, ahol kellett volna a kétharmados többség, de nem állt rendelkezésre. Ez a duplaszavazások miatt (módosító+zárószavazás) valójában három ügyet jelentettek:
· földforgalmi törvény módosítása alapján a 2013 decembere előtt kötött földbérleti szerződések esetében meg lehetett volna emelni a díjakat;
· pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó törvény egyes részei (jegybank ellenőrzési jogkörének szélesítése);
· állam földvagyon kezelésével összefüggő szabályok (nemzeti parkok területei az Nemzeti Földalapkezelőhöz kerültek volna).
Ezek fontosak voltak politikai szempontból is a kormánynak, nem véletlen, hogy a földbérleti szerződésekre vonatkozó módosításról Orbán Viktor miniszterelnök maga jelentette be, hogy más formában, de újra nekifutnak az ügynek.
És még kell a kétharmad
Még ebben az évben az eddigi állás szerint 11 ügy vár a parlamentre, ahol valahogyan kétharmados többséget kell biztosítania a kormánypártoknak. Legalábbis a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatát kell megszerezni. Ezek között vannak jelentős ügyek, mint az egyházi törvény módosítása, a közbeszerzési törvény, a választójogi törvény változtatása, vagy a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos párhuzamosan futó három kezdeményezés is.
Ezenkívül a gyülekezési törvényt is régóta szeretné módosítani a kormánypárt, de nem találtak ellenzéki támogatást hozzá, addig pedig még a javaslatot sem akarják benyújtani. De a legnehezebb ügy a régóta húzódó tizenötödik alkotmánybíró megválasztása, ami az összes képviselő kétharmadának a szavazatát igényli. Ez utóbbi biztosan komoly alkupotenciált ad az ellenzéki pártoknak. Ez fogja igazán megmutatni, hogy miként működik a NER, kétharmad nélkül.