Egészségügyi átalakítás eredménye: többet költünk gyógyszerre, mint négy éve

Egészségügyi átalakítás eredménye: többet költünk gyógyszerre, mint négy éve

Az elmúlt napokban egyre több cikk jelenik meg a tervezett egészségügyi reformról. Az előző kormányzati ciklusban a fenntartói rendszer átalakítása, illetve az egészségügyi kiadások közül jelentősnek számító gyógyszerkassza megnyirbálása már megtörtént. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy az utóbbi területen a kormány milyen változásokat akart elérni, és annak mi lett az eredménye.

Magasra tették a lécet

A 2011-es Széll Kálmán Tervben, és az ennek alapján az Európai Unió számára készített Konvergencia Programban a kormány azt vállalta, hogy rendkívül drasztikus, 120 milliárd forint feletti forráskivonást hajt végre a gyógyszerkasszában.  Ez azt jelentette volna, hogy a támogatási rendszer kiadásának (a gyógyszer árához adott támogatás a lakosság számára) és a bevételének (gyógyszergyártók, és forgalmazók befizetései) egyenlegében ekkora öszeget kellett volna csökkenteni.  

A valóságban azonban 78 milliárd forint lett a csökkentés mértéke. Sőt ebből 24 milliárd forint nem is igazi mérséklés, hiszen a kormány az egyik zsebéből (gyógyerkassza kiadásai) a másikba (tételes elszámolás eső gyógyszerek) pakolta át ezt az összeget. gy tahát a kabinet a vállalásainál kevesebb, igazából „csak” 54 milliárd forintot tudott megtakarítani.

Gyógyszerkassza alakulása (2010-2015.)  mrd Ft.

 

év

Gyógyszerkassza kiadásai

Gyártói befizetések

egyenleg

terv

tény

terv

tény

terv

tény

2010.

345

357

38,5

50,9

306,5

306,1

2011.

343

377

43,5

59

299,5

318

2012.

277

315

54

75

223

240

2013.

280

296

49

58,7

231

237,3

2014.

294

302

56

56

238

246

2015.

298

58

240

 

Hogyan érinti ez a lakosságot?

A gyógyszertámogatási rendszer bonyolultsága „könnyű terep” ahhoz, hogy a kormány intenzív, célzott kommunikációval elfedje a forráskivonást. Egyrészt tényszerű, hogy folyamatos versennyel rákényszeríti a cégeket az árcsökkentésére, amely következtében rövid időn belül változhat a beteg által kapott legolcsóbb gyógyszer gyártója, neve.

Másrészt a forráskivonást könnyű úgy is „tálalni”, hogy ez nem megszorítás, hanem egy tudatos lépés ahhoz, hogy rákényszerítsék a cégeket az alacsonyabb árszíntű, olcsóbban árult gyógyszerekre, vagyis ugyanaz a termék, szolgáltatás kevesebbe kerül az államnak. A többféle támogatási kulcsok, azokon belüli termékek olyan áttekintethetelenek, hogy ezt a kommunikációs trükköt könnyű elhitetni a választókkal.

Érdemes megnézni, hogy mit ad az egészségbiztosítás, és mennyit költünk gyógyszerekre. Ezzel ugyanis bemutatható, hogy valójában mi is történt az egészségügy ezen területén. 2008-ban a gazdasági válság kezdetekor az egy lakosra jutó támogatás mértéke 32.448 forint volt. 2010-ben a kormányváltás évében már 35.721 forint jutott állampolgáronként, majd ez 2013-ra 29.922 forintot tett ki. Ez 16%-os csökkenést jelent.

Figyelemre méltóak a KSH kiskereskedelmi adatai is, amelyek alapján azt látjuk, hogy 2010-ben egy főre jutóan  40.600 forintot költött a lakosság gyógyszerre, gyógyászati cikkre, míg 2013-ben 45.600 forintot, amely 12%-kal magasabb kiadás.

Így tehát miközben 2010-hez képest többet költöttünk gyógyszerekre, addig az államtól kapott támogatás egy lakosra jutó mértéke csökkent. Figyelemre méltó, hogy az adatok szerint megnőtt az a típusú gyógyszer, vagy gyógyászati cikk fogyasztása, amely kívül esik az állam által támogatott körön.

 

Mi történt a környező országokban?

Korábbi elemzéseikben már bemutattuk, hogy a szociális kiadások, vagy a foglalkoztatáspolitika területén unortodox utat jár be Magyarország, mivel a kormány éppen onnan von/vont el pénzeket, ahol a válság miatti helyzetet éppen a nehéz helyzetben lévők miatt inkább erősíteni kellett volna.

Az OECD adatai alapján megnéztük, hogy 2008-hoz képest hogyan reagáltak erre a folyamatra a Visegrádi-országok kormányai.

OECD statisztika szerinti változások

a gyógyszerek területén a V4 országok között

 

szektor

változás 2012/2008 (%)

Magyarország

kormány

-6

magánszektor

+27

   ebből: háztartások

+22

Lengyelország

kormány

-4

magánszektor

+20

  ebből: háztartások

+20

Szlovákia

kormány

-3

magánszektor

+19

ebből: háztartások

+19

Csehország

kormány

+17

magánszektor

+3

  ebből: háztartások

+3

 

 

A gyógyszerkiadások kapcsán az OECD adatai szerint 6%-kal csökkentette 2008-hoz képest Magyarország az ilyen jellegű kiadásait, miközben 22%-kal nőttek a háztartások ezen a téren jelentkező ráfordításai.

Ekkora forráskivonást egyik ország sem hajtott végre, ugyanakkor csak Magyarországon nőttek a lakosság terhei 20% feletti mértékben. Ennek a plusz tehernek 81%-a 2010-hez képest keletkezett, amikor is két év alatt (2010-2012 években) 17% feletti mértékben költött többet ezen a területen a lakosság.

A kormány reformja az egészségügy területén a gyógyszerkassza kiadás-szűkítésével kezdődött 2011-ben. Ennek hatására a költségvetés helyzete ugyan kb. 50 milliárd forinttal javult, de jelentősen megnőttek a lakosság terhei. Nem éppen kedvező bizonyítvány lehet az, hogy az egészségügyi kiadások, nevezetesen a gyógyszerre fordított támogatások tekintetében, negatív értelemben „éltanulók” vagyunk a versenytársainknak számító Visegrádi-országok között.