A Policy Agenda 2014-re vonatkozó szeptemberi előrejelzése szerint idén a GDP növekedés 2,9% lehet, amely a jövő évben 2% körülire lassul. A kormányzati kommunikációban megjelenő, a makrogazdasággal összefüggő pozitív (és csak pozitív) tényként közölt változások nem a vállalati teljesítmények növekedéséből, nem a foglalkoztatottak növekvő termelékenységéből és nem a reálgazdaság érezhető bővüléséből ered, így nem is alapoznak meg egy javuló gazdasági fejlődést.

A recesszió megszűntével 2014 közepén – egy alkalommal akár kiugrónak is nevezhető – 3,8%-os negyedévi GDP növekedést számított a KSH. Ez a kedvező adat azonban az európai uniós források sajátos és az első félévre eső kihasználásából, valamint az év elejétől végrehajtott erőteljes választási költségvetés növekvő forrás-felhasználásából származott. A Policy Agenda egy évvel ezelőtt még 2 százalékponttal alacsonyabbra becsülte a 2014 éves növekedést, de most erőteljesebb növekedést,  2,9%-os éves GDP bővülést valószínűsít, amely jövőre számos bizonytalansági tényező miatt2%-ra mérséklődhet. Jelentősen problémákat okozhat a szomszédunkban zajló, akár háborús konfliktusba forduló ukrán-orosz viszály. Ennek következtében, a szükségszerűen bevezetendő bűntető korlátozások miatt az ez országokba irányuló kereskedelmi forgalmunk lecsökkenhet, de egyéb nehézségekkel is számolhatunk, így az orosz fél által megemelt nyersanyagárakkal

A „választási” gazdaságpolitika hatására az év elejétől a tervezettnél jóval kedvezőbben alakult a növekedés.  Az év második felére azonban már megtorpan majd az ipari növekedés és a kereskedelem bővülése is. Egyedül az építőipar termelési eredményei lehetnek változatlanul magasak az állami megrendelések, költségvetési pénzek hatására. 2015-ben pedig már nem fog érvényesülni az idei viszonylag sok, egyszeri hatást kifejtő tényező, amelyek közül a legnagyobb súlyú az uniós projektek gazdaságot élénkítő szerepe volt.

A monetáris politika továbbra is bizonytalan. A lejáró adósságok megújítása, a forint árfolyam-romlásának folyamata és ez által a devizaadósoknak okozott kár egyértelműen kamatemelési lépéseket válthat ki. Ezt fokozza, hogy 2015-ben már elképzelhető egy akár 320-325 Ft-ig romló árfolyam kialakulása is. Az egyébként várható fogyasztói áremelkedés gyorsulása is valószínűsíti, hogy a Monetáris Tanács a monetárispolitikai célkitűzései ellenére rákényszerül egy kamatnövelő periódusra. Az MNB számára pedig hasznosabb lenne a várható veszteségei miatt a mostani – részben árfolyamnyereségéből adódó – profitjának tartalékolása.  Az infláció radikális, több hónapja tartó csökkenése, nulla százalék körüli szintje – a költségvetési bevétel-kiesés mellett – megzavarja a normális piaci keresleti-kínálati viszonyokat.

 

A Policy Agenda úgy látja, hogy a kormány az ötödik éve folytatott fiskális politikájával még mindig csak a túlzott deficit eljárás megszüntetését tudta elérni, működése során nem teremtette meg a gazdaság növekedésének alapjait. A hitelprogramok ellenére sem indultak a későbbiekben fenntartható növekedést biztosító beruházások. Mivel a kormány a fiskális lépései során túlzott forráskivonást hajtott végre, folyamatosan rontotta a vállalkozások és a lakosság teherbírását. A 2014-re tervezett hiány mértékét is újra megemelte, de ezt is csak további „szigorító csomaggal” lehet majd teljesíteni, érezhető a „választási kiadások” okozta túlterhelés.  A kormányzati hiány leszorítása 2015-ben minden bizonnyal fokozottabban nehéz lesz. A gazdaságpolitikának korábban is felrótt negatívumai – így a kormány intézkedéseivel gátolt növekedés, az egyes szektorok túladóztatása, a választások miatti a költségvetési kiadások jelentősen megnövelése, – az államadósság mértékét a GDP 82%-os mértéke közelébe emelte. A jelenlegi gazdaságpolitika változatlanul kiszámíthatatlan, és a gazdálkodással kapcsolatos biztonság hiánya változatlanul mind a hazai, mind a külföldi tulajdonú vállalkozások számára növekedést gátló tényező. A kormány jelentős, a későbbi években megoldhatatlan terheket okozó államosításai ostorcsapásszerűen és negatívan hatnak majd vissza két-három év elteltével a gazdaság működésére.

A háztartások helyzetét 2014-ben a jobb gazdálkodási eredmények és főként a választások előtt meghozott kormányzati lépések javították. 2015 folyamán a lakossági fogyasztás már nem bővül érezhetően. A foglalkoztatottságban és a jövedelmi helyzetben 2014 elejétől javulás következett be. A közfoglalkoztatottaknak – a választásokhoz igazított – mintegy 200 ezerre bővített létszáma, a külföldön dolgozók növekvő száma teszi kedvezőbbé a foglalkoztatási és a munkanélküli statisztikát. A munkanélküliségi ráta a nyár közepén 2,5 százalékponttal volt kisebb az egy évvel korábbinál, azaz 7% közelébe csökkent, de éves szinten még mindig 8-9% között mozog. A 25 éven aluliak körében is érezhetően csökkent ugyan a munkanélküliségi ráta, szintje azonban még így is nagyon magas, 19,4%.

 

A bruttó átlagkereset 2014 évi várható 3,2%-os emelkedése a lényegében stagnáló infláció mellett még mindig nem jelent érezhető reálkereset bővülést. 2015-ben a piaci áremelkedéseket a tervezett újabb rezsicsökkentés már nem tartja majd alacsonyan, a fogyasztói árváltozások mértékét 2% körülire becsüljük. Így a reáljövedelmek 1-1,2% körüli növekedése a kiskereskedelmi forgalomban 1,5% körüli, a fogyasztásban pedig 1,4%-os bővülést eredményezhet.