A vártnál rosszabb gazdasági adatok miatt a kormány kénytelen volt még az idei évre vonatkozóan egy 100 milliárd forintos költségvetési kiigazító csomagot elkészíteni. A Policy Agenda elemzésében ennek a hatásait, illetve az intézkedések megalapozottságát elemzi.
Szűk a mozgástér
Erre a költségvetési évre már nagyon szűk mozgástérrel rendelkezik a kormány, ezért meglehetősen korlátosak azok az eszközök, amelyeket képes lehetett megmozdítani a tervezetnél alacsonyabb gazdasági növekedésből adódó bevételcsökkenés ellensúlyozására.
Az ilyen esetben leginkább alkalmazott eszköz az lett volna, hogy az egyes minisztériumok és a hozzájuk kapcsolódó háttérintézményeknél elvonást hajtanak végre, amely a közvélemény szemében nem is tűnt volna fel. A probléma most az volt, hogy az év eleji 250 milliárd forintos zárolás miatt a tárcák forrásai a végletekig ki lettek feszítve. Azaz már csak úgy lehetett volna ősz elején elvenni a pénzeikből, ha azzal már akár szerződésekben vállalt kötelezettségeik teljesítését halasztották volna el, vagy pedig törvényben rögzített kötelező feladataikat nem teljesítik.
Miután három teljes hónap van már csak hátra, ezért az sem volt járható út, hogy létszámcsökkentést rendelnek el a központi közigazgatásban, és ezen a címen forrást tudnak kivonni a személyi és dologi költségek közül. Egy most eldöntött, és gyorsan végrehajtott elbocsátás pénzügyi hatása idén elenyésző lenne.
Az adóemelések terén is nagyon szűk mozgástere van a kabinetnek, mivel csak olyan adónemhez nyúlhat, amely egyrészt politikailag felvállalható, illetve a belső fogyasztást, valamint a gazdaság működését nem fogja vissza. A személyi jövedelemadó rendszer bármilyen változtatása, valamint a cégeket terhelő, és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok emelése évközben nehezen megoldható, valamint az előbb vázolt két feltételnek nem is felelnek meg.
Ezeken kívül más reális eszközei már nincsenek a kormánynak, csak olyan eszközökhöz tud nyúlni, amelyek teljesíthetősége kérdéses, illetve inkább kevésbé látványosak, de a költségvetés pozíciójának minimális javulását hozhatják.
Technikailag meg van a 100 milliárd forint
A most bejelentett kiigazító csomag négy tételből tevődik össze. Az első és egyik legnagyobb az állami adóhatóság működésének felgyorsítására vonatkozik. Ennek keretében azt vállalta a kabinet, hogy a mostani prognózishoz képest 40 milliárd forinttal nagyobb áfa bevételt ér el. Miután ezen az adónemen keresztül a költségvetés egész évben kb. 2489 milliárd forint bevételt remél, ehhez képest a mostani vállalás ennek 2%-át sem éri el. Ugyanakkor az is látszott az év során, hogy az áfa bevételek kisebbek, mint a költségvetési törvényben vártak, ezért a mostani vállalás ehhez a csökkentett prognózishoz képest értendő. Azok az intézkedések egyelőre nem ismertek, amivel ezt a többletet a kormány el tudja érni, de ugyanakkor az is igaz, hogy év végén nehezen is lehet számszerűsíteni, hogy valóban sikerült e a program ezen elemének teljesítése. Ugyanis olyan konszenzusos szám nem ismert, amely rögzítené, hogy jelen pillanatban általános forgalmi adó ágon mekkora bevétele lesz a költségvetésnek a megváltozott gazdasági helyzetben.
A áfa bevételek teljesüléséhez képest végrehajtási szempontból már jobban ellenőrizhető az a szintén 40 milliárd forintos intézkedés, amely a közigazgatásban elrendelt beszerzési stopból adódik. Technikai értelemben véve ez a döntés feltehetőleg nem a napi működéshez szükséges mindenfajta beszerzésnek a leállítását jelenti. Hanem ennek egy része a közbeszerzési eljárások leállítása, amennyiben még nincsenek olyan fázisban, amely miatt már nem lehetséges ez a lépés, vagy a tervezettek kiírásának elhalasztása. Költségvetési értelemben ez azt jelenti, hogy a tárcák, illetve háttérintézményeik költségvetésében ez a forrás maradványként megmarad, amelynek az elvonásáról dönt a kormány. Annak érdekében, hogy ez a lépés transzparens módon ellenőrizhető legyen, a kormánynak rövid időn belül egyes költségvetési fejezetekre vonatkozóan meg kellene határozni, hogy a beszerzések leállításából kitől, mekkora megtakarítást vár el. Amennyiben nem születik egy ilyen nyilvános döntést, akkor az, ennek az intézkedésnek a hitelességét, és a kormány elkötelezettségét kérdőjelezi meg. A döntés mögötti másik probléma, hogy amennyiben ez a szükséges fejlesztések, beruházások elhalasztását jelenti, akkor ennek a pénzügyi igénye a jövő évi költségvetésben fog megjelenni, amely 2012-es büdzsé összeállításakor lesz probléma.
Kisebb tétel, de várhatóan tartható emiatt a jövedéki adó, és a szerencsejáték adó emeléséből befolyó 10 milliárd forintos tétel. Ugyanígy reálisnak tűnhet a magánnyugdíj vagyonban lévő külföldi részvények utáni 10 milliárd forintos osztalék is.
A most bejelentett kiigazító csomagból a Policy Agenda 20 milliárd forintot lát intézkedésekkel is alátámasztottnak, míg a maradék forrás teljesüléséhez transzparens lépések kellenek, amelyek mutatják a kabinet tényleges elkötelezettségét.
Politikailag nem volt más út
Annak érdekében, hogy a jövő évi költségvetés, az önkormányzati szektor, valamint a választási rendszer átalakítása miatt a kormány ne kerüljön nehezen kezelhető helyzetbe a kormánypárti frakciókkal szemben, jelen pillanatban nem vállalhatott fel többet, mint a most bejelentett csomag. Ugyanis a gazdaságot, vagy a mindennapokat jobban érintő intézkedésekhez meg kellene szereznie a frakciók politikai támogatását is, ez pedig csak nehezítené azt a csomagot, amellyel szembesül az elkövetkező pár nap során a Fidesz képviselőcsoportja.
Feltehetőleg a nemzetközi pénzpiacokat is az érdekli jobban, hogy a jövő évi költségvetést képes e úgy összeállítani a kabinet, hogy miközben tartja a 2,5 százalékos költségvetési hiányt, hitelesnek és végrehajthatónak is látszódjon a büdzsé. Ebből kifolyólag a mostani kiigazító csomag mélységeit nem is értékelik, és kérik számon a kabineten.