Ezen a héten egyéves az Orbán-kormány, ezért jogalkotási szempontból a kormányzat teljesítményét vette górcső alá a Policy Agenda. Az elemzésből kiderül az is, hogy mely minisztériumok voltak a legaktívabbak és kik voltak a kevésbé jól teljesítők a jogalkotás területén.

A minisztériumok versenye: élen a KIM, hátul a HM és a külügy

Megvizsgáltuk, hogy az egyes tárcák hogyan teljesítenek egymáshoz viszonyítva. Ez főképpen azért is érdekes kérdés, mivel az Orbán-kormány alapvetően új kormányzati szerkezettel, a korábbiaktól eltérő döntéshozatali rendszerrel állt elő a ciklus elején. A politikai szándék ezzel az volt, hogy hatékonyabb és gyorsabb jogalkotást tegyen lehetővé ez a rendszer.

A ciklus során elfogadott kormány rendeletek és miniszteri rendeletek, valamint a tárcák által kidolgozott és az országgyűléshez benyújtott irományok összesítése alapján a legaktívabb a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt, amely a 17,69%-át készítette el az összes kormányzati kezdeményezésnek.

Mérsékeltebb eredményt mutat fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (16,78%) Fellegi Tamás vezetésével, de ezzel is a képzeletbeli dobogó második fokára került fel. A harmadik helyen a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca található, 15,73%-kal. Talán meglepő, hogy az egyik legszélesebb feladat- és hatáskörrel rendelkező Nemzeti Erőforrás Minisztérium (15,07%) Réthelyi Miklós miniszterrel, csak ötödik a listán.

A NEFMI csak a Belügyminisztériumot (12,84%), valamint a Külügyminisztériumot (4,06%) és a Honvédelmi Minisztériumot (2,62%) előzi meg. A kormányzati működésből is adódik az, hogy a BM a HM és a külügy alkotja a legkevesebb jogszabályt, ezért sem meglepő, hogy visszafogottabb teljesítményt tudtak csak felmutatni egy éves működés után.

A frakció elszívta a levegőt a kormány elől

Az Orbán-kormány megalakulásától közölt elemzéseinkben sorra hívtuk fel a figyelmet arra, hogy új kormányzati modell jött létre, a frakciókormányzás. Ennek egyik eredménye, hogy a korábbi kormányzati ciklusoktól eltérően a kormánypárti képviselők több törvényjavaslatot nyújtottak be, mint a kormány. Ez egyben azt is eredményezte, hogy a kormány teljesítménye mérsékeltebb volt az előző öt kormány első évéhez képest.

Megnéztük, hogy az első Orbán-kormánytól kezdve a kormányzati ciklus első évében hány törvényjavaslatot, országgyűlési határozati javaslatot, országgyűlési jelentést nyújtottak be, illetve kormány rendeletet fogadtak el. Ebben a tekintetben a mostani kormányzat az utolsó helyen áll 412 javaslattal. Nagyságrendben hasonló teljesítményt nyújtott a Medgyessy-kormány (421), valamint az első Orbán-kormány (428). A lista élén a második Gyurcsány-kormány (578), amely ezt az eredményt főképpen annak köszönhette, hogy nem kellett azzal töltenie az ciklus első hónapjait, hogy felépítse a kormányzati döntéshozatali mechanizmust, mivel a választásokon újra felhatalmazást kapott a választóktól.

Mikor áll vissza a korábbi működési mechanizmus?

A kormányzati munka jogalkotási szempontú értékelése egy, de igen meghatározó szempontból ad képet az Orbán-kabinet teljesítményéről.  A számok alapján egyértelműen látszik, hogy a frakciókormányzás azt eredményezte, hogy ez a kormány a legkevésbé aktív a megelőző kabinetekhez képest jogalkotási szempontból. Láthatólag a kormány vezetése azzal igyekszik egyben tartani a kétharmados parlamenti többséget, hogy a korábbi évektől eltérően nagyobb szerepet ad a kormánypárti képviselőknek. A nagy kérdés az, hogy ebben a modellben, változó politikai erőviszonyok mellett, lehet-e az egész cikluson keresztül irányítani a kormányzat működését vagy idővel visszaveszi a kabinet az irányítást a frakciótól a korábbi működési rendnek megfelelően.