A gazdasági válság kirobbanása óta folyamatosan napirenden van a lakossági devizahitelesek megsegítése, hiszen a forint gyengülésével tömegek számára jelent problémát a korábban felvett hitelek törlesztő részleteinek fizetése. Az átmeneti fizetésképtelenség a legszegényebbeken kívül már a középosztályt is elérte, erre a problémára pedig már a Gyurcsány-, a Bajnai, és most a Fidesz-kormány is megpróbált megoldást találni. Habár valamivel több, mint száz napja regnál csak a második Orbán-kormány, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy immár másodszor jelentett be intézkedési csomagot a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére. Elemzésünkben azt vizsgáltuk, hogy a mostani, nyolc elemből álló csomag milyen segítséget jelenthet az eladósodottak számára.
A lenti táblázatunkban összeszedtük az intézkedések célcsoportját, várható társadalmi hatásukat, és kiemeltük azt a két intézkedést, amely álláspontunk szerint valódi segítséget nyújt a fizetésképteleneknek.
intézkedés | célcsoport | társadalmi hatása |
az ügyfél számára hátrányos szerződésmódosítás tilalma | jelenlegi és jövőbeni hitelesek | a jövőre nézve ad a bank által megszabott feltételek ellen védelmet, de az árfolyam-változás hatásától nem véd |
önkényes kamatemelés tilalma | jelenlegi és jövőbeni hitelesek | nem emeli a kamatköltségeket, de az árfolyam-változás hatásától nem véd |
hitelesekközépárfolyam alkalmazása a törlesztésnél | jelenleg hitellel rendelkezők | segít a most nehéz helyzetben lévőkön, csökkenti a törlesztő részletet |
ingyenes előtörlesztés lehetősége | jelenlegi és jövőbeni hitelesek, de fizetőképesek | azokon segít, akik most is képesek törleszteni, és emellett megtakarítással rendelkeznek |
lakáshiteleseknél a futamidő öt évvel történő meghosszabbításának lehetősége | jelenleg hitellel rendelkezők, és nehéz helyzetben lévők | lehetőséget ad a törlesztő részlet csökkentésére |
ingatlan aktuális piaci értékénél nem követelhetnek többet a bankok az adóstól | jelenlegi és jövőbeni hitelesek | az ingatlanpiaci változások hatásától ad védelmet a fedezettel rendelkezők számára
|
tartós fizetésképtelenség esetén nem lehet büntetőkamatot és extra díjakat kérni | jelenleg hitellel rendelkezők, és nehéz helyzetben lévők | segít abban, hogy az átmeneti fizetési nehézségek után ne kerüljön újabb teher az adós elé, de a most bajban lévőknek nem ad megoldást |
a fenti pontok nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlanhitelezésére | nagyobb jövedelemmel, megtakarítással rendelkezők | – |
A lakossági jelzálogalapú devizahitellel rendelkező állampolgárok átlagosan ötmillió forint hitelt vettek fel. Svájci frankban számolva a gazdasági válság előtt az ötmillió forint havi törlesztő részlete körülbelül 37-38 ezer forint körül mozgott (a példa kedvéért 4 százalékos kamattal és 2 százalékos kezelési költséggel számoltunk). Az árfolyamváltozások következtében ez mára akár tizennyolc ezer forinttal is növekedhetett.
A fentiekben ismertetett intézkedések közül az általunk vett példával érintett család számára (amennyiben már most nehezen, vagy egyáltalán nem tudja fizetni a havi törlesztő részletet), a középárfolyam alkalmazásának kötelezővé tétele és a futamidő meghosszabbításának lehetősége ad valódi segítséget, azaz csökkenti a havi törlesztő részletet. Azt azonban látni kell, hogy a futamidő meghosszabbítása növeli az adós kamatterheit, azaz a végén többet kell visszafizetnie.
Az általunk megvizsgált átlagos adós számára ezek az intézkedések azt jelentik, hogy a jelenlegi svájci frank árfolyam mellett havi törlesztő részlete körülbelül hétezer forinttal csökkenhet. Ez jelentős segítség a bajba jutottak számára, ugyanakkor az is tény, hogy június elején a forint erősebb árfolyama miatt éppen ennyivel volt kevesebb a példa alapján vizsgált adósok havi törlesztő részlete. Azaz a mostani lépések arra elegendőek, hogy a nyáron bekövetkezet forintgyengülés hatásait kiegyenlítsék. Azok számára tehát, akik már tavasszal is 90 napon túli tartozással rendelkeztek nem jelent megoldást a most bejelentett intézkedés csomag. A PSZÁF által közzétett adatok szerint jelenleg 100 ezer ilyen adós van, és a fent említett tény ennél lényegesen több embert érint, hiszen ezen adat csak a veszélyben lévő szerződések számát jelenti.
Tartós megoldást csak olyan konstrukció jelenthet, amely megvédi azokat, akik hitelük bedőlése miatt elvesztik lakásukat. Az elmúlt években bevezetett konstrukciók azért nem bizonyultak sikeresnek, mert az állam aktív anyagi áldozatvállalása helyett arra épített, hogy például az önkormányzatokkal kívánta megoldatni a problémát. A megoldás lehetőségeit lényegében mindegyik párt felvázolta a kampányban ( bérlakásépítési program, bedőlt lakáshitelesek ingatlanjainak állami megvásárlása), ugyanakkor ezen hangzatos ötletekhez forrást is kell találni. Az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása akár a megoldást is jelenthetné, de az IMF/EU-tárgyalások megakadása miatt láthatólag ennek megvalósítása is elhúzódik.
További érdekesség, hogy a javaslatcsomagot nem a kormány, hanem a Fidesz-frakció kezdeményezte. Ennek az lehet az oka, hogy a kormány nem akar direkt módon frontot nyitni a bankokkal szemben, mozgásteret kíván hagyni magának, hogy a későbbiekben még egyeztethessen és alakíthasson a mostani csomagon. Miután a parlamenti napirend alapján októberben kerül sor a javaslatok megtárgyalására, ezért könnyen kiszámítható, hogy az ezzel kapcsolatos egyeztetések szoros összefüggésben lesznek a bankadó 2011-es mértékével. Azaz az önkormányzati választások után kezdődő politikai szezonban a kormány számára jelentős tárgyalási mozgásteret jelenthet a bankokkal szemben a Fidesz-frakció által most bejelentett javaslatcsomag.
2010. szeptember 15.