Ez év január 1-től a kormány döntése értelmében 10%-kal csökkent a lakossági gáz-, villany- és távhő ára. A kabinet érvelése szerint erre azért volt szükség, hogy a jelentős mértékű lakásfenntartási költségek mérséklődjenek. A Policy Agenda a lakosság körben végzett reprezentatív közvéleménykutatása szerint egyelőre nem egyértelmű az intézkedés megítélése.

Csökkennek az árak! Vagy mégsem?

Az intézkedés megítélésének vegyes a fogadtatása a lakosság körében. Ezt mutatja, hogy bár a kormánytól kezdve, szakértőkön át, a szolgáltatókig mindenki azt hangsúlyozza, hogy a kormány ármeghatározó szerepének köszönhetően valóban 10%-kal mérséklődtek bizonyos közműszolgáltatások költségei, mégis a válaszadók 17 százaléka szerint, egyáltalán meg sem valósul majd a rezsi csökkentése.

Akik szerint ténylegesen csökkenni fognak a lakásfenntartási kiadásaik, azoknál differenciált ennek a mértéke. A többség, 34%-uk szerint ennek hatása havonta 1000 forint alatt lesz. További 23% gondolja úgy, hogy 1000 és 2000 forint közötti lesz a kiadások mérséklődése. Érdekes módon 16% gondolja csupán, hogy 3000 ezer forintnál is többet tud megtakarítani ezzel a lépéssel. Ez azért is meglepő, mert ha a fűtést gázzal, vagy távhővel tudják megoldani, és ehhez hozzáadjuk a villanyszámlát, akkor 30.000 forintnál nagyobb havi költséget kapunk. Ez a 10% érvényesülése estén havi 3000 forintnál nagyobb összeget kellene, hogy jelentsen.

Ugyanezt az alacsony lakossági várakozást igazolja vissza, hogy amikor azt kérdeztük a válaszadóktól, hogy a csökkenés a lakhatással kapcsolatos havi kiadásaiknak hány százalékát teszi ki, akkor az abszolút többségük (52%) azt mondta, hogy 1-3%. Kb. a negyedük (26%) ennél nagyobb, 4-7% közötti csökkenést becsül, 13% pedig 8-10% között várja az árak mérséklődését. Érdekes módon a válaszadók 8%-a szerint a 10%-os gáz, villany és távhőár csökkenés az ő esetében 10%-nál nagyobb mértékben csökkenti a lakásfenntartási kiadásaikat.

Mi a hatása a rezsicsökkentésnek?

A Magyar Energia Hivatal döntése értelmében a közép- és nagyfeszültségű fogyasztó vállalkozások esetében növekedett a villamosenergia-szolgáltatás díja. A válaszadók 85%-a szerint ennek hatása megjelenik majd az árakban, azaz nőni fognak egyes termékek, szolgáltatások fogyasztói árai. Csupán 15%-a volt a válaszolóknak, aki szerint a verseny hatására nem hárítják át terheiket a cégek az emberekre.

Arra a kérdésre, hogy ennek milyen mértékű hatása lesz az árakra, a többség (42%) 4-7%-os emelkedésre számít. A válaszadók 21%-a szerint ennél nagyobb 8-10%-os lesz a drágulás, míg egy jelentős részük szerint (16%) ennek hatása ennél is durvább lesz, és akár 10% feletti mértékben is nőhetnek az árak. A megkérdezettek 21% gondolja azt, hogy 1-3% közötti emelkedéssel kell csak számolni.

Tévhitek vagy általános igazságok?

A közvélemény-kutatás során megkérdeztük az embereket, hogy mennyire értenek egyet néhány állítással, amit szakértők a rezsicsökkentés kapcsán fogalmaztak meg. A válaszadók inkább nem értenek egyet azzal az állítással, hogy „Ha a piaci ár alatt lesznek tartósan a lakossági gáz és villanyárak, akkor ez pár éven belül a fejlesztések, karbantartások elmaradása miatt szolgáltatás kimaradást (pl. áramszünetek) okoz Magyarországon”. Egy 1-5-ös skálán, ahol az 1- az egyáltalán nem értek egyet, míg az 5- a teljesen egyetértek, ennél a kérdésnél 2,6-os átlagértéket mutatott.

Ugyancsak többször elhangzó szakmai érv, hogy „A rezsicsökkentés miatt mérséklődik a szolgáltatók bevétele, ezért az általuk megrendelt beruházások, karbantartások száma, mértéke is csökken. Ez több magyar cég esetében, akik alvállalkozóként végezték ezt a munkát bevételkiesést, és létszámcsökkentést okoz”. Ebben az esetben elfogadóbb a lakosság, és a válaszok átlagértéke 3,2. Azaz inkább egyetértenek ezzel a megállapítással.

Megkérdeztük a kutatás során, hogy ki állapítja meg véleményük szerint a lakosság által fizetendő gáz- és villanyárat. A válaszok meglepőek, mivel 60% még mindig azt gondolja, hogy a szolgáltatás árát a szolgáltatók határozzák meg. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az utóbbi hetek politikai megnyilvánulásai folyamatosan hangoztatták, hogy a kormány döntésének köszönhetően csökken 10%-kal a rezsiköltség a legfontosabb szolgáltatások esetében.

A kutatás adatai alapján az látszik, hogy egyelőre kisebb mértékű rezsicsökkenésre számítanak az emberek, mint ami reálisan várható.  Ez valószínűsíthetően abból adódik, hogy a válaszadók félnek attól, más ágon mégis csak megfizetik velük ennek költségét. Egyelőre az a kommunikáció sem volt sikeres, hogy a kormányhoz kötődjön az árak mérséklődése, mivel a válaszadók többsége szerint a szolgáltatóktól függ, hogy kinek mennyit kell fizetnie a gázért, vagy a villanyért.

A reprezentatív kutatás telefonos megkérdezéssel, 2013. január 22-25. között, 1000 fő válaszai alapján készült.

Interjú Kiss Ambrus elemzővel: http://gazdasagtv.hu/allamhaztartas/2013-02-01/nics-meg-atuto-lakossagi-sikere-a-rezsicsokkentesnek