A Policy Agenda heti elemzésében megvizsgálta az Országgyűlés egyéves munkáját, és ezen belül is a kormánypárti frakciók képviselőinek aktivitását. Ez alapján továbbra is a frakciókormányzás határozza meg a jogalkotást, voltak olyan kormánypárti képviselők, akik több kezdeményezéssel éltek, mint akár négy minisztérium együtt.

Az törvényalkotás értékelése a Politikai Hatás Index segítségével

Az országgyűlés egyéves munkájának elemzése kapcsán megvizsgáltuk a kormánypárti frakciók munkáját. A korábbi elemzéseinkben már használtuk a Politikai Hatás Indexet (PHa-index), amelynek segítségével elemeztük, hogy az elkövetkező három hónapban a kormány és az országgyűlés jogalkotási munkája alapján, mely ügyek fogják a politikai napirendet meghatározni.

Most a PHa-index segítségével azt vizsgáltuk, hogy a kormánypárti politikusok mennyire vettek részt a törvényhozói munkában, és milyen jelentőségű törvényeket, törvénymódosításokat kezdeményeztek.

A PHa-index a jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs jelentősége és a politikai szereplőkkel való konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása van egyes törvényeknek. Ennek segítségével mindegyik már elfogadott és a kormánypárti képviselők által beadott törvényjavaslatot értékeltünk, és az így kapott PHa-indexeket összesítve kaptuk meg, hogy az egyes képviselők milyen jelentőségű kezdeményezéssel éltek.

A sorrend: Rogán, Kósa, Lázár

Talán nem meglepő, hogy a TOP-3-ban Rogán Antal (PHa-index: 40,45), Kósa Lajos (PHa-index: 40,35) és Lázár János (PHa-index: 26,75) szerepel. Az első két helyezett közötti különbség ugyan kicsi, de annak függvényében, hogy darabszámban kevesebb törvényt nyújtott be a belváros polgármestere, mint debreceni kollégája, még inkább látszik, hogy társadalmi, gazdasági hatást tekintve a jelentősebb ügyek Rogán Antal nevéhez köthető.

Rogán az önkormányzati választásokat szabályozó törvények egy részéhez, a médiatörvényhez, a költségvetést érintő szabályozásokhoz, a devizahitelesek megsegítését érintő törvényekhez, vagy a nagy vitát kiváltó ágazati válságadókhoz adta a nevét.

Kósa Lajos volt a kezdeményezések számát tekintve a legaktívabb a parlamentben a kormánypárti frakción belül. Az általa kezdeményezett 18 törvényjavaslat több témakört is átölelt. Előterjesztő volt a határontúliak állampolgárságát biztosító törvénynek, a társadalompolitikai szempontból szimbolikus családi pótlék iskoláztatásához kötő javaslatnak. De Rogánhoz hasonlóan kezdeményezte az önkormányzati választási rendszer módosítását, a devizahiteleseket érintő jogszabályokat. Polgármesteri szerepköréből adódóan több, az önkormányzatokat, mint intézményfenntartókat érintő szabályozási javaslatot is adott be. De ugyanígy előterjesztője volt, az azóta alkotmányellenesnek mondott köztisztviselők indoklás nélküli kirúgását lehetővé tevő törvényjavaslatnak.

 A Fidesz frakcióvezetője Lázár János harmadik lett az egyéves jogalkotói munkában, igaz az általa beadott tizenegy törvényjavaslat között, több komoly politikai vihart kiváltó javaslat is volt. Ilyen az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítása, a két alkalommal is beadott és elfogadott 98%-os különadóról szóló jogszabály, vagy a Rogán Antallal közösen kezdeményezett ágazati különadókról szóló törvény is. Lázár kezdeményezője volt az utóbbi hetek egyik legnagyobb jelentőségű törvényének, amely a nemdohányzók jogainak védelmében született.

KDNP: halványabb teljesítmény

Érdekesség, hogy a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője, Harrach Péter, mindössze három elfogadott törvényjavaslathoz adta a nevét. Ezzel a PHa-indexeket összesítő listán csak a 25. helyet foglalja el. De a kereszténydemokrata frakció sem áll jól, mivel az első húszban mindössze négyen vannak közülük.

A legaktívabb képviselőjük a nagypolitikában viszonylag kevéssé ismert Vejkey Imre volt (PHa-index: 16,3), aki olyan jelentős ügyekben vállalta az előterjesztői szerepet, mint az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítása, vagy a 98%-os különadóról szóló törvényjavaslat második verziója.

 Alulmaradt a kormány

Az elmúlt hónapokban több elemzésünkben is rámutattunk, hogy a Fidesz egy új modellt vezetett be a kormányzásban, a frakciókormányzást. A kényesebb ügyeket a kormánypárti képviselők nyújtották be inkább, és a kormányzati egyeztetéseket kikapcsolták a döntéshozatalból. Ezért is van az, hogy a parlament első évét lezárva az látszik, hogy a nemzetközi szerződések nélkül mindössze 68 törvényjavaslatot nyújtott be és fogadott el a törvényhozás a kormány kezdeményezésére, ez a szám a kormánypártok esetében 83. Az aktivitásbeli különbséget jól mutatja, hogy a kormánypárti képviselők közül a legtöbb kezdeményezéssel élő Kósa Lajos annyi törvényjavaslatot adott be, mint például a BM, HM, KÜM és a NEFMI együtt (természetesen a nemzetközi szerződéseket nem vettük figyelembe).

A jogalkotási dömpingben eddig a közigazgatási és igazságügyi tárca (23) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (21) áll az élen, és tartja a versenyt a kormánypárti képviselőkkel.