Költségvetési zárószavazás: magának osztogatott a kormány

Költségvetési zárószavazás: magának osztogatott a kormány

Az elmúlt hetekben a politikai küzdelem egyik legfontosabb sarokpontja a 2013-as költségvetés elfogadása volt. A kormány utolsó utáni pillanatban teljesen átírta a jövő évi büdzsét, melynek kapcsán többen arra hívták fel a figyelmet, hogy osztogatásba kezdett a kormány és az azokat támogató kormánypártok. A Policy Agenda heti elemzésében azt nézte meg, hogy az utolsó pillanatos átalakításoknak milyen a karaktere, iránya.

Korrekcióra képtelenek

Ahogy múlt heti elemzésünkben felhívtuk a figyelmet, szükség van a költségvetés hitelessége érdekében egy jelentős korrekcióra, de ennek első és legfontosabb lépése az önkorrekció lett volna. A 100 oldalas zárószavazás előtti módosító javaslat, amelyet a kormány arra hivatkozva nyújtott be, hogy ennek hatására kikerülhet az ország az Európai Bizottság előtt folyó túlzott deficiteljárás alól, ugyan felforgatta a bevételi és kiadási oldal számait, de semmiképpen sem javított a büdzsé hitelességén.

Az első kommentárok arra hívták fel a figyelmet, hogy például a gyógyszerkassza céltartalékkal együtt 73 milliárd forintot kapott az eredeti tervhez képest. Ez például a jele lehetne annak, hogy a kormány ténylegesen osztogatásba kezdett. Valójában ez a tétel is, és a költségvetésben szereplő, főleg a bevételi oldalt érintő korrekciók nem osztogatást mutatnak, hanem egy nem túl határozott szándékot arra vonatkozóan, hogy ténylegesen azok a számok kerüljenek a költségvetésbe, amelyek intézkedéssel megalapozottak.

A gyógyszerár-támogatásra biztosított pénzek növelése jó példája a kabinet kétarcú politizálásának. Egyrészt egy nagyfokú bátorság jellemzi, amikor a költségvetésbe be kell írni a tervezett kiadást, de annak végrehajtása során mindig elfogyott a politikai bátorság, vagy a megvalósítási képesség. Idén például 277 milliárd forintot tartalmazott az elfogadott költségvetés, amelyet menetközben felemeltek 10 milliárd forinttal. A várakozások szerint inkább 305-310 milliárd forint között várható a tényszám, amely azt mutatja, hogy ebben az évben is nagyot álmodott a kabinet, de a realitás nem találkozott ezzel. Jövő évre 197 milliárd forintot terveztek, amely csak akkor lett volna megvalósítható, ha azonnali és drasztikus támogatáscsökkentést hajt végre a kabinet. Ezt ismételten nem vállalta fel a kormány, és ezért is korrigált valamelyest. Álláspontunk szerint, ha nem lesznek ezen a területen újabb megszorítások, akkor ez a pénz sem lesz elég jövő évben, tehát újra be kell avatkozni.

Alapvetően ez az egyetlen terület, ahol valamelyest próbálta közelíteni a valósághoz a számokat a kormány a zárószavazás előtti módosítókkal. Például nem növelték meg az államadósságra fordítandó kamatteher kiadásokat, pedig a tervezéskor 100 milliárd forinttal kevesebbet írtak be a költségvetésbe arra hivatkozva, hogy lesz EU/IMF megállapodás. Ennek elmaradása, vagy akár időbeni csúszása azt eredményezi, hogy a magyar kamatterhek olyan szinten lesznek mint az idei évben.

A kormány az átalakítások nyertese

A túlzott-deficit eljárás nyertese a kormány és háttérintézményei. Az utolsó pillanatos büdzsé újratervezés ugyan annak szólt, hogy hogyan lehet az EU által is elvárt 3% alá szorítani a hiány mértékét, ennek ellenére a kormány az állam működtetéséhez több mint 14 milliárd forint többletforráshoz jutott. Ennyivel növelte a kormány kezdeményezésére az országgyűlési többség a minisztériumok és háttérintézményeik működési költségeit (személyi kiadások és hozzájuk kapcsolódó dologi kiadások, valamint beruházási kiadások).

Ugyan a kormány Brüsszel fele azzal érvelt, hogy csökkenti a bürokrácia méretét és ezért például nem tölti fel a nyugdíjba küldendők álláshelyeit, a zárószavazással együtt két új intézményt is létrehozott. A Nemzeti Öntözési Hivatalra és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetre összesen 2,3 milliárd forintot szán a jövő évi költségvetés.

A Policy Agenda véleménye szerint a kormány nem volt képes visszaállítani gazdaságpolitikai hitelességét. Hiszen ahogy idén is láthattuk, az adóbevételek elmaradása miatt a tervezettnél nagyobb volt a hiány, és ezt évközbeni zárolásokkal, a tartalékok felélésével és (un)ortodox adók bevezetésével kellett kezelje a kormány. A most elfogadott büdzsé alapján, véleményünk szerint, jövőre is ezt az utat fogja járni a kormány.