Költségvetés 2013: elvesztegetett hónapok

Költségvetés 2013: elvesztegetett hónapok

A parlament hétfői ülésén szavazott a 2013. évi költségvetés módosító javaslatairól. Korábbi szabályok szerint most már látnunk kellene, hogyan fog kinézni a jövő évi büdzsé. A parlament által hozott módosítások miatt azonban jövő hétfőn zárószavazás előtti módosítókkal teljesen átalakítja a parlamenti többség a kiadási és bevételi oldalt. A Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta, hogy várhatóan mit változtat a kormányzat az Európai Bizottság számára is elfogadható jövő évi költségvetés érdekében.

Korai kezdés, hiteltelen folytatás

A kormány szerette volna nyár elején meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy képes lesz kikerülni a túlzott-deficit eljárás alól, azaz a költségvetési hiányt 2013-ban is 3% alatt tartja. Ennek érdekében váratlan gyorsasággal állították össze a jövő évi büdzsé tervezetét, és az ún. sarokszámokról már nyáron megtartották a szavazást. Akkori elemzésünkben felhívtuk a figyelmet, hogy a Policy Agenda számításai szerint 400-450 milliárd forintos eltérés van a bevételek és kiadások között a költségvetésben, és ezt ősszel kezelni kell.

Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a kormánypárti képviselők által beadott és elfogadott módosítók aláásták a költségvetési tervezet hitelességét, és megkérdőjelezték a Nemzetgazdasági Minisztérium kompetenciáját. A képviselők például 14 alkalommal is megemelték a várható áfa bevételeket, anélkül, hogy ezt bármivel is megalapozták volna, sőt ennek terhére 15 milliárd forint körüli összegben vállaltak további terheket.

Az IMF-EU tárgyalások lebegtetése és a költségvetés elfogadásának halasztása azt az érzetet kelthette a pénzügyi befektetőkben, hogy a kormány hajlandó lenne módosítani a büdzsé számain, ha ez a megállapodáshoz szükséges. Valójában a kabinet csak arra figyelt, hogy az Európai Bizottságnak papíron megfeleljen, és bizonyíthassa, hogy 3% alatt tartja a hiánycélt. Ennek érdekében egy, a kabinet számításai szerint, 820 milliárd forintos megszorító csomagot állított össze három körben, amelynek révén 2,7%-os hiányt kívántak elérni. (Megjegyezzük, hogy kivettük azokat az elemeket, amelyek duplikálódnak a csomagokban, például a közműadó, amit kétszer is bejelentettek).

Elvesztegetett hónapok: ezek lehetnek az újabb módosítások!

A kormány nem volt képes érdemi gazdaságpolitikai fordulatot felmutatni, sőt a költségvetési megszorító csomagok inkább arról árulkodtak, hogy egyetlen cél maradt, formálisan 2013-ban 3% alatt legyen a költségvetési hiány. Ennek érdekében teljesen feláldozták a gazdasági növekedés lehetőségét, pl. tovább csökkentik a vállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit.

Amennyiben a kormány továbbra is komolyan gondolja a három megszorító csomagját, akkor a Policy Agenda számításai szerint az alábbi költségvetési bevételek és kiadások kapcsán kell változtatni egy hétfői zárószavazás előtti módosító javaslattal:

Ø  áfa bevételek: A módosítókat követően 2840 milliárd forint a tervezett bevétel általános forgalmi adóból, amelyet kb. 165 milliárd forinttal kell megemelni. Ez akár elérhető is, főleg ha a vártnál nagyobb infláció megnöveli az áfa bevételeket. Erősen kérdéses, hogy ebből a bevételből ténylegesen mennyi lehetne az adóbeszedés szigorítása miatt megvalósuló.

Ø  társasági adó: az energiaszolgáltatók 50%-os társasági adó kulcsa miatt 40 milliárd forinttal kell emelkedjen a jelenlegi 380 milliárd forintos bevételi előirányzat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy idén a tervezett 356 milliárd forinthoz képest inkább csak 305 milliárd forint lesz a bevétel. Ezen kívül a jövő évben több előrejelzés, köztük a Policy Agenda szeptemberi prognózisa, szerint sem lesz 2013-ban gazdasági növekedés. Azaz illúzió, hogy 380 milliárd forinttal tervezték a költségvetést. A hitelesség miatt az energiaszolgáltatók plusz adójával együtt is inkább csökkenteni kellene a TAO bevételi számot, bár erre aligha lesz hajlandó a kabinet.

Ø  tranzakciós illeték: Az eredeti költségvetési terv szerint a pénzintézeteknek 283 milliárd forintot kell befizetnie jövőre pénzügyi tranzakciós illeték címen. A három megszorító csomag összesen 190 milliárd forinttal emeli ezt a számot. Ugyanakkor furcsa helyzet, hogy bár elvileg döntött a kormány, hogy a Magyar Nemzeti Bank kikerül az illetékfizetés hatálya alól, illetve növelik az illeték mértékét 2 ezrelékre, de ezt egyáltalán nem vezették át a törvényeken, illetve nehezen kiszámítható, hogy végül is mekkora bevétel következik ebből. Az általunk végzett számítás alapján inkább 420 milliárd forint körül lehet a bevétel. Ha ennél nagyobbal számol a kabinet, akkor az általuk megadott illetékmértékekkel nem lesz hiteles ez a bevételi terv.

Ø  költségvetési szervek személyi kiadásai: A kormány tervei szerint csökkenti a közszféra létszámát, és ez 30 milliárd forint megtakarítással jár. Elvileg a lépés azt jelenti, hogy nem elbocsátanak , hanem a nyugdíj miatt megürülő álláshelyeket nem töltik fel.  Amennyiben a kabinet végig vezeti ezt a lépést, akkor minden költségvetési szervnél csökkenteni kell a személyi kiadásokat. Mivel ez nem januártól jelentkezik, hanem fokozatosan, ezért ahhoz, hogy ez teljesüljön a Policy Agenda számításai szerint 25-28 ezer álláshely szűnne meg a közszférában. A korrekt számításokba ugyanis nem szabad bevenni a munkáltatói és munkavállalói terheket, amelyek visszakerülnek a költségvetésbe, hanem csak a  nettó pozíciót lehet nézni.

Ø  társadalombiztosítási járulék: a kormány tervei szerint megszűnne a társadalombiztosítási járulék esetén fizetendő plafon. Ezzel a lépéssel elvileg 51 milliárd forintos bevételt érne el a kabinet. A Policy Agenda számításai szerint, amennyiben ezt automatikusan bevonják a tervezett bevételekbe, akkor megint hiteltelen lesz a kabinet. Ugyanis számításaink alapján mintegy 170 milliárd forinttal jelenleg túltervezett ez a tétel.

Ø  bankadó és társai: a bankadó megemelése egyszerű lépés, amely 72 milliárd forintot jelent a jelenlegi tervezetten felül. Ugyanígy könnyű átvezetni a közműadót, amely új adónemként jelenik meg költségvetésben. Ezek, bár a gazdasági növekedés elleni lépések, de technikailag könnyedén kivitelezhetőek. Ugyancsak könnyen végrehajtható az osztalékágon a Szerencsejáték Zrt-ből kivont plusz 10 milliárd forintos bevétel

Ø  cafeteria és segélykassza: e téren is teljesíthetetlennek látjuk a tervet. A cafeteria kapcsán az eredeti álláspont is módosult, amely miatt tervezhetetlennek látjuk ezt a bevételt. Ugyanígy vagyunk a segélyplafonnal. Amennyiben a kormány ezt komolyan gondolja, akkor az önkormányzatoknak adandó segélyekhez nyújtott támogatást mérsékli. De nagy kérdés ennek a lépésnek a végrehajthatósága.

Ø  pedagógus-életpályamodell elhalasztása: a kormány 73 milliárd forintot vár ettől, bár véleményünk szerint a tényleges megtakarítás ennek csupán a fele lenne, hiszen ez az összeg a teljes bruttó bér lehet. Talán nem is költségvetési szempontból, hanem politikailag nehéz ez a lépés a kormánypártok számára, hiszen az egyszer már megszavazott pedagógus-béremelést kell eltörölniük egy parlamenti szavazás keretében.

Most nem térünk ki az ez évi költségvetésből elmaradt kifizetésekre, amelyek pedig szerződésekkel alátámasztottak így majd valamikor teljesíteni kell. Múlt hónap végéig mintegy 70 milliárd Ft körüli összeggel tartozhat a költségvetés, amely áthúzódhat a jövő évre, ez esetben jelentősen rontva a tartalékok nagyságát.

A kormány válaszút előtt áll a hétfői szavazás előtt. Vagy önkritikát gyakorol, és reálisan végiggondolja, hogy az egyes bevételi sorok mögött mekkora a tényleges teljesítés, és ehhez képest határozza meg az összeget, vagy továbbra is irreális számokat ír a költségvetésbe. Véleményünk szerint romlott a külső környezet, az EU-IMF megállapodás várható elmaradása miatt nő a kamatterhe az országnak, és további gond a belső gazdaság jövő évi stagnálása. Talán elegendő lenne 500 milliárd forintos átrendezés,