Ez év szeptember 1-től alapvetően megváltozik az energiaár támogatási rendszer. A Policy Agenda heti szakpolitikai elemzésében azt vizsgálta meg, hogy milyen társadalompolitikai változásokra számíthatunk az új rendszerben.

Korábbi elemzéseinkben már többször foglalkoztunk a gáz és távfűtés árának, valamint az energiatámogatási rendszer változásának kérdéseivel. Az elmúlt évtizedben olyan politikai kérdéssé vált a fűtés ára, amely alapvetően képes megmozgatni a választókat, ezáltal azonnali hatással bír a pártok népszerűségére. Ezért is volt kényszerpályán a Fidesz, amikor tavaly június elején szinte az első döntései között határozott arról, hogy meghosszabbítja a szociális alapú energiatámogatási rendszert. Ezen a mechanizmuson keresztül 2007 óta több százezer háztartást kapott hozzájárulást az energiaköltségeihez. A Bajnai-kormány már elvi döntést hozott arról, hogy a több tízmilliárd forintot is felemésztő rendszert meg kell szüntetni, mert a költségvetés ebben a formájában nem képes azt fenntartani. A mostani kormány annak érdekében, hogy elkerülje az azonnali áremeléseket, folyamatos hosszabbításokkal egészen ez év szeptember 1-ig működtette a korábbi rendszert.

Végleg elfogyott a pénz – új rendszer jön

Ez év szeptemberétől az energiatámogatási rendszer beleolvad a már meglévő úgynevezett lakásfenntartási támogatások közé. Ezen a jogcímen ugyanis eddig is lehet az államtól segítséget kapni a lakásfenntartással összefüggő kiadásokhoz. Annak érdekében, hogy az eddig energiaár támogatáshoz jutó családok is beleférjenek a lakásfenntartási támogatást igénylők közé, megemelték a jövedelemhatárt, és némiképpen módosítottak a jogosultság kiszámításának módján. A támogatási összeg mértékéhez nem nyúltak, vagyis az a család, aki eddig is kapott néhány ezer forintot ezen a jogcímen a továbbiakban is jogosult lesz erre a segítségre.

A döntés mögött egyértelműen az az ok húzódik meg, hogy láthatólag az idei kifeszített költségvetés, de legfőképpen a jövő évi büdzsé nem lesz képes finanszírozni az eddigi ártámogatási rendszert. Ezért találni kellett egy szakmai megoldást, amely által a korábban támogatottakat valamilyen módon „kárpótolják”. Ebben a tekintetben logikus döntés volt, hogy a lakásfenntartási támogatásba integrálták az energiaár támogatást. Ugyanakkor álláspontunk szerint a döntésnek, és a végrehajtásnak vannak olyan következményei, amely miatt éles politikai konfliktusokkal számolhat majd a kormány.

A szegények, és a gyermekes családok nehezebb helyzetbe kerülnek

A lakásfenntartási támogatás fix összegű, azaz nem igazodik a fűtési időszakhoz, nem változik azzal, ha nőnek a kiadásai a családnak a hideg idő miatt. Ez abban az esetben nem okoz problémát, ha mindig azonos összegű átalányt fizet az elhasznált fűtési energia után a család, mivel így a jövőbeni  lakásfenntartási támogatás lényegében fedezi a korábbi energiatámogatást. Ugyanakkor, ha a család az elfogyasztott energiamennyiség után fizeti a számlát, akkor a fűtési időszakban azt tapasztalja, hogy a lakásfenntartási támogatást levonva is többet kell fizetni a fűtés után mint, amikor még energiatámogatás kapott. Ez főként a távfűtéses lakások esetében fog problémát okozni.

De a pszichés hatása mindenképpen rossz lesz az új rendszernek, mivel a fogyasztók által kapott fűtési számla biztosan nagyobb lesz, mint a korábbi fűtési időszaké volt. Az önkormányzatok ugyanis néhány kivételtől eltekintve, képtelenek lesznek arra, hogy a szolgáltatón keresztül fizessék ki a támogatást, azaz eleve csökkentett összegű számlát kapjanak a fogyasztók. Az emberek tehát egy emelt összegű számlával és egy másik ágon esetleg megkapható támogatással fognak találkozni.

De a legnagyobb társadalompolitikai hibája az új rendszernek, hogy a legkisebb jövedelműek járnak majd a legrosszabbul. Ugyanis korábban, az a család, ahol az egy főre eső jövedelem nem érte el az öregségi nyugdíjminimum 150%-át jogosult volt lakásfenntartási támogatásra és energiatámogatásra is. A jövőben már csak lakásfenntartási támogatást kapnak.

Egy szemléletes példán mutatjuk be a rendszer igazságtalanságát. Egy átlag fogyasztású távfűtéses lakásban két gyermekét egyedül nevelő anyának, aki nem is csak minimálbért keres, hanem annál valamivel magasabb, bruttó 95 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik, eddig kb. 6450 forintot írtak jóvá a számláján. Ugyanakkor jogosult volt lakásfenntartási támogatásra is, amely 3700 forint volt havonta. Mostantól csak és kizárólag a lakásfenntartási támogatást kapja, azaz a 3700 forintot, ezáltal a rezsiköltségei egyik hónapról a másikra jelentősen megnövekednek.

Nagycsaládosok esetében még nehezebb lesz a helyzet, mivel amennyiben a szülők három gyerek estén bruttó 200 ezer forint alatt keresnek, akkor korábban is jogosultak voltak lakásfenntartási támogatásra, és energiaár támogatásra. Esetükben szintén az lesz, hogy csak a lakásfenntartásit kaphatják meg.

Ugyanakkor azoknál, akik korábban a kisebb összegű energiaár támogatásra voltak jogosultak, mert az egy főre jutó jövedelmük meghaladta az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét (57.000 forint/hónapot), ott jobban fognak járni az új rendszerrel. Eddig ugyanis egy éves 2000m3 gázfogyasztás esetén havonta átlagosan 1600 forint körüli jóváírást kaptak, most 2500 forintot ad nekik az állam lakásfenntartási támogatás címén.

Nehéz helyzetben az önkormányzatok

Korábban a szociális alapú energiatámogatást a Magyar Államkincstáron keresztül lehetett igényelni, azaz a végrehajtási felelősség a kormányon volt. A mostani rendszer ezt a felelősséget az önkormányzatokra hárítja át, és nekik lesz joguk arra is, hogy a felhasználási lehetőségekről döntsenek. Elvileg a természetbeni támogatást preferálja a rendszer, de ennek tényleges megvalósulása azért lesz nehézkes, mert több százezer új igénylőre is fel kell készülni.

Miután az ügyintézés, elbírálás a települések feladata, ezért az igénylőlapok adattartalma, a vizsgálandó adatok köre is eltérő lehet, mint ahogy most is az. Ebből következően könnyen lehet, hogy egyes településeken egyszerűbb mechanizmus után kaphatják meg a támogatást a rászorulók, máshol meg részletes és alapos előzetes ellenőrzés lesz.

Ahogy korábban is jeleztük elvileg lehetőség lesz arra, hogy az önkormányzat a megítélt támogatást ne készpénzben adja oda, hanem például a gázszámla, vagy távhőszámla egy részét ebből fizetnék ki a szolgáltatónak közvetlenül. Ugyanakkor a végrehajtási nehézségek miatt várhatóan kevés település fog ezzel a lehetőséggel élni.

A Policy Agenda véleménye szerint ugyan a mostani változás logikája költségvetési oldalról indokolható, ugyanakkor hiányozhat egy kompenzációs mechanizmus, amely a legnehezebb helyzetben lévő – főképpen gyerekes – családok számára segítene, hogy ne nőjenek meg drasztikusan a fűtési költségek. A kormány láthatólag abban sem érdekelt, hogy sokan menjenek a korábban támogatottak közül az önkormányzatokhoz, mivel annak fedezetét a költségvetésnek kell biztosítania, erre pedig már idei évben sem látszik a megfelelő forrás.