Az egészségügyi kormányzat a jogszabályi kötelezettségének megfelelően közzétette azt a törvénycsomagot, amely átalakítaná az egészségügyi rendszer néhány szegmensét. A Policy Agenda szakpolitikai elemzéséből kiderül, hogy a kormány továbbra sem tervez jelentős változásokat az egészségügyben, a benyújtott törvénycsomag mindössze 8 százaléka érinti a lakosságot.

Az előzményekről

Korábbi, még a kormányzati ciklus elején írt elemzésünkben (lásd itt) azt írtuk, hogy az egészségügy területén három lehetséges forgatókönyv kínálkozik a kormány számára: 1. érdemi lépések helyett kommunikáció, konfliktus menedzsment, 2. óvatos, de határozott lépések taktikája, 3. reformok minden áron.

A kormányzati struktúra, a kinevezettvezetők és a kezdeti lépések alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnök az érdemi lépések helyett inkább a kommunikáció és konfliktusok kezelésének politikáját választotta, és nincs az a politikai elszántság, amellyel végre kívánják hajtani az egészségügy gyökeres átalakítását. Persze a jövő év elején még elkezdődhetnek a radikális változások, de az idő múlásával egyre kevesebb az esélye annak, hogy a kormány belefog az egészségügyi reformba, a ciklus második felében pedig a választási pozícióikat kockáztatnák ezzel.

Konfliktuskezelés zajlik

Egyelőre tehát konfliktuskezelés zajlik. Ennek egyik jele, hogy a nyáron komoly kommunikációs attakkal meghirdette a minisztérium, hogy felmérik a kórházak adósságát. Ezzel azt a reményt csillantották fel a szolgáltatóknak, hogy a kormányzat kifizeti eddigi kintlévőségeiket. Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy nincs elegendő tartalék a költségvetésben egy több tízmilliárdos konszolidációra. A parlament által elfogadott költségvetési törvénymódosítás kommunikációja az volt, hogy a 2007-2008-as évek egészségügyi alap többlete került szétosztásra az intézmények között, a valóság az, hogy az idei költségvetési hiányt rontja (költségvetési logika szempontjából a korábban fel nem használt összegek nem maradnak bent a költségvetésben, hanem azok az adott év költségvetési hiányát csökkentik.) Ez arra utal, hogy a kormányfő is belátta, hogy rövidtávon szükség van forrásokra ezen a területen. Ugyanakkor a konfliktus kezelésén kívül újabb, a rendszer egészét érintő átalakítások nem kezdődtek meg.

A költségvetés készítése során kiszivárgó hírek azt mutatják, hogy a jövő évben sem kap akkora forrásokat az egészségügyi terület, amely a feszültségek kezelésére elegendő lenne. Ugyanakkor politikailag nem engedheti meg magának, hogy konfliktust vállaljon ezen a területen. Azaz források és szakmai elszántság hiányában továbbra is marad a gesztusok politikája.

Üzenet a szolgáltatóknak

A Nemzeti Erőforrás Fejlesztési Minisztérium honlapján megjelent törvényjavaslat az egészségügyi rendszert szabályozó törvények közül ötöt közepes terjedelemben módosít, és kisebb változtatásokat hoz további hét törvényben. A teljes joganyag az eddigi törvényi szabályok 83 módosítását tartalmazza (nem a paragrafusokat vettük egy-egy módosításnak, hanem tartalmi-logikai szempontból tekintettük át). Az azonban mindenképpen érdekes, hogy ennek 47 százaléka tulajdonképpen jogszabályi pontosítás, korábbi jogértelmezési problémák kiküszöbölése. Az elképzelések csupán 8 százaléka érinti a lakosságot, a többi a szolgáltatók és az állam adminisztratív kapcsolatát érinti. Magyarán ahogy már a nyáron bejelentett intézkedések is mutatták, a törekvés az, hogy a szolgáltatók számára próbálnak pozitívumot nyújtani.

Mi a változások karaktere?

Ahogy a fenti számok mutatják, ha főkaraktert akarunk adni a szabályozásnak, akkor ez a korábbi jogszabályi hibák korrigálása, és az élethez való igazítása lenne. Azonban érdemes áttekinteni azt a négy radikális elemet, ami jelentős változtatást eredményez.

Az első a patikaalapítás liberalizációjának ügye: a kormány ezen a téren kifejezetten azt a politikát folytatja, amelyet a gazdaság más területén is meg lehetett figyelni, azaz látványos gesztusokat tesz a hazai vállalkozásoknak. A gyógyszertárak alapítását, sőt jövőbeni működtetését ahhoz a feltételhez köti, hogy a gyógyszerész többségi tulajdonában legyen a működtető vállalkozás. Másrész ez azt is eredményezi, hogy a befektetők számára kevésbé lesz érdekes ez a területet.

A második a meglévő gyógyszertárak pozíciójának védelme: a korábbi szabályozás nyomán lehetőség nyílt gyógyszertárból gyógyszert házhozszállítással rendelni, ehhez a patikák futárcégeket alkalmaztak. A mostani változtatás ezt már nem teszi lehetővé, csak a patikus viheti ki személyesen a gyógyszert, mivel a betegnek biztosítani kell, hogy helyben információt kérjen és kapjon az általa vásárolt termékről. Ezzel a napi életben valószínűleg megszűnik, de mindenképpen jelentősen csökken a szolgáltatás, mivel a gyógyszerészeknek nincs lehetőségük futárszolgálatot végezni. A változtatás eredménye tehát, hogy a helyi patika piacát ezután nem veszélyezteti olyan szolgáltató, amelyik házhozszállítást is képes biztosítani a betegeknek.

Ugyanúgy a meglévő pozíciót erősíti az is, hogy a kézigyógyszertár ellátója legfeljebb 30 kilométer távolságban lévő közforgalmú gyógyszertár lehet. A korábbiakban a kis kézigyógyszertáraknál az orvosok szabadon dönthettek arról, hogy honnan szerzik be a gyógyszereket, amely a piaci logika szerint természetes, de a törvényalkotók álláspontja szerint veszélyeztette néhány gyógyszertár fennmaradását.

A harmadik említésre méltó elem, hogy a szolgáltatók számára több kedvezményt is tartalmaz az új csomag. Mindegyiknek közös eleme, hogy nem jelent többletforrást az ágazatnak, inkább szimbolikus jelentőségűek. Ilyen például az, hogy adminisztrációs hiba esetén nem kell a teljes támogatási, finanszírozási összeget elvonni a szolgáltatótól, hanem csak annak 20 százalékát. Vagy a médiában is megjelent elszámolási nyilatkozat eltörlése (kórházi kezelés után ezen látható, hogy milyen beavatkozásokat végeztek, és mennyit fizet ezután az állam az intézménynek). Ennek indoklása a kormányzat részéről az, hogy tartalmát a betegek nehezen tudják értelmezni, és amúgy is megtekinthető az Ügyfélkapun. Nem érdemes vitatkozni ennek igazságtartalmán, de könnyen belátható, ha az állam nem a szolgáltatókat képviseli, akkor a nyilatkozat megszüntetése helyett annak tartalmát egyszerűsíti. Arról nem is beszélve, hogy az egészségügyi intézmények által ellátottak jelentős része nem használója az Ügyfélkapunak, de még az internetnek sem.

Végül pedig a többletpénz reményének keltéséről. A javaslat szerint a jövőben azok az orvosok és gyógyszerészek, akik a generikus készítmények használatát segítik elő, ezáltal megtakarítást okoznak a költségvetésnek, pluszforráshoz juthatnak. A törvényjavaslat nem tesz mást, mint kimondja, hogy ennek forrása az egészségügyi alap. Arra mindenképpen alkalmas lesz, hogy szakmai körökben lehessen róla beszélni. Az pedig az elkövetkező hetek kérdése, hogy a jövő évi költségvetésben lesz-e erre érdemi forrás.

De mit kap a lakosság?

A módosításokat tartalmazó törvénycsomag, ahogyan korábban is írtuk, kevés elemében érinti a lakosságot. A patikalapítás kapcsán nem tartalmaz semmilyen megoldást arra, hogyan lehet ösztönözni a gyógyszertárak létrejöttét azokon a településeken, ahol ilyen jellegű szolgáltatás nincs. Egyetlen homályos utalás van arra, hogy mozgógyógyszertárak is létrehozhatók a jövőben, de az nem látszik, hogy egy kicsi faluban ilyen állami ösztönzők nélkül hogyan jön létre.

A társadalom számára néhány ponton reagál valós problémákra. Ilyen például a média által felkapott mefedron nevű szer kábítószerlistára történő vétele, vagy a vényköteles gyógyszerek esetén a gyógyszerfogyasztásra ösztönző marketingeszközök tiltása.

Úgy tűnik azonban, hogy ennek az egészségügyi csomagnak kevés az igazi nyertese. A szolgáltatók azt kapják, hogy néhány ponton egyszerűsítenek a rendszeren, újabb forrásokhoz azonban nem jutnak. A lakosság érezhetően nincs a javaslat fókuszában, de ilyen jellegű lépésre jelentős költségvetési pénz sem áll rendelkezésre. Egyetlen területen történt jelentős változás, ez a patikalapítás szabályozása, és a meglévő patikák tulajdonosi szerkezetének előírása. Ez viszont nem ad választ arra, hogy mi lesz azokon a településeken, ahol eddig sem volt gyógyszertár. A másik kérdés pedig, hogy ha a pénzügyi befektetőket kizárják a piacról, illetve az érdekeltségüket elveszik, akkor honnan lesz forrás a működtetéshez? Idén minden bizonnyal jelentős változtatásra már nem kerül sor az egészségügy területén, és az a kormányzati logika érvényesül, hogy ezen a területen legfontosabb a társadalmi béke, és persze még jobb, ha ez nem kerül súlyos milliárdokba.

Budapest, 2010. október 26.