Két hete maradt a kormánynak a konvergenciaprogram benyújtására

A kormánynak április végéig kell benyújtania az Európai Bizottság számára az új konvergenciaprogramot. A Policy Agenda heti elemzésében megállapítja, hogy csak a program elfogadása esetén lenne lehetőség az IMF hitel megállapodásraés a kohéziós források felszabadítására. Ugyanakkor az idei költségvetéshez képest, 450-500 milliárd forintos megtakarításra lesz szükség a 2013-as büdzsében.

Mi a konvergenciaprogram tétje?

A konvergenciaprogramban a kormánynak fel kell vázolnia, hogy miképpen kívánja betartani a vállalt 2012-es és 2013-as költségvetési hiánycélt. Annak érdekében, hogy ez értelmezhető legyen a nemzetközi piacok számára is, már a konkrét intézkedéseket is be kell mutatnia a kabinetnek. Azaz a konvergenciaprogram döntően meghatározza az elkövetkező év kormányzati politikájának fő irányát.

Amennyiben az Európai Bizottság nem fogadja el a Konvergencia Programot, illetve már ezelőtt a nemzetközi pénzpiacok nem reagálnak pozitívan az abban foglaltakra, akkor messze kerülhet az ország a pénzügyi biztonságot jelentős EU-IMF hitel megállapodás megkötésétől. Ezenkívül a program esetleges elutasítása magával vonja a kohéziós források zárolását is, amely ügyben korábban a kormány határozott álláspontja volt, hogy bizonyítani tudja majd az Európai Unió többi tagállamának, hogy képes egy fenntartható költségvetést benyújtani.

Mennyivel kell összehúzni a nadrágszíjat?

A Policy Agenda számításai szerint a jelenlegi költségvetési helyzetből kiindulva 2013-ban 450-500 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség. A tavaly bejelentett Széll Kálmán Terv ugyan tartalmaz megszorításokat a jövő évre vonatkozóan, de ez évhez viszonyítva az abban szereplő intézkedések, hozzávetőleg 250 milliárd forintos megtakarítást tartalmaznak. Ebből 100 milliárd forint az elektronikus útdíjrendszer, amely várhatóan nem, vagy csak év közben kerülhet bevezetésre, ezért ezzel a mértékkel biztosan nem lehet számolni a jövő évi költségvetésben.

További 100 milliárd forintot vonnának ki az önkormányzati rendszerből, amely ahogy egy héttel ezelőtti elemzésünkben bemutattuk, jelentős politikai kockázatokkal jár. Bizonytalan, hogy képesek lesznek-e ekkora megtakarításra a működőképességük fenntartása mellett a települések. A helyzet megoldására egy lehetőség marad: az önkormányzatok saját bevételeinek növelése, amelynek egyik látványos eleme a vagyoni típusú adóztatás lehet (például ingatlanadó).

Nagy kérdés, hogy a kormány által láthatólag tudatosan megszellőztetett tranzakciós adó milyen kört érinthet, és miképpen értékeli majd azt az EU. Ha forgalmi típusú adónak minősíti, akkor ezért utasíthatja el, vagy az EU-ban általános érvénnyel tervezett Tobin-adó (néhány pénzügyi műveletre kiterjedő adó) okán tilthatja meg a tranzakciós adó bevezetését. Ez esetben a kormány kénytelen lesz más bevételekhez nyúlni.

 Az is lehetséges, hogy átmeneti jelleggel akceptál egy mértékében alacsonyabb bevételt biztosító adót az EU annak érdekében, hogy a jövő évben szükséges költségvetési megszorítás kezelhető legyen.

A mostani várakozásaink szerint maximum ilyen pozíciót érhet el a kabinet az egyeztetések során, azaz kénytelen lesz további forráskivonásokat eszközölni, a mozgástér azonban nagyon szűknek látszik.

Tartalékot talán a személyi jövedelemadó rendszer jelenthet a kormánynak, hiszen az elmúlt hónapok nyilatkozatai alapján nem látjuk reálisnak, a progresszív adórendszer visszaállítását. Ez ugyanis olyan politikai károkat okozna a kormánynak, amely az eddigi politikájukat hiteltelenítené. Ezért az adókulcs mértékét akár növelheti is a kabinet, oly módon, hogy felemeli az adókulcsot 20%-ra, és ezzel együtt a 202 ezer forint feletti keresetekre kivetett plusz terhet mérsékli, vagy eltörli. Ezzel lényegében az alacsony keresetűek kárára megvalósíthatja az egykulcsos adót.

Ha nem SZJA és sárgacsekk-adó, akkor mi marad?

Az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján látható, hogy az általános forgalmi adó rendszerén változtatni szeretne a kormány. Az öt kulcs bevezethetősége erősen kérdéses, de a jelenlegi három kulcsos rendszert akár egy újabb elemmel, igaz csak ideiglenesen növelhetnék (Luxemburgban is egy általános adókulcs van és három kedvezményes). Ennek révén átsorolhatná a kormány az egyes termékeket az új adókulcsokba, és érvelhetne azzal, hogy vannak tételek melyeknek csökkent az adója,  míg másoknak valamelyest nőtt. 

Amennyiben ez az út nem járható, akkor reálisabb az ÁFA alacsony adókulcsának esetleges megemelése, vagy az e körbe tartozó termékek körének szűkítése. Ennek lehet egy olyan elvi alapja, az adórendszer nem alkalmas arra, hogy különbséget tegyen az alapélelmiszerek között prémium minőségűek, és a napi létfenntartást biztosítók között. Ezenkívül az ÁFA szociális alapon sem differenciál, azaz ugyanolyan kedvezményt ad a magas keresetűeknek, mint a minimálbéren élőknek. Ugyanakkor az ÁFA emelése azonnal megjelenik a fogyasztói árakban, és növelik az inflációs kockázatot.

A teljes költségvetést nézve még jelentős megtakarítási lehetőség van a gyógyszerkiadások területén, persze ez biztosan a lakossági terhek növekedését fogja okozni. A bejelentett kormányzati tervek szerint 40 milliárd forintos forráskivonást terveznek jövőre a gyógyszerkasszában.

Az is kérdéses, hogy az idei évhez képest sikerül-e 30-35 milliárd forintot kivonni a közösségi közlekedésből. A tavaly benyújtott konvergenciaprogram alapján ugyanis ekkora mértékű forráskivonásnak kellene következnie 2013-ban.  Ez a MÁV és a VOLÁN társaságok hatékonyság-javulásából, a közösségi közlekedés kedvezményeinek csökkentéséből, valamint a BKV-nak adott állami támogatás mérsékléséből tevődhet össze. Jelen pillanatban nem látszik, hogy intézkedésekkel meg lenne alapozva ez a csomag, és a korábbi tapasztalatokból kiindulva kockázatosnak látjuk ennek végrehajtását.

A Policy Agenda álláspontja szerint a következő két hétben benyújtandó konvergenciaprogramban a kormány kénytelen lesz bemutatni azokat az intézkedéseket, amelyek megalapozzák a fenntartható és hiteles 2013-as költségvetést. Amennyiben továbbra is időhúzásra játszik a kabinet, akkor annak rövid távon is komoly következményei lesznek a pénzpiacokon, és még nehezebbé teszik a gazdaság talpra állítását. Ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy a tranzakciós adó és az áfa rendszerének változtatása kapcsán sikerülhet olyan alkut kötni, amely átmenetileg elfogadható az Európai Bizottság számára, és így teljesülhetne a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél is.

Interjú Kiss Ambrus elemzővel: http://gazdasagtv.hu/allamhaztartas/2012-04-18/2013-ra-500-milliardos-forrascsokkentes-kell