Jövő héten véget ér az országgyűlés őszi ülésszaka, a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a kormány törvényalkotási programja hogyan teljesült. Legjobban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, leggyengébben a Vidékfejlesztési Minisztérium teljesítette a kormány által előzetesen meghatározott feladatokat. Az adatokból kiderül az is, hogy a kormány, vállalásainak 62%-át teljesítette eddig (bár még egy parlamenti nap hátra van).
Törvényalkotási program: a kormány hozta az átlagot
Egy kormány az ülésszakok elején tájékoztatja az országgyűlést arról, hogy milyen törvényjavaslatokat kíván benyújtani az elkövetkező időszakban. Ebben röviden vázolni kell a módosítandó joganyagokat, a tervezet tartalmát és a szabályozás mértékét.
A mostani adatokból az látszik, hogy az eredetileg vállalt 42 törvényjavaslatból 27 került benyújtásra, ez 62%-os teljesítmény. Összehasonlításképpen, 2006 őszén a 37 törvényalkotási feladatból 26-ot teljesített a Gyurcsány-kormány. A számokhoz hozzátartozik, hogy összességében több törvényjavaslatot készített elő a mostani kabinet, mivel az őszi ülésszakon 76 joganyagot terjesztettek a parlament elé. (Ebben természetesen olyanok is vannak, amelyek nem szerepeltek az őszi ülésszak előzetes törvényalkotási programjában.) Ezzel szemben 2006 őszén az akkori kabinet 69 törvényjavaslatot nyújtott csak be.
A vidékfejlesztés és a nemzetgazdaság elmaradásban
A mostani ülésszakban az nagy elmaradásban van a Vidékfejlesztési Minisztérium, ahol mindössze 33%-a készült el az eredetileg benyújtandó törvényeknek, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium is az átlagnál(62%) gyengébb, csak 44%-os teljesítményt nyújtott. Feltűnő a külügyi tárca passzivitása is a jogalkotás terén, mivel egyetlen feladatuk lett volna, de azt sem teljesítették.
A legnagyobb elmaradások tartalmilag a nemzetgazdasági tárcánál vannak, ahol a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról szóló közepes terjedelmű szabályozást novemberben kellett volna benyújtani az Országgyűlésnek. Ez azért is kellemetlen a kabinet számára, mivel a kormány 29 pontos gazdasági akciótervének hangsúlyos eleme volt ez az intézkedés. Ennek keretében kívánt a kormányzat segítséget nyújtani a lakáshitelük törlesztő-részletének emelkedése miatt nehéz helyzetbe került családokon. Ugyanúgy az NGM-nek kellett volna kidolgoznia a foglalkoztatáspolitikai területet érintő jogharmonizációs célú jogszabályok módosítását is. Ez az elvileg nagy terjedelmű szabályozási csomag, többek között az Országos Érdekegyeztető Tanácsról, vagy a Munka Törvénykönyvéről szóló szabályok változtatását kezdeményezte volna. Az eredeti tervek szerint decemberben kell beadnia ezt az anyagot a kormánynak, de a tárca honlapján még a szabályozás tervezete sem szerepel. Ugyanígy hiányzik az elkészült joganyagok közül az, amelyik a piacfelügyeleti rendszert tenné átláthatóbbá a kereskedelemben, és az eredeti tervek szerint napirendre került volna a fogyasztóvédelmi törvény módosítása is, de ennek az előkészületei sem látszanak.
A kormány ígéreteivel ellentétben a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban nem került kidolgozásra és benyújtásra a sportról szóló törvény, amelynek kapcsán az eredeti tervek szerint alapvetően módosították volna a terület jogi szabályozását. De ugyanígy elmaradásban van a kabinet a hulladékgazdálkodásról szóló törvény nagy terjedelmű módosításával, a vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslattal, illetve az agrárkamarákról szóló törvényi szabályozás változtatásával. Ez utóbbiak a Vidékfejlesztési Minisztérium feladatkörébe tartoznak.
A legjobb a közigazgatási és igazságügyi tárca
A tárcák közül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium teljesített a legjobban, mivel az általa vállalt feladatok 82%-át elvégezte, csupán két törvényjavaslattal nem készült el ebben a félévben. A KIM teljesítményét mutatja, hogy a törvényalkotási programon felül, további 11 javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, így ebben a tekintetben is túlszárnyalták a többi tárcát.
A számok tehát azt mutatják, hogy a feszített törvényalkotási tempót általában képes tartani a kormányzat, de egyes részterületeken jelentős lemaradások tapasztalhatóak. Az azonban látszik, hogy a politikailag érzékenyebb területeken továbbra is kiemelt figyelem van arra, hogy a vállalások teljesüljenek. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásáról szóló törvény kivételével nincs is olyan súlyos elmaradás, amely a közvélemény ingerküszöbét elérhetné, ugyanakkor a kevéssé reflektorfényben lévő területeken már kevesebb a figyelem. Ez rövid távon természetesen nem eredményezi azt, hogy a választóknak az értékítélete megváltozna a kormánnyal szemben, de középtávon ezek a működési hibák, politikailag még okozhatnak problémákat a kormánypártoknak.