Pedig a számok alapján nőttek a bruttó jövedelmek
A KSH legfrissebb kereseti felmérésének adatai szerint a foglalkoztatottak bruttó jövedelme átlagosan 225 ezer forint. Ez a tavalyi időszakhoz képest nettó jövedelmekben 4,2%-os növekedést jelent. Az április havi 2% alatti inflációs adat pedig akár tényleges kereseti többletet jelenthet, de ugyanakkor a Policy Agenda által készített lakossági felmérés nem ezt mutatja.
Papíron jobban élünk, mint egy éve
A KSH által közzétett legfrissebb kereseti adatok szerint tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 2013. január és március közötti időszakban 4,2%-kal nőtt a foglalkoztatottak nettó bére. Miután pedig a fogyasztói áremelkedés mértéke áprilisban csupán 1,7% volt, ez azt is jelenti, hogy a második negyedév elején 2,5%-kal többet ér a keresetünk, mint egy évvel korábban. A növekedés most azonban inkább a közszférában következett be és kevésbé a vállalati szektorban foglalkoztatottak körében. Az előbbiben ugyanis 4,9%-os volt a nettó növekmény, míg a versenyszektorban dolgozók esetén 3,9%.
A béremelésre a legnagyobb hatást a kormánynak a minimálbér január 1-jei 5,4%-os emelése gyakorolta. A bérek növekedésének megítéléséhez az is hozzátartozik, hogy a KSH kereseti felmérésének adatai az 5 főnél többet foglalkoztató cégeket tartalmazza. A Policy Agenda által korábban készített elemzések alapján viszont azt tapasztaltuk, hogy az ennél kisebb vállalkozások esetében nem éri el a bérnövekmény a 3,9%-os szintet sem, hiszen a gazdasági válság leginkább a kis létszámú cégek lehetőségeit nyirbálta meg.
Nem érezzük a jólétet
A Policy Agenda által május elején végzett kutatás azt mutatja, hogy az emberek egyelőre nem érzik a bérnövekedést. Azt kérdeztük meg, hogy mit tapasztalt akár saját maga esetében, akár ismerősi körben, hogyan változtak január 1-hez képest a bérek. A válaszadók 25% azt mondta, hogy érzése szerint csökkentek a bérek, 40% szerint nem változtak, míg a relatív sokan, 25%-uk, 5% alatti béremelkedés érzett. Csupán 4% volt, aki legalább akkor béremelést kapott, mint amennyivel a minimálbér megemelkedett. A maradék 6% azt mondta, hogy nincsen ilyen irányú tapasztalata, vagy nem tudta megítélni a keresetek változását.
Érdemes megnézni regionális eltérések szerint is az adatokat. Látható, hogy a keresetek alapján jelenleg nagy a különbség az egyes területek között. Jellemző a magyar nemzetgazdaság főváros centrikusságára, hogy az országos nettó átlagot (2012. IV. negyedévben 141 ezer forint) egyedül Budapest haladja meg (178 ezer forinttal). A „legjobban” és a „legrosszabbul fizetett régió” között 1,5-szeres volt a különbség.
Egyértelműen jelentős a differencia attól függően, hogy hol élnek az emberek, és ez egyben befolyásolja a saját helyzetük megítélését is. A Dél-Dunántúlon (70%), az Észak-Alföldön (66%) és a Dél-Alföldön (66%) élők az átlagnál pesszimistábbnak látják helyzetüket, e régiókban az országos 65%-os aránynál többen érzik azt, hogy csökkentek, vagy stagnáltak a keresetek január 1-je óta. A fejlett gazdasági központokkal rendelkező Nyugat-Dunántúlon a foglalkoztatottaknak csak 58%-a gondolja, hogy nem nőttek ez évben a kereseteik.
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy 40 év alatt és afölötti aktív korosztályok másképpen ítélik meg a keresetek változását. A 18-39 év közöttiek 61% mondta, hogy szerinte nem nőttek a bérek ez évben, míg 40 évtől felfele ez 69% volt. A nyugdíjas korúak esetében ez az érték visszaesett 60%-ra bár esetükben megnőtt azon válaszolók száma (10%), akik azt mondták nincsen a keresetek változására irányuló tapasztalatuk.
Okok és következtetések
Az adatok értelmezéséhez és a társadalmi érzethez az is hozzátartozik, hogy nyilvánvalóan a legritkább esetben hasonlítjuk keresetünket az egy évvel ezelőtti értékhez. Amennyiben a 2012. decemberi adatokhoz viszonyítjuk a jelenlegieket, akkor a KSH szerint is jövedelemcsökkenést látunk. Ugyanis míg 157 ezer forint volt a decemberi nettó átlagjövedelem, addig ez csupán 150 ezer forint volt márciusban. Ennek egyik oka természetesen az, hogy az év utolsó két hónapjában általában megemelkednek a nem rendszeres jövedelmek (jutalom, egyszeri kifizetések, stb.), és ezután a januári bérek azt az érzetet kelthetik, hogy akár jelentősen csökkent a dolgozók jövedelme.
Azt is látni kell azonban az okok mögött, hogy az egyéb kutatások által mutatott negatív közhangulat is általában befolyásolja az életszínvonalunkat érintő tényeket. A mindennapi fogyasztási cikkeknek a tényleges emelkedésüknél nagyobbnak érzett drágulása, az ország jövőjének borús megítélése, és egyéb a közmegítélést befolyásoló események mind azt az érzetet keltik, hogy negatívabb a jövedelmek változása is, mint a statisztikai adatok.