A kormány a kistelepülések elnéptelenedésének megállítása érdekében 2486 hátrányos helyzetű településen tette lehetővé a „falusi családi otthonteremtési kedvezmény” igénybevételét. A program 2022-ig ad lehetőséget arra, hogy a településen élők, vagy odaköltözők jelentős állami segítséget kapjanak lakó ingatlan vételére vagy, felújítására. A Policy Agenda sajátos szempontból vizsgálta ezeket a településeket, mégpedig az elmúlt évek választási eredményei alapján.

A lista…

A kormány nyilvánosságra hozta, hogy mely településeket tekinti olyannak, ahol a jogosultak igénybe vehetik a falusi családi otthonteremtési kedvezményt. Ezen a 2486 településen élnek 2,6 milliónyian (kb. 2 millió választó). Arányait tekintve két megye – Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – adja ennek a közegnek egynegyedét (24%).

Amennyiben kelet-nyugat viszonylatban nézzük, akkor jól látszik az országon belüli területi egyenlőtlenség. Ugyanis a falusi CSOK-kal érintett településeken élőknek 56%-a az ország keleti megyéiben él, míg 5%-uk Pest megyében, és 39%-uk a nyugati megyékben.

…és a választási eredmények

Összevetettük ezeket a településeket a választási eredmények szempontjából. Miközben csak a belföldi szavazatok alapján a Fidesz-KDNP közös lista 2018. áprilisában 47,4%-ot kapott, a falusi CSOK-kal érintett településeken ugyanakkor 57%-ot. Csak érdekességképpen a falusi CSOK-kal nem érintett falvakban a kormánypártok támogatottsága 53% volt.

Öt évvel ezelőtt, tehát a 2014-es országgyűlési választáson még csak 49% volt ebben a körben a szavazati arány. Azaz a falusi CSOK-kal érintett településeken a Fidesz-KDNP négy év alatt 8%-kal (!) növelte támogatottságát, amely 152 ezer plusz szavazatot jelentett.

Az ellenzéki pártok a fentiekből következően a falusi CSOK-kal érintett településeken is csak mérsékelt támogatottsággal rendelkeztek. A Jobbik, amely 2014-ben még 25,5%-ot szerzett ezeken a helyeken, 2018-ban már csak 22%-ot. A többi ellenzéki párt pedig be sem jutott volna a parlamentbe (az MSZP a Párbeszéddel közös lista okán).

Falusi CSOK-kal érintett településeken választási eredmények

Érdekesség, hogy a kormánypártok támogatottsága nem csak az országgyűlési választásokon jelent meg a falusi CSOK-kal érintett településeken. A 2016-os ún. kvótanépszavazás során az országos részvételi arány 41%-os volt, eközben ezeken a településeken 45%-os. Azaz a Fidesz ebben a kérdésben is jól tudott mozgósítani ezeken a településeken.

Politika vagy társadalompolitika?

Természetesen nem lenne jogos, ha a falusi CSOK programot csak azon a szemüvegen keresztül néznénk, hogy ez a társadalmi réteg a legerősebb támogatója a kormánypártoknak. Valós problémára próbál választ adni a kormány, hiszen a csökkenő lélekszámú települések valóban olyan társadalmi folyamatokat mutatnak, amely a magyar vidék lassú elnéptelenedését jelenti.

Természetesen az vitatható, hogy a lakástámogatási rendszeren keresztül megoldhatóak-e azok a problémák, amelyeknek fő gyökere az alacsony bérek, és ebből adódóan az egyéni fejlődési lehetőség hiánya.

Ugyanakkor többször láttuk a kormánytól, hogy meglévő problémára úgy ad választ, hogy ezzel legalább politikai értelemben megteremti a segítségnyújtás látszatát. A falusi CSOK-kal érintett településeken élők azt mindenképpen megkapják a kormánytól, amire jogosan várnak, ez pedig a figyelem, és a problémájuk iránti érzékenység mutatása. Ennek biztosan látjuk jeleit, amikor a Fidesz kampánygépezete a falusi CSOK jelentette üzenettel megjelenik ennek a 2486 településnek a jelentős részén. Ez pedig politikai értelemben biztosan kamatozni fog a Fidesz számára már az EP választásokon is.