Most is folynak a 2019. évi bértárgyalások, amelyek során az a tét, hogy milyen mértékben lehet további lendületet adni a hazai bérek emelkedésének. Közben egyértelművé vált, hogy a Visegrádi-tagállamok között Magyarország az utolsó helyre került az átlagbéreket nézve. A Policy Agenda most azt vizsgálta meg, hogy a közvetlen versenytársaink jövő évi költségvetési törvényei mire engednek következtetni a „bérversenyt” illetően.

Hogy alakul a bérverseny

2017-ben Magyarország a Visegrádi-tagállamok között az utolsó helyen állt az átlagbérek nagyságát tekintve. Korábbi elemzésünkben azt mutattuk be, hogy a tavasszal benyújtott konvergencia programok alapján miképpen változhat ez a különbség 2021-re. Az adatok szerint bár mérséklődik majd a magyar bérhátrány, de érdemben egyik országot sem tudjuk megközelíteni.

A 2019. évi költségvetések kapcsán ismét megvizsgáltuk a bérek alakulását. A V4 országokban, és Romániában az elsődleges kiindulópontunk a költségvetéseket megalapozó előrejelzések voltak. Ezek részét képezik a költségvetési törvényjavaslatok indoklásának. (Nem mindenhol fogadták még el a jövő évi költségvetés.)

Az adatok alapján 2018-ban a várakozások szerint Romániában lesz a legnagyobb a béremelkedés üteme. Ugyanakkor a magyar növekedési ütem jónak mondható, és ez mindenképpen azt jelenti, hogy csökken a többi V4-tagállamhoz mért lemaradásunk.

A 2019. évi költségvetési törvényekben szereplő előrejelzések

(adatok %-ban az előző évhez képest)

	2018		2019		2020		2021
	bérek	infláció	bérek	infláció	bérek	infláció	bérek	infláció
Csehország	9,3	2,3	8,3	2,3	5,5	2,3	5,4	2,3
Szlovákia	6,2	2,6	6,3	2,5	6,2	2,5	5,4	2,5
Lengyelország	5,6	2,3	5,6	2,3	5,5	2,5	5,5	2,5
MAGYARORSZÁG	10,7	2,5	8,8	2,7	6,3	2,9	5,9	3
Románia	13,6	3,5	9,3	2,8	7,5	2,5	7,3	2,3

 

Az elkövetkező három évre vonatkozó prognózisok azonban már mérsékeltebb béremelési ütemet mutatnak Magyarországon is, mivel az idei 10% feletti mértékhez képest éves átlagban 7 százalékra fog csökkenni.

Mi lesz a kormányzati ciklus végére?

Természetesen a legfőbb kérdés, hogy a negyedik Orbán-kormány bérek szempontjából hogyan zárja ezt a kormányzati ciklust. A tavalyi adatokat tekintve azt látjuk, hogy ha megvalósul a bruttó bérek emelkedése a vizsgált országok költségvetési törvényeiben rögzített módon, akkor folytatódni fog Magyarország bérfelzárkózása a lengyel-cseh-szlovák hármashoz.

Ugyanakkor ez annyit jelent, hogy az átlagfizetések mindegyik országban még mindig minimum 10%-kal magasabbak lesznek, mint Magyarországon. Csehországot nézve pedig megmaradna a 30%-os bruttó bérkülönbség.

Románia esetében nem kell továbbra sem arra számítani, hogy utolérné a magyar bérszínvonalat, de 5 százalékponttal csökkenne a különbség az előzetesen vázolt bérnövekmények mellett.

Fontos aláhúzni, hogy az éves költségvetési tervek, és az abban foglalt béremelési „tervek” csak jelzésértékűek. Erre jó példa Magyarország esete, hisszen a 2015. évi költségvetés elfogadásakor a kormány azt az előrejelzést adta, hogy 2015-2018. között évi 2,7 százalékos lesz a béremelkedés üteme. Ezzel szemben mára a minimálbér kétszeri emelésének, és a munkaerőhiánynak köszönhetően kb. 8,5 százalék évenkénti emelkedés valósul meg.

Az adatok azt mutatják, hogy jelen állapotában a magyar béremelkedési ütemezés kevés ahhoz, hogy a magyar bérek ne legyenek jelentősen kisebbek, mint közvetlen versenytársaink esetében. A különbség csökkenéséhez a most zajló bértárgyalásokon, és főleg az alacsonyabb növekedési ütemű 2020-2021-es években a tervezettnél magasabb nettó béremelés kell. Ehhez pedig az adórendszer változtatása szükséges.