A Policy Agenda negyedik negyedéves Politikai Hatás Index (PHa-index) előrejelzéséből kiderül, hogy az elkövetkező három hónapban a költségvetési törvény, az adórendszer és az önkormányzati törvény uralják a politikai napirendet.

A negyedik negyedév TOP-5 ügye

A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvényeknek és jogszabálytervezetnek, amely a döntéshozók asztalára, és ezzel szinte párhuzamosan a közvélemény elé kerülnek a következő negyedévben kerülni.

A negyedik negyedévben a kormány őszi törvényalkotási programja, munkaterve, a készülő sarkaltos törvények és az Országgyűlés előtt lévő előterjesztések alapján az elemzésünkben 173 jogalkotási kezdeményezést vizsgáltunk. Ennek alapján az előttünk álló három hónapban a következő öt ügy lesz a leginkább a közvélemény figyelmének fókuszában (zárójelben a PHa-index):

1-2.A Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetéséről szóló törvény és aés a versenyképesség javítását megalapozó és egyéb adótörvények (4,4) lesz várhatóan a legmeghatározóbb a következő negyedévben. A költségvetés egyes elemeit folyamatosan ismeri meg a közvélemény, amely már ebben az időszakban is jelentős politikai vitákat eredményezett. A költségvetéshez szorosan kapcsolódik a jövő évi adórendszerről szóló törvény is, amely amellett, hogy rögzíti a már bejelentett adóemeléseket, tartalmazza majd a személyi jövedelem adó rendszerének jelentős átírását. Korábbi negyedévhez képest, még élesebbnek látjuk a politikai konfliktus lehetőségét ezeknek a törvényeknek, mivel a kormánypárt frakción belüli nézeteltérések, és azok nyilvánosságra kerülése sem elképzelhetetlen ezekben a jogalkotási kérdésekben.

3.       A helyi önkormányzatokról szóló törvény (4.25) alapvetően átrajzolja a jelenlegi önkormányzati rendszert. A koncepció készítésének időszakában is látszott, hogy jelentős konfliktusok várhatóak ennek kapcsán a kormánypárti frakción belül is. Amennyiben ezt nem lesz képes kezelni a kormány, akkor a viták élesen megjelennek a médiában. Azt gondoljuk, mivel a költségvetés végrehajthatósága miatt forráskivonással kell számolni az önkormányzati rendszerben, ezért nehéz lesz olyan kompromisszumot elérnie a jogalkotónak, amely kontrollálhatóvá teszi a vitát.

4.       A köznevelésről szóló törvény (4,05) a jelenlegi kormány egyik örökproblémás kérdése. Még hivatalosan koncepció szinten sem jelent meg a kormányzati elképzelés, amikor már éles támadások övezték az oktatási államtitkárság szándékait. Az tette TOP ügyek egyikévé ezt a kérdést, hogy nemcsak a szakszervezetek és az ellenzéki pártok támadták élesen, hanem nyilvánosan a Fidesz szakpolitikusai is ellenvéleményeket fogalmaztak meg, sőt sajtóhírek szerint a miniszterelnök és az oktatási államtitkár között is erős szakmai konfliktus robbant ki. A köznevelésről szóló törvény kapcsán egészen odáig is elmehet a belső küzdelem, hogy a kormánnyal és a KDNP képviselőivel szemben a Fidesz meghatározó kérdésekben módosító javaslatokkal átírhatja az eredeti elképzelést, ahogy ezt tette már korábban is.

5.        A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (4) már a harmadik negyedévben is uralta a szakpolitikai kérdések közül a napirendet. Rossz időzítéssel, a kormány oldal számára láthatólag felkészületlenül került nyilvánosságra a javaslat. Eredeti tervek szerint, amelyet még júliusban rögzített a munkatervében a kabinet, már szeptemberben benyújtotta volna a kormány az Országgyűléshez a törvény-javaslatot. Feltehetőleg az erős szakszervezeti ellenállás miatt tárgyalókészebbnek mutatkozik a kormány, ezzel próbálja a konfliktus élét csökkenteni. Ennek ellenére nem gondoljuk, hogy képes lenne a kabinet egy olyan javaslatot készíteni, amely ellen ne lépnének fel a munkavállalók érdekképviseleti szervei. Ez pedig megfelelő táptalajt jelent az utcai demonstrációkhoz és egyéb megmozdulásokhoz.

A harmadik negyedév: a végtörlesztésről szóló törvény volt a váratlan elem

A 2011. harmadik negyedévi PHa-index alapján azt valószínűsítettük, hogy az új Munka Törvénykönyve és az adótörvények bírnak majd társadalmi, gazdasági és politikai kommunikációs szempontból a legnagyobb jelentőséggel. A Munka Törvénykönyve augusztustól kezdve erősen uralja a politikai napirendet, és erre hivatkozva kezdett erős támadásba az ellenzék és a szakszervezetek is. A kormány, eddigi szokásától eltérően nem is volt képes lezárni ezt a konfliktust azzal, hogy rapid módon elfogadtatta volna a törvény. De még a munkatervben foglaltakkal ellentétben sem nyújtották be az Országgyűlésnek a harmadik negyedév végéig a törvényjavaslatot. Az adórendszer változtatásai körüli szakmai és politikai vita szeptember közepétől erősödött fel. Ennek éles eme volt az egykulcsos vagy többkulcsos adórendszer kérdése.

A Széll Kálmán Tervben leírtak szerint a harmadik negyedévben el kellett volna készítenie a NEFMI-nek a rokkantsági rendszer átalakítására vonatkozó javaslatot. Ezt az ügyet társadalmi, kommunikációs és gazdasági hatása miatt a harmadik legjelentősebb kérdésnek gondoltuk a harmadik negyedév során. Ugyanakkor láthatólag semmilyen érdemi eredmény nem született ezen a területen, emiatt nem is vált a politikai napirend meghatározó elemévé, hiszen a konfliktust a kormány egyenlőre nem vállalta fel.

A harmadik negyedév TOP5 ügye között vártuk a rendészeti dolgozók nyugdíjváltozásaival kapcsolatos javaslatot, de a nyár folyamán csak arról lehetett hírt hallani, hogy tárgyal a BM a szakszervezetekkel. Érdemi javaslat egyelőre nem került nyilvánosságra, ugyanakkor a negyedik negyedévben mindenképpen megoldandó problémaként áll ez a kérdés a kabinet előtt.

A harmadik negyedév TOP ügyei között az ötödik az új választási rendszerről szóló törvény. A szeptember eleji nyitó kormánypárti frakcióülés kapcsán felerősödött ennek kapcsán a vita a közéletben, de egyelőre kodifikált javaslattal, vagy minden nyitott kérdést megválaszoló koncepcióval nem álltak elő a kormánypártok.

A harmadik negyedévben lényegében egy meglepetés volt, amelyet előre nem lehetett tervezni, ez pedig a devizahitelesek érdekében hozott rögzített árfolyamon való végtörlesztését tartalmazó törvény. A javaslat komoly vitákat robbantott ki a közéletben. Miután nem csak az ellenzéki pártok egy része érvelt a kezdeményezés ellen, hanem a bankszektor szereplői is, ezért a médiában is élesen megjelent ez a konfliktus.

A PHa-index módszertani sajátosságok miatt negyedéves előrejelzésre alkalmas, természetesen a vis maior helyzetek előrejelzése nem elvárható.