A Policy Agenda múlt heti elemzésében kifejtette, hogy az IMF megállapodás alapfeltétele a hiteles konvergenciaprogram, amelyben nagyságrendileg 500 milliárd forintos kiigazítást prognosztizált 2013-ra. A héten a kormány által elfogadott konvergenciaprogramban, az elemzői várakozásokat felülmúlva, 2012-re 155 milliárd forintos, 2013-ra 567-665 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavító csomag szerepel. Heti elemzésünkben bemutatjuk, hogy mik a program végrehajthatóságának problémái, illetve milyen hatással lesz a csomag a gazdaságra.
Ami megvalósítható…
Az új, vagy átalakított adók és illetékek (távközlési szolgáltatási adó, pénzügyi transzakciós illeték, energiaszolgáltatók jövedelemadója, biztosítókat terhelő egységes ágazati adó) kapcsán nagyobb biztonsággal látjuk annak lehetőségét, hogy a kormány által rögzített mértéket sikerül a bevételi oldalon elkönyvelni. A kormány a pénzügyi transzakciós illeték esetén láthatólag mozgásteret is teremtett arra az esetre, ha a jövő évi költségvetés megtervezése során más kiadáscsökkentési terveket ezzel kellene helyettesíteni, vagy kiegészíteni. A konvergenciaprogram jelentős mértékben (2012-ben 20%, 2013-ban 44-52%) ezekkel a bevételekkel számol.
Ugyancsak végrehajthatónak látszik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetési támogatásának nullára történő redukálása. Ebben az évben is úgy került elfogadásra a költségvetés, hogy egy évre felfüggesztette a parlament azt a törvényi szabályt, hogy kötelezően a központi költségvetésnek forrásokat kell biztosítania az alap számára. A konvergenciaprogram szerint ezt a szabályt végleg törölnék, és nem az állam adná az innovációs kutatásokra a pénzt, hanem az EU-s forrásokat nyitná meg erre. Költségvetési szempontból végrehajtható az elvonás, ugyanakkor nem látjuk reálisnak, hogy 2013-ban az EU-tól kapott források terhére lehessen kutatásra többletpénzt biztosítani. Ennek oka, hogy már alapvetően determináltak a jövő évi források, mivel az uniós költségvetési időszak (2007-2013) végén vagyunk.
Gondok lehetnek a zárolásokkal
Az idei évi kiigazítás harmadát zárolásokkal, és beruházások elhalasztásával kívánja a kormány megoldani. Ennek az év közbeni intézkedésnek a végrehajthatósága azért nehézkes, mert sok esetben már leszerződött támogatások, vagy meglévő állományra való bérkifizetések fedezetét vonná el a kabinet. Ugyanakkor, mivel saját hatáskörön belül lépésről van szó, ezért feltehetőleg képes lesz ennek megvalósítására, amely ugyanakkor komoly konfliktusokat okoz majd a tárcákon belül. A tervek szerint ez a 45 milliárd forintos idei elvonás jövőre már beépül a bázisba, azaz nem is tudnak ezzel a pénzzel tervezni a minisztériumok, amikor a költségvetésüket összeállítják.
Társadalompolitikai szempontból nagy kérdés a gyógyszertámogatások idén 10 milliárd forintos, jövőre további 30 milliárd forintos csökkentése (a konvergenciaprogramban szereplő 40 milliárd forint 2013 évi elvonása a 2011-es évhez képest értendő). A kormány úgy akarja ezt meglépni, hogy a lakosság lehetőleg a legkevésbé érezze meg, legalábbis kommunikációs szempontból biztos megpróbálja majd csökkenteni a károkat. Amennyiben meglesz a kellő politikai elszántság, akkor ez is végrehajthatónak látszik, ugyanakkor kevésbé valószínű, hogy a társadalom ne megszorításként értékelné ezeket a lépéseket.
Nehezen megoldható az önkormányzatok további megszorítása
Az egyik legnehezebben értékelhető eleme a költségvetésnek a helyi önkormányzati rendszer idei 60 milliárd forintos, és 2013 évi 90 milliárd forintos egyenleg javulása. A kormány állítása szerint ekkora mértékben csökken az önkormányzati alrendszer korábban tervezett hiánya. Ennek a megalapozottságát egyelőre nem látjuk, és további intézkedések nélkül kérdéses is ez a mérték. Fontos megjegyezni, hogy mindez a Széll Kálmán Tervben szereplő jövő évi 100 milliárd forintos kiigazításon felül értendő, mivel a tavaly tett vállalásokat nem felülírja a mostani terv, hanem tovább bővíti. A teljes önkormányzati csomag jövő évre eső egyik érzékeny eleme a járási rendszer miatti 15 milliárd forintos bér és dologi forrás kivonása. Számításaink szerint ezer fős nagyságrendben küldenek el a jelenlegi önkormányzati igazgatásban dolgozókat azzal, hogy központosítják az államigazgatási feladatokat. Ugyancsak az önkormányzati rendszer kárára vonnak majd ki 23 milliárd forint mértékben fejlesztési, szociális, valamint közoktatási támogatásokat.
Álláspontunk szerint kérdéses az elektronikus útdíj bevezetéséből származó 75 milliárd forintos többlet bevétel is. Mivel a rendszer kiépítése el sem kezdődött, ezért erősen kérdéses, hogy jövő év közepére megvalósulhat-e a program tervezett indítása. Amennyiben a díjból várható összeget nézzük, akkor ez éves szinten csak a teherjárművek esetén 150 milliárd forintot jelentene, amely egy az egyben költségként jelenik meg a teherfuvarozást végző cégeknél. Kérdés, hogy ekkora többletet kibír-e az ágazat. Ugyancsak homályosnak tűnik a tömegközlekedésre fordítandó 10 milliárd forintos állami támogatás kiváltása. A konvergenciaprogram erősen abba az irányba mutat, hogy a kabinet támogatja a dugódíj bevezetését, de valószínűleg ennek politikai konzekvenciáit áthárítja az önkormányzatokra. Azaz csökkenteni fogják a BKV támogatását, cserébe jogi lehetőséget adnak a dugódíj bevezetésére. Az már a település felelőssége, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, vagy más forrásokból pótolja ki a hiányt.
Kevéssé tűnik megvalósíthatónak azaz ötlet, mely szerint 20 milliárd forintot vonnának ki az állami tulajdonú gazdasági társaságokból, a közfeladataik felülvizsgálatával. Mint ahogy a mezőgazdaságban bevezetendő fordított áfától várt bevételi többlet is, álláspontunk szerint erősen hipotetikus. A kabinet ugyanis azt várja ettől az intézkedéstől, hogy ezen módszerrel nehezebb lesz az áfa megfizetését elkerülni.
A konvergenciaprogramban leírtak alapján úgy ítéljük meg, hogy az idei évi kiigazító csomagból 100-120 milliárd forint látszik végrehajthatónak, míg 2013-ban az 567 milliárd forintos programból 330-360 milliárd forint van megalapozva intézkedésekkel, e nagyságrendben látszik a konkrét többlet bevételi illetve kiadás szűkítési terv. Ezért a kormánynak minél előbb konkrét cselekvési programot kell elfogadnia, amely alapján valóban értékelhetőek és számszerűsíthetőek lesznek a kormányzati tervek. Ellenkező esetben hitelességi vita kezdődik majd a program teljesíthetőségéről.
A Policy Agenda véleménye szerint a konvergenciaprogramban szereplő intézkedések a gazdasági növekedés szempontjából rontják a jelenlegi helyzetet. Az új adók és illetékek csökkentik a belső fogyasztást, valamint tovább terhelik a kis-és középvállalkozásokat. De azt is látni kell, hogy miután az állam saját forrásból nem képes beruházási oldalon megmozgatni a gazdaságot, ezért csak az Európai Unió által adott támogatásokban bízhat. Ehhez pedig szüksége van a kohéziós alapok most még zárolt részére is. Azaz a kormánynak más lehetősége már nincsen, mint finanszírozható költségvetést, ezáltal kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremteni, és bízni abban, hogy az EU források jelentette lélegzetvétel, és a külső környezet esetleges javulása egyszerre tud akkora lökést adni, hogy meginduljon a gazdasági növekedés. Ehhez a konvergenciaprogram szükséges, és precíz végrehajtással, további hiteles intézkedésekkel elegendő lépés lehet, amennyiben a pénzügyi finanszírozási bizalom is fenntartható.
Interjú Belyó Pál kutatási igazgatóval: http://gazdasagtv.hu/allamhaztartas/2012-04-25/a-novekedesre-nincs-fedezete-a-kormanynak