A harmadik negyedévben is Matolcsy, Navracsics és Némethné lesz a legnagyobb nyomás alatt

A politikai és jogalkotási értelemben hosszúra nyúlt második negyedév számos váratlan fordulatot tartalmazott és főként a gazdaság helyzete miatt a kormány munkatervétől eltérően több jogszabály is elkészült az elmúlt három hónapban. A Policy Agenda által kidolgozott Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével a harmadik negyedév jogalkotási munkáját is megvizsgáltuk.

A harmadik negyedév TOP-5 ügye

A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvényeknek és jogszabálytervezetnek, amely a döntéshozók asztalára, és ezzel szinte párhuzamosan a közvélemény elé kerülnek a következő negyedévben.

A harmadik negyedévben a kormány második féléves törvényalkotási programja, munkaterve, valamint az Országgyűlés előtt lévő előterjesztések alapján az elemzésünkben 72 jogalkotási kezdeményezést vizsgáltunk. Ennek alapján az előttünk álló három hónapban a következő öt ügy lesz a leginkább a közvélemény figyelmének fókuszában (zárójelben a PHa-index):

1.       Új adószabályok, és a Munkavédelmi Akciótervben meghirdetett változások (4): a mostani információk szerint két alkalommal is hozzányúl a kormány ebben az évben az adószabályokhoz. Első körben a jelentős járulékkedvezményeket ígérő, és kedvezményes adózási feltételeket ígérő szabályok kerülnek benyújtásra. Ugyanakkor ősz elején biztosan sor kerül a lényegében „szokásos” éves adószabály változtatásra, amelynek egyik fontos eleme az SZJA rendszerében az átlagnál magasabb keresetűek ún. „félszuperbruttójának” kivezetése.

2.       A költségvetés (3,6) hagyományosan az ősz egyik forró témája. Ugyanakkor a nemzetközi szervezeteknek és a pénzpiacoknak való megfelelési kényszerében a kormány a jövő évi költségvetés alapjait (ún. sarokszámait) már a nyáron elfogadtatta az Országgyűléssel. Ugyanakkor konfliktusok még mindig adódhatnak a költségvetés körül, mivel őszre maradt az egyes minisztériumokon belüli programokra jutó források meghatározása. Ugyanakkor, akár a tavalyi évből kiindulva, sem zárhatjuk ki, hogy az utolsó pillanatokban a kormány kénytelen lesz akár az EU-IMF tárgyalások miatt alapvetően hozzányúlni a költségvetés tervezetéhez.

3.       A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról (3,4) szóló törvény már az előző negyedévben is szerepelt a kormány munkatervében. Végül július elején került az Országgyűlés elé. Az utóbbi hónapok kormánypárti politikusokhoz köthető földhaszonbérleti szerződésekhez köthető botrányai miatt kényes politikai kérdéssé vált az ügy napirendre tűzése. A törvényjavaslat vitája nemcsak a szakmai (kisbirtok szerkezet kontra nagybirtokrendszer), hanem az ideológiai vitákat (Európai Unió és a földmoratórium kérdése) is felhozhatja.

4.       A Büntető törvénykönyv elfogadása után a következő negyedévben a törvényhozók elé kerülhet az új Polgári Törvénykönyv (3,35). Ennek kapcsán nem számítunk olyan éles vitákra, mint amit a BTK kiváltott, de a magyar jogrendszer, a gazdasági élet és a társadalom szempontjából meghatározó jogszabályról van szó.

5.       Az útdíj (3,2) bevezetése a jövő évi költségvetés szempontjából sarkalatos kérdés. A jelentős költségvetési bevételt hozó intézkedés kivitelezési, időbeliségi és gazdasági szempontból is megosztotta a közvéleményt. Feltehetőleg a kormány minden kényes részletet igyekszik majd kihagyni a törvényből, és a saját rendeletalkotási hatáskörébe vonni, ennek ellenére az ügy napirendre kerülése miatt konfliktusokat várunk ettől a jogszabálytól.

Mely tárcának lesz nehéz a harmadik negyedév?

Az előző féléves munkaterv és a kormány jogalkotási tervet végignézve jelentős számban találunk feladatokat, amelyek nem valósultak meg, és most ismét megjelennek a munkatervekben. Ugyanakkor a nyárnak köszönhetően még a tavalyi évhez képest is alacsonyabb intenzitású munkát lehet várni a tárcáktól.

Érdekes módon a szakterületek szempontjából megaminisztériumnak tartott Emberi Erőforrások Minisztériuma a korábbi negyedévektől eltérően szinte munka nélkül marad. Összesen 4 törvényjavaslatot és kormányrendeletet kell előkészítenie, amely a korábbi negyedévek 10 feletti átlagához képest nagyon alacsonynak számít. A Külügyminisztériumnak még nyugodtabb időszaka lesz, mivel nekik egyetlen munkatervi feladatuk sincsen. Mindez annak függvényében érdekes, hogy előző félévben elvileg a konzuli védelemről szóló törvény módosítását kellett volna elkészíteniük, mint egyetlen jogalkotási feladatukat, de ezzel sem készültek el, és láthatólag ezt le is vette a napirendről a kormány.

Három tárca számára most is kemény időszak lesz, mivel a nemzetgazdasági miniszter 19 feladattal a toplista élén áll (PHa-index átlag 1,87), a második a nemzeti fejlesztési miniszter 16 jogalkotási feladattal (PHa-index átlag 1,72), és az előző negyedévhez hasonlóan dobogós a közigazgatási és igazságügyi miniszter 14 feladattal (PHa-index átlag 1,68).

minisztérium

jogalkotási feladat

PHa-index átlag

TOP-ügyek

Belügyminisztérium

5

1,36

településfejlesztéssel, településrendezéssel és építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról

Emberi Erőforrások Minisztériuma

4

1,93

felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló korm. rendelet

Honvédelmi Minisztérium

1

1,85

Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

14

1,68

Polgári Törvénykönyv, kisajátításról szóló törvény, népszavazásról szóló törvény

Külügyminisztérium

0

0

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

16

1,72

útdíjról szóló törvény, postai szolgáltatásokról szóló törvény

Nemzetgazdasági Minisztérium

19

1,87

adótörvények, költségvetés

Vidékfejlesztési Minisztérium

12

1,3

mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

 

Az előző negyedévet a kiszámíthatatlanság jellemezte

Az előző negyedév nem azt a képet mutatta, hogy konszolidálódott volna a jogalkotás. Ennek nem is feltétlenül a számosság volt az oka, hanem a kiszámíthatatlanság. A kormány által elfogadott, és kiadott munkatervekhez képest több többször teljesen más jellegű jogszabály kidolgozására került sor, míg több feladatot nem végzett el a kabinet.

Az új Büntető Törvénykönyv hozta az előzetes várakozásokat, és hatását és az őt övező kommunikációs hullámokat érintve a legjelentősebb joganyag volt a második negyedévben. Ugyanakkor sem a második helyre várt választási eljárásról szóló törvényt, sem a termőföldről szóló törvényt nem készített el a kabinet.

A júliustól hatályos új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti törvények még kiváltottak újabb vitákat (vasárnapi pótlék), de nem élénkült fel ennek kapcsán a közélet, mint ahogy a KIM vezetésének kompromisszum-készsége miatt a járásokról szóló törvény is kisebb belső ellentéteket váltott ki, mint amire számítani lehetett.

Az előre nem látható jogalkotási dömpinget az ország gazdasági helyzete okozta. A kormány annak érdekében, hogy növelje a magyar költségvetési politika hitelességét, illetve elkerülje az EU által kilátásba helyezett kohéziós források végleges zárolását, már nyár elején benyújtotta jövő évi költségvetést, illetve pénzügyi bevételi oldalról ezt alátámasztó törvényeket (biztosítási adó, távközlési adó, tranzakciós illeték). Ezek a jogszabályok határozták meg leginkább jogalkotási szempontból az elmúlt negyedévet.

Interjú Kiss Ambrus elemzővel: http://gazdasagtv.hu/allamhaztartas/2012-07-18/a-kovetkezo-negyedev-5-legegetobb-temaja