A Policy Agenda KKV Konjunktúra Indexe minimális mértékben növekedett az előző negyedévhez képest. Ugyanakkor egyre több vállalkozás érzi saját ágazatában a munkaerőhiány jeleit, miközben a pályakezdő fiatalok kivételével nem látják azt a társadalmi csoportot, amely segíthetne ezen a helyzeten.

A makrogazdasági helyzet javul, de saját vállalkozásukat féltik a cégvezetők

Emelkedett a KKV index értéke, és az előző negyedévi 48,4%-ról 48,8%-ra növekedett. Ha távlatosabban nézzük, akkor ez az érték továbbra is a 2015 vége óta mért 45-49% közötti sávba illik, és messze van a 2014-es választások kapcsán mért 57%-os csúcstól.

A KKV cégvezetők 42%-a vár kisebb-nagyobb javulást a magyar gazdaságtól az elkövetkező félévben, míg csak 17%-uk gondolja azt, hogy inkább zsugorodás várható. Ugyanakkor érezhető némi bizonytalanság is, amit az mutat, hogy a cégvezetők 40%-a számít olyan nehézségekre az elkövetkező évben, amely alapvetően megingathatja vállalkozásának helyzetét.

A válaszadók 66%-a nem látja realitását annak, hogy a következő félévben bővíteni tudná vállalkozását, és 14%-uk is csak minimális fejlesztést lát előre.

Nagy a munkaerőhiány, mi hozhat megoldást?

A mostani kutatásban külön vizsgáltuk, hogy mennyire érzik a cégvezetők saját ágazatukban a munkaerő hiányát. 55%-uk jelentős problémának tartja, míg 22%-uk szerint mérsékelt gondokat okoz, hogy nem találnak elég munkaerőt. Mindössze a válaszadók 20%-a mondta, hogy nem jelent nehézséget a munkaerőhiány a saját területén (és 3%-uk nem tudta eldönteni).

Megkérdeztük azt is, hogy különböző társadalmi csoportok bevonásával mennyire lehet enyhíteni a munkaerőhiányon. A cégvezetők 1-től 5-ig terjedő skálán értékelték (1=minimális mértékben alkalmasak a munkaerőhiány kezelésére, 5=teljes mértékben) a potenciáli munkavállalókat.

A legkevésbé integrálhatónak a közmunkásokat tartották (1,41-es átlagérték), míg őket követték a tartósan munkanélküliek (1,73). A megváltozott munkaképességűek esetében is alacsony a cégvezetők szemében a lehetséges munkaerőpiaci aktivizálás lehetősége (1,86). Nem meglepő, bár az előzetes várakozásainkhoz képest relatív jobb helyezést értek el a külföldi vendégmunkások (1,87). Az ő esetükben – bár nem választottuk külön az Európán belülről és kívülről (főleg a migrációs válsággal összefüggésben) érkezőket, de – érezhetően nagy a velük szembeni ellenérzés. Ezt mutatja az is, hogy a válaszadók 60%-a egyáltalán nem lát lehetőséget az ő bevonásukra a munka világába.

A legnagyobb „támogatottsága” a pályakezdő munkanélkülieknek van, az átlagértékük 3,21.

A magyar társadalmon belül a megváltozott munkaképességűek sokkal alacsonyabb szinten vannak foglalkoztatva, mint az Európai Unió átlaga. Ez egyértelműen potenciális munkaerő tartalék. Ugyanakkor, ahogy korábban is említettük a cégvezetők nem látják bennük a lehetőséget, érezhetően félnek a foglalkoztatásuktól.

Ezt támasztja alá az is, hogy arra a kérdésre: „Alkalmazna-e a jelenleginél több megváltozott munkaképességűt saját vállalkozásánál?” a válaszadók 74%-a azt mondta, hogy nem, mert nincs megfelelő munkakör számukra. Ugyanakkor 17%-uk, ha megfelelő képzettségű alkalmazottat találna, akkor lát erre lehetőséget, míg 7%-uk plusz állami támogatáshoz kötötte ezt, 3%-uk pedig még a képzési költségeit is állná a dolgozójának.

 A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük. A kutatás 2017. március 17-30. között zajlott on-line vállalati panelen, illetve telefonos megkérdezéssel. A Policy Agenda KKV Konjunktúra Index képzésének módja a business survey index-számításon alapul. A módszertanról részletesen itt olvashatnak.