A Policy Agenda 2023. II. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe továbbra is bizonytalansággal terhelt hónapokat jelez, és hosszú hónapok óta a fogyasztói árak emelkedésének szinte mindenre kiterjedő hatását mutatja. Az előző év összességében még viszonylag kedvező gazdasági növekedése már négy negyedéve folyamatosan lassul és recesszióba fordult. 2023 elejétől ikerdeficittel terhelt, komoly fiskális-monetáris nehézségekkel küszködő gazdasági visszaeséssel számolhatunk. Az orosz-ukrán háború az egész európai gazdaságra káros, hazánkban is minden gazdasági-pénzügyi folyamatra kiterjed. A vállalkozásokra, a háztartásokra nehezedő folyamat jelentős támogatásokkal kezelhető lenne, de a tartalékok felhalmozásának korábban elhalasztott lehetősége miatt a legtöbb gazdálkodó szervezet, a családok és szinte valamennyi intézmény számára nehéz időszak következik.
A gazdasági növekedés üteme jelentősen lelassult és szinte valamennyi ágazatban visszaesett. 2023. I negyedévében a bruttó hazai termék 1,1%-kal csökkent a megelőző év azonos időszakához és 0,3%-kal az előző negyedévhez képest.
A GDP termelési oldalán az első negyedévben az ipar hozzáadott értéke 3,2%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 1,5%-kal csökkent a múlt év azonos időszakához képest. Az építőipar hozzáadott értéke jelentősen, 8,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a mezőgazdaság teljesítménye számottevően, – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 20,2%-kal nőtt. A felhasználást vizsgálva, a háztartások tényleges fogyasztása 1,3%-kal, ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 2,1%-kal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 0,2%-kal, a végső fogyasztás 0,8%-kal esett vissza 2022 első negyedévével egybevetve. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,4%-kal nőtt, az összes bruttó felhalmozás 3,7%-kal visszaesett.
Az év végéig a mezőgazdaság teljesítménye fog növekedni, az alacsony előző évi bázis hatására akár 50 %-kal is. A többi ágazattól azonban ez évben nem várható érdemi fejlődés.
A költségvetésnek az állami intézmények kiadásait érintő korlátozásokon túl komolyabb megszorításokra lehet szüksége, hogy a hosszabb ideje magas költségvetési hiány csökkenhessen és a gazdaságot ne terhelje az amúgy is nagyon magas – már most évi 2.500 milliárd Ft fölé becsülhető – adósságszolgálat további emelkedése. A rezsicsökkentés, az ársapkák fenntartása több szempontból is, így a gazdasági folyamatok lassulása miatt is csak részlegesen, változtatásokkal képzelhető el.
Az éves szinten várhatóan 15% körüli infláció üteme 2023 végére sem valószínű, hogy egyszámjegyűre szelídül, de a forint volatilitása és kialakult nagyon gyenge szinte – ha nem is romlik tovább – nehezíteni fogja az egyensúly helyreállítását. A monetáris politika kényszerű pályája jelentősen nehezíti a hitelezési folyamatok javulását, bizonytalanságot jelent az év folyamán a forint árfolyamára. Erősödnek a vállalatok gazdálkodásának feszültségei, a munkaerőpiac és főleg a bérszint emelésének akadályai. Az átmeneti javulás után szinte „ostorcsapásként” érintette az elmúlt hónapokban a családokat az elkerülhetetlen reáljövedelem-szűkülés, amely javulására ez évben nincs is esély. A kereslet jelentős szűkülése, a kiskereskedelmi forgalom komoly mértékű visszaesése, a beruházások kényszerű visszafogása-lassítása-felfüggesztése ugyanakkor a külkereskedelmi mérlegben hosszabb idő után végre javulást hoz. Az export relatív növekedése és az import jelentősebb szűkülése a fizetési mérleg javulását eredményezi. A feltehetően még sokáig elhúzódó háború miatti ellátási nehézségek – esetleges a következő években is elképzelhető újabb energia-krízis – valós veszélyhelyzetet jelentenek, sőt a korábbi pandémia fellángolása is fenyeget.
A gazdasági teljesítmény megint mélyponton …
A 2022 harmadik negyedévben bekövetkezett recesszió 2023 második félévében megszűnhet és éves szinten talán már nem esik vissza a GDP sem. Az infláció az előző év 14 %-os mértéke után még mindig magas, 15% körüli lesz és csak 2024-re várható érezhető csökkenése. A költségvetés 2023 első féléves igen magas hiánya nem tesz lehetővé jelentős fejlesztéseket. A 2024 évi költségvetés pedig egyértelműen a szigorú gazdálkodás lépéseit vázolja. A finanszírozás kényszerűen magas kamatokkal valósítható meg és így jelentősen megnőnek az adósságfinanszírozás terhei. Az államadósság csökkenése jövőre is csak kis mértékben lehetséges.
2023-tól a covid-válság utáni gyors helyreállítás megakadt és újra jelentkeznek a korábban is nehezen megoldható problémák. Érezhető az alacsony innovativitás, az importált tudás és technológia szűkössége. Szinte valamennyi ágazatban változatlanul probléma az alacsony termelékenység és hatékonyság miatti alacsony nyereségesség. A különösen Európában megoldatlan energiaellátási problémák felszínre hozták hazánkban a magas energia-intenzitást, és a jelentősen kritikus környezeti terhelést. Most érzik a vállalatok a korábbi lassú belső erőforrás fejlesztés okozta hiányokat is.
Az autóipar és akkumulátor gyártás kivételével kritikus helyzetben működnek a többi ipari termelői ágazatok. A külső és belső egyensúlyi mutatók gyengülése és a nagyon magas infláció jelzik, hogy 2023 folyamán nem várható gazdasági bővülés. A folyamatok jellemzői a kereslet jelentős visszaesése, a kereskedelmi forgalom zuhanása, az idegenforgalom teljesítményeinek csökkenése.
2023 első félévének végére az elmúlt negyedévekhez képest az export gyorsabban bővül, mint az import. Az egy évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva (euróban számolva) a kivitel 5,2%-kal nagyobb, az import 5,5%-kal kisebb. Az import értékének csökkenésének oka elsősorban az energiaárak jelentős csökkenése, de további csökkentő hatású a lakossági fogyasztás visszaesése, azaz a csökkenő energia behozatali igény. Az exportban az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházásai következtében van növekedési lehetőség, alapvetően a jármű- és akkugyártó ágazatok termékei iránti külső kereslet oldaláról. 2023-ban – ha nem lesz érezhető további sokk – mintegy 4 milliárd euró külkereskedelmi mérleg többlet is lehetséges.
A költségvetés helyzete labilis …
A GFI index pénzügyi mutatói az első félévben – a gazdasági visszaesés okozta problémákon túl – komoly mértékben romlottak, a következő évekre nehezen megoldható, és bizonytalanságokkal terhelt pénzügyi helyzetre utalnak. A fiskális és monetáris politika disszonanciái már 2021-től elbizonytalanították az inflációval és az árfolyamalakulással összefüggő várakozásokat, és most további jelentős kockázatokkal terhelt helyzetet mutatnak.
A változatlanul fennálló veszélyhelyzet eddig is szükségszerűen megnövelt forrás-felhasználást jelentett és a fiskális folyamataink később nehezen helyrehozható romlását okozta. A megelőző év költségvetési lazítása, a rendkívüli – a jóváhagyott büdzsében nem is tervezett – kiadásnövelések, azaz a fizetéseket, a nyugdíjakat, a családtámogatásokat és a vállalkozásokat is érintő jövedelemnövelő-adócsökkentő intézkedések további fenntartása komoly korlátozásokkal valósulhat meg.
A múlt év végén módosított 2023 évi költségvetés – most már láthatóan túl optimistán – 1,5 százalékos GDP növekedéssel, csökkenő hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol. A rezsivédelmi alap nagyfokú megnövelése miatt a kormány a korábban meghatározottnál magasabban, a GDP 3,9 százalékában határozta meg az új hiánycélt, és 70,2 százalékban az adósságrátát.
Az év elejétől bekövetkezett folyamatok alapján a fogyasztáshoz kapcsolt adókból az első öt hónapban 3.504 milliárd forintot fizettek be, ami 7,3%-kal több, mint egy évvel korábban. Általános forgalmi adóból az egy évvel korábbinál 2,5%-kal, jövedéki adóból 10,1%-kal több bevétel érkezett.
A bruttó államadósság 2022 év végén 48.837 milliárd forintot ért el, az idei első negyedév végén pedig a bruttó államadósság már 51.175 milliárd forint volt. azaz három hónap alatt a GDP 73,3%-áról 2023 március végére 74,9%-ára nőtt. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya május végén 2.763 milliárd forint lett, ami az éves hiánycél mintegy négyötöde (81,3%-a). A központi költségvetés hiánya május végén 2.752 milliárd forint volt, ez az előirányzott éves deficit 77,3%-a.
2023 közepétől – már a tavaly december végén bejelentett költségvetési szigorításokon túl –újabb komolyabb változtatásokra lesz szükség, hogy a hosszabb ideje magas költségvetés hiány csökkentése megvalósulhasson. Az egyes állami beruházások leállítása mellett újra előkerül az állami vagyon privatizálása, így mintegy kilencven értékes ingatlan eladása.
Az egyensúlyi folyamatok megbomlása – a 2021 második felétől bekövetkezett – egyre növekvő fogyasztói áremelkedést és az ikerdeficit 13 éve nem tapasztalt kialakulását okozta. A 2022 évi 114,5%-os infláció ez évben sem lesz alacsonyabb, és majd csak jövőre várható 108% körülire a mérséklődés. A szinte egyedülállóan magas magyar infláció okai között figyelemre méltó a vállalatok túlárazási gyakorlata is, amelyet a jelentős kereslet-visszaesés állíthat meg.
A háztartások szempontjából jelentős ársapkák, árkorlátozások „elfojtott” inflációt jelentettek, és okoztak a beszerzési és az értékesítési árak különbségeiből adódó vállalati veszteségeket, amely különbséget a költségvetésnek előbb-utóbb meg kell fizetnie. Ez pedig egyértelműen a fogyasztók, illetve az állampolgárok terhe.
Az infláció magas üteme mellett a forint volatilitása és átlagos gyenge szintje is nehezíti az egyensúly helyreállítását. Az irányadó kamatszint – régiós országokhoz viszonyítva is – nagyon magas. A költségvetés deficitje csak jelentős megszorításokkal kezelhető, az eu-s források ez évbe minden bizonnyal elmaradnak és fokozottan szükségessé vált a pénzpiaci források bevonása. A gazdaság és az adósságfinanszírozás viszont a forint szélsőséges árfolyam-hullámzása mellett nehéz, a magasabb kamatkörnyezet miatt drágul az ország finanszírozása, ami nagyobb kamat terhekben jelentkezik.
A monetáris szigorítás során az elmúlt hónapokban 18%-ra emelt magas egynapos kamat szintjének a jelenlegi 13%-os alapkamat szintjéhez igazítás/csökkentés az év végéig megtörténhet. Elképzelhető az MNB régóta fennálló 3%-os inflációs célkitűzésének a megemelése is, ez segítheti, hogy az infláció a meghatározott sávba kerüljön. Az infláció elfogadható szintrének elérése mindenképpen eltarthat két-három évig is.
A romló pénzügyi mutatók közül a költségvetési hiány minimum a GDP 4,7%-ára nőhet és az államadósság is magasabb lehet a tervezettnél, a GDP 72%-a. A Ft/euró árfolyam éves átlagban 395-410 lehet, ezt valószínűsíti a nemzetközi hitelminősítők legújabb értékelése is, azaz az eddigi – egyébként nem túl kedvező – minősítések megerősítése.
A költségvetés szerkezetére és kiadási tételeire komoly hatása lehet az egyes meghatározó rendszerek átalakításának folytatása, így jellemzően az egészségügyi ellátásoknak, az oktatásban dolgozók munkafeltételeinek és bérezésének megváltoztatása.
A vállalati csődök száma növekszik …
GFI indexünkben a vállalati gazdálkodás mutatói 2023 első félévében romlottak, a korábbi viszonylag nagyobb összegű, olcsó források már nem támogatják a cégek beruházásait. 2022 végétől több ágazatban és szakmában már komoly gazdálkodási nehézségek jelentkeztek, részben a gazdálkodásukat nehezítő árstop-árkorlátozás, de a kereslet nagysága és struktúrája is bizonytalanná vált. 2023 elejétől sok vállalkozás nem is indítja a korábban tervezett beruházását. Stagnálnak a cégek bizalmi indexei, pesszimizmusukat erősíti az infláció magas szintje, érezhető az árfolyam javulás bizonytalansága, és a munkaerőpiaci helyzet nehézségei. A bankok 2021-től megvalósult vállalati és lakossági hitelállomány bővülése ez évben megakadt. 2023-ban a kamatok jelentős emelkedése gátolja a cégek hitelfelvételét.
A vállalatok nagy részének gondot jelentett már 2022-ben is a kötelező minimálbéremelés – hiszen a mintegy 20%-os növekedés jelentős béregyenlőtlenséget, munkahelyi feszültségeket és a munkaerőköltségek kitermelésének nehézségeit okozta. 2023-ban pedig az infláció lényegében meghiúsítja a reálbér-emelkedést. A bér-árspirál tényleges veszéllyé válhat, több tényező is az elhúzódó magas inflációs folyamatot erősíti, míg a béremeléseknek most már komoly gazdasági korlátjai vannak.
A bruttó átlagkereset az első négy hónapban 551.400 forint volt, 12%-kal több, mint egy évvel azelőtt. A bruttó medián kereset 432 ezer forint, 16,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A teljes foglalkoztatotti körre számított reálkereset jelentősen, 10,5%-kal csökkent. A közszférában a reálkereset számottevően, 25,1%-kal csökkent. A foglalkoztatottak száma 2022-ben 0,5%-kal emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6% volt. 2023 május végén a nyilvántartott munkanélküliek 9,8%-a 25 éven aluli fiatal, 53,9%-uk első munkahelyét kereste, A munkanélküliek egyharmadának nincs szakképzettsége. Az álláskeresők 42%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik.
A társadalmi folyamatok egyre kedvezőtlenebbek …
A 2023. II. negyedévi GFI index a lakossági jövedelmek és a fogyasztás alakulása alapján mutatja, hogy hatalmasat zuhant, mélyponton van a magyar háztartások fizetőképessége. A rezsicsökkentés részleges megszüntetése a háztartások mintegy negyedének költségvetését megnehezíti.
A 20 százalék feletti infláció, így a napi megélhetést nehezítő magas – az átlagnál szinte kétszeres – élelmiszerár emelkedés miatt egyre jobban zsugorodik a lakásvásárlásra fordítható jövedelem is. Emellett a lakásvásárlók egyre jobban eladósodnak és az ingatlanárak és a banki kamatok növekedése miatt növekvő összegű és kamatozású hiteleket kell felvenniük.
A nyugdíjas háztartások helyzete különösen aggasztó. Várható, hogy a havi nyugdíjak reálértéke jelentősen csökkenni fog és egyre jobban nyílik az eddig is csupán 46,9%-os átlagnyugdíj (160.960,- Ft) és nettó átlagkereset (342.984,- Ft) közötti olló. De jelentősen lassabb az átlagnyugdíj növekedése a háztartások minimális megélhetési költségének emelkedéséhez viszonyítva is. Az átlagnyugdíj az átlagos megélhetést jelentő (190.000,- Ft) havi összegnek csak 84%-a.
A pénzügyi szolgáltatások területén a digitalizációval is összefüggő „könnyítések” a nehezülő helyzetre jelenthetnek kevésbé hatásos segítséget, így pl. a banki alapszámla havi számlavezetési összegének 1.000,-Ft-ra történő korlátozása, az egyes kereskedelmi egységek pénztárainál történő készpénzfelvételei lehetőség, stb.
Az egészségügy, a lakástámogatások és a családtámogatások esetében készül a kormány a kiadások átfogó átnézésére, és a felülvizsgálatok alapján intézkedési tervet is készít, amit középtávon hasznosítani tervez, vagyis átalakulhat az állami kiadások szerkezete.
A háztartási felvételekből az is kitűnik, hogy csökken a szociális érzékenység és a segítőkészség, a lakosság növekvő hányada keresné külföldön a boldogulását.
Ugyanakkor a magasabb jövedelmi helyzetű családok körében jelentős a pénzügyi gyarapodás. A lakosság pénzügyi vagyona jelentősen, folyamatosan nő. Az MNB adatai szerint 2023-ban már jóval meghaladja az éves GDP összegét. A lakosság ezt a pénzügyi megtakarítását részben a hazai privátbanki szolgáltatóknál helyezi el. E cégek által kezelt vagyont mintegy 55 ezer számlán vezetik és azokon egy ügyfél átlagban legalább 55-60 millió forintot tart.
A makrogazdaság helyzete (előző év = 100%)
| 2020. | 2021. | 2022. | 2023.* | 2024.* | |
| GDP volumen alakulás | 95,0 | 107,1 | 104,6 | 99,5-100 | 103-103,5 |
| Mezőgazdasági termelés | 92,2 | 98,1 | 68,8 | 140 | 120 |
| Ipari termelés | 92,3 | 106,2 | 105,4 | 100 | 103 |
| Építőipari termelés | 91,4 | 109,2 | 103 | 95 | 103 |
| Kiskereskedelmi forgalom | 101,7 | 107,0 | 104,6 | 97 | 102 |
| Idegenforgalom | 55,5 | 143,2 | 127,5 | 101 | 104 |
| Információ, kommunikáció | 106,5 | 121,7 | 107,5 | 102 | 106 |
| Háztartások fogyasztása | 98,1 | 104,3 | 106 | 97 | 99 |
| Állóeszköz-felhalmozás | 92,9 | 105,2 | 102,2 | 96 | 100 |
| Folyó fiz. mérleg egyenleg (GDP%) | 2,8 | -0,6 | -2,0 | 2 | 2,5 |
| Külkereskedelemi behozatal (import) | 96,1 | 109,1 | 109,5 | 99 | 102 |
| Külkereskedelmi kivitel (export) | 93,9 | 110,3 | 110,3 | 102 | 106 |
| Bruttó átlagkereset | 109,7 | 108,7 | 106,5 | 107,5 | 105,5 |
| Munkanélküliségi ráta | 4,3 | 4,1 | 3,6 | 4,0 | 3,8 |
| Fogyasztó árszínvonal alakulása | 103,3 | 105,1 | 114,5 | 115 | 108 |
| Költségvetési hiány (a GDP%) | -7,8 | -6,8 | -6,1 | -4,7 | -3,2 |
| Államadósság (a GDP%) | 80,4 | 79,9 | 73,3 | 72,0 | 66,0 |
| Forint/euró árfolyam, Ft | 351.17 | 358,52 | 391,33 | 395-410 | 380-395 |
| forrás: KSH */ saját számítás, előrejelzés | |||||