A Policy Agenda e heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogy a kormány által a 6+1 termékkörben bejelentett maximalizált árazás, milyen megtakarítást jelent egyes társadalmi csoportok esetében. A fogyasztási adatok, és a KSH által mért havi árak alapján az intézkedés kb. 250 forintos egy főre jutó megtakarítást jelenthet egy családnak, miközben a társadalmi egyenlőtlenség szempontjából, ismét a jobb anyagi helyzetben lévők járnak jobban.

A „kvázi hatósági ár”

2021. évben az infláció mértéke meghaladta az 5%-ot, az élelmiszerek esetében pedig átlagosan több mint 8%-ot, és a folyamat várhatóan fenn is maradhat. Egyelőre nem látszik, hogy az árfolyam változásának hatása, a bérek emelkedése, és a kormányzati beruházások által keltett nyomás mikor normalizálódik a fogyasztói árak esetében. Az árak növekedésére rakódik rá a nemzetközi energiapiaci sokkhatás is. Ebben a helyzetben a kormány a választások közeledtével cselekvési kényszerben volt, és feltehetőleg ezért választotta néhány termék „kvázi hatósági árasítását”.

Fontos aláhúzni, hogy ezek az árak nem hatósági árak lesznek abban az értelemben, hogy kiszámítható módon lehet tudni mekkora a maximum eladási ár. Elsősorban a 2021. október 15-ei bolti árakat kell nézni (nem számítva az akciós árakat), vagy annak hiányában az ahhoz közeli referenciapontot, illetve ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a KSH által közölt árakat. Ez utóbbi több szempontból is kérdéses lehet, például a csirkefarhát esetében több mint problémás, ugyanis a KSH az infláció számításakor nem is vizsgálja ezt a termékkört. Feltehetőleg első körös bejelentésben ezért is maradt ki a „hatósági áras” körből.

Két darab százas és egy ötvenes

Annak érdekében, hogy érthető legyen ennek az intézkedésnek a társadalmi jelentősége, érdemes megnézni, vajon az átlagos fogyasztások esetében a KSH által ismert átlagárakat nézve, milyen megtakarítást jelent ez a lépés.

Egyértelmű, hogy a családok egyes fogyasztási szokásai nagyon eltérőek lehetnek. A fogyasztási adatokat nézve az átlagos havi egy főre jutó költés az intézkedésbe vont termékek esetében 2021. januárjában még 7393 forint, 2021. decemberi árakon nézve 8304 forint volt. Az eltelt három hónapban – október és december közötti – ez az összeg 250 forinttal emelkedett. Azaz a hatósági árazás 250 forintot csökkenést jelenthet a fogyasztásban, feltéve, hogy más termékekkel nem hárítják át ezt a kereskedők a vásárlókra.

2021. január és október között ezen termékek körében 700 forintos ár-drágulás történt.

	2021. január	2021. október	2021. december	megjegyzés
átlagos fogyasztás egy főre jutóan havonta	7.393 forint	8.061 forint	8.304 forint	csirkefarhát ára nem ismert, ezért csirkemell árát vettük alapul

Megvizsgáltuk a táblában is közölt számok alapján, hogy egy 5%-os ÁFA kulcs alkalmazása ezen termékkörökre mit jelentene. A 6+1 termék esetében a húskészítmények és a tej már most is a kisebb adókulcsba tartozik. Amennyiben az étolaj, a cukor és a liszt esetében 22 százalékpontos áfa csökkentés lenne – és ezt képes is lenne a kormányzat érvényesíteni az árakban – akkor ezzel a decemberi árakat nézve 8.062 forint lenne egy átlagos kosár összértéke, azaz pontosan annyi, mint a kiskereskedőkre ráterhelt „kvázi hatósági ár”.

Támogatás felfelé jut jobban

Az élelmiszerekre fordított kiadások nagyon eltérőek a családok jövedelmi helyzete szempontjából is. Természetesen nagyon eltérő élelmiszereket vásárolnak a társadalom különböző rétegeihez tartozók. A teljes élelmiszerköltést nézve az alsó egytized a legfelső egytized költésének 34%-át engedheti meg magának. Ebből következően szinten biztosan jobban járnak az ott élők a hatósági árazással, mint az alsó decilis családjai.

A húsfogyasztás esetében is jelentős egyenlőtlenség van a legalsó és a legfelső réteg között. Nyilván itt nem feltétlenül arról van szó, hogy többszörös az elfogyasztott mennyiség, hanem a minőség, és ezáltal az ár növekszik meg lényeges mértékben a jobban keresők körében.