A kormány benyújtotta az őszi törvényalkotási tervét az Országgyűlésnek. Ebben 46 törvény szerepel. A Policy Agenda által kidolgozott Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével az elkövetkező hat hónap jogalkotási munkáját vizsgáltuk, és megnéztük, hogy mely területeken lehet konfliktusokra számítani.
Lassul a törvénygyár
A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvénytervezeteknek.
A kormány által benyújtott törvényalkotási program 46 törvényjavaslatot tartalmaz. 2010 óta a kormány félévente átlagosan 44 törvényt tervezett elfogadtatni az Országgyűléssel. Amennyiben az elmúlt hat ülésszakot nézzük (kivesszük a választási évet), akkor a féléves átlag 49 törvény volt, amelyhez képest lassabbnak látszik az őszi tempó. Érdemes hozzátenni, hogy a törvényalkotási program, és a valóság ritkán találkozik, legalábbis az elfogadott törvények számát tekintve. Az eddigi tapasztalatok alapján kb. 38%-kal meghaladta a ténylegesen elfogadott kormány által benyújtott törvények száma a tervezetet.
Amik konfliktusos ügyek lehetnek
A törvényalkotási programban szereplő törvények közül négy kezdeményezés lehet olyan, amelyik konfliktussal járhat:
1. Egyes migrációs tárgyú törvények módosítása: Ugyan a kormány jogharmonizációs célú módosítást helyez kilátásba, és ezek elsőre nincsenek kapcsolatban a menekültválsággal, de nyilvánvaló politikai érdeke miatt könnyen összekapcsol(hat)ja majd a kormánypárt ezeket a kérdéseket. Már csak azért is számolni kell ezzel, mert az őszi ülésszak során várható döntés a menekült-kvóta elleni magyar-szlovák vs. Európai Bizottság elleni perben. Ennek a pernek a hatása biztosan tematizálni fogja a következő hónapokat.
2. Titkos információgyűjtéssel kapcsolatos szabályozás módosítása: a változtatás okaként a kormány egy Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletet hozza fel. A terv szerint a titkos információgyűjtés ellenőrzése során a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke kap jogköröket. A szabályozás várhatóan kétharmados többséget igényel, és egy politikai értelemben vett rossz megközelítésű kormány által tett javaslat éles vitát válthat ki ősszel.
3. Családtámogatási törvények módosítása: a kormány arra készül az ősz során, hogy a demográfiai folyamatok javítása érdekében egy közepes terjedelmű módosítást végez a pénzbeli támogatásokat szabályozó törvényeken. Miután a kabinet érezhetően a jövő évi kampány központi témájává akarja tenni a gyermekek, családok támogatásának kérdését, ezért újabb jóléti kezdeményezések várhatóak ennek kapcsán.
4. Magyar Pszichológusi Kamaráról szóló törvény kezdeményezése már többször felmerült ötletként. Ennek kapcsán a médiában is erős vita kezdődött a szakmai szereplők között. Amennyiben a kormány tényleg át akarja nyomni ennek a köztestületnek a létrehozására vonatkozó javaslatot, akkor az éles visszhangra talál majd. Ennek nem is annyira az érintett kör nagysága, hanem véleményformáló ereje miatt van politikai jelentősége.
És ami még jöhet
A kormánypártok – ugyan kisebb mennyiségben, mint 2014 előtt – szeretnek élni a frakciókormányzás eszközeivel. Ennek egyik jele a képviselők által benyújtott törvényjavaslatok jelentős száma. Az igazán éles, és konfliktusos ügyek így kerülnek a parlament elé, ezért erre számítani lehet az ősz során is. Egyelőre ezek közül a lex-Heineken-t látjuk, amely kapcsán szabad utat adott az Európai Bizottság.
Két törvénynek az „élete” még biztosan nem került nyugvópontra, és ezek kapcsán az ősz során megítélésünk szerint várható valamilyen jogalkotás. Az egyik a lex-CEU, hiszen egyre nehezebb lesz húzni mindkét félnek az időt ebben a kérdésben. Az egyetemnek már terveznie kell a 2018/2019-es induló szakokat, és ennek kapcsán a kormánynak is el kell döntenie politikailag, hogy elengedik az egyetemet, vagy jogalkotással „maradásra bírják”.
A civilek átláthatósági szabályairól (pontosabban külföldi támogatások feltüntetéséről) szóló törvény belsős és külső kritikákat kapott. A nyári ülésezési szünet még jó érv arra, hogy miért nem érdemes tárgyalni a kérdésről, de ősszel valamilyen módon szembe kell néznie a problémával a kormánynak. Természetesen meglepő lenne a törvény teljes visszavonása, de valamilyen korrekció elképzelhető a következő hónapokban.