A Policy Agenda a magyar internetes hírportálok, híreket közlő oldalak közösségi médiában kifejtett hatása alapján elkészítette az elmúlt három hónap belpolitikai trendelemzését. Ez alapján az látszik, hogy a TOP témák az olimpiaellenes aláírásgyűjtés, a nyugdíjasok Erzsébet-utalványa körüli botrány, valamint az oktatás (főleg PISA-eredmények). De nagyon erős reakciókat váltott ki Botka László miniszterelnök-jelöltsége is.
Közösségi média politikai trendelemzés
A Policy Agenda negyedéves rendszerességgel elkészíti azt a politikai ügyeket érintő elemzését, amely megmutatja, hogy az internetet használók körében mely témák voltak a leginkább érdekesek. Ennek során nem egyes hírek olvasottságát, vagy hírportálok látogatottságát mérjük, hanem azt, hogy az adott témák mekkora hatást váltanak ki a netezőkből.
Az az alapvetésünk, hogy ha egy hír sok megosztást, kommentárt, kedvelést kap, azaz terjed az internetezők körében, akkor az olyan témákat érint, amelyek érdekesek, megosztók, vélemény kifejtésére ösztönöznek. Ebből a szempontból mindegy, hogy az alaphír pozitív, negatív, vagy semleges megközelítésű, csak az számít, hogy érzelmeket vált ki az olvasókból (megosztja másokkal, kifejti ennek kapcsán véleményét).
Az elemzéshez szükséges adatokat két népszerű adatelemző alkalmazás segítségével gyűjtöttük össze (Similarweb és Buzzsumo). Az elemzés módszertana elolvasható a Policy Agenda honlapján.
Az ügyek, amelyek megmozgatták a netezőket
Az elmúlt három hónapban a politikai témájú ügyek közül leginkább az olimpiaellenes népszavazás kapcsán tartandó aláírásgyűjtés váltotta ki a legnagyobb aktivitást. A hónap végén 160 olyan hír volt ezzel kapcsolatosan, amely megosztásra került a közösségi médiumok valamelyikében. Ez 309 ezer megosztást, kommentet, vagy like-ot generált. Ebben nem csak az játszott szerepet, hogy a Momentum Mozgalom folyamatosan tudósít az aláírásgyűjtés állásáról, hanem Tarlós főpolgármester nyilatkozata („aki szereti Budapestet nem ír alá”), vagy Bencsik András megszólalása („aki aláír az olimpia ellen, az hazaáruló”). Ezek érezhetően újabb és újabb lökést adtak az ügynek, és emiatt terjedt el nagyon a téma a közösségi médiában. Mivel a téma február első felében is biztosan aktuális lesz, sőt ha elegendő aláírás gyűlik össze, akkor tovább is, ezért várhatóan ez lesz a következő időszak TOP híre is.
Az elmúlt három hónap TOP belpolitikai ügyei
A második legerősebb hatást kiváltó téma, a nyugdíjasoknak adott 10 ezer forintos Erzsébet-utalványok körüli botrány volt. Az adatok összesítése alapján november és január vége között 266 ezer megosztás, komment, like-ot kaptak az ezzel kapcsolatos hírek (ebből 291 volt). Azaz ennyi alkalommal váltottak ki a hírolvasókból olyan hatást, amely további cselekvésre ösztönözte őket.
A harmadik helyet az oktatási rendszer körüli kérdések, viták hozták el. Ez még akkor is igaz, ha csak a PISA-jelentéssel összefüggő írásokat vesszük. Alapjában tehát az interneten híreket olvasókat foglalkoztatja a kérdés, nem véletlen, hogy az utóbb évek szinte egyetlen szakpolitikai ügye volt ez, amely többször is tömegeket vitt ki az utcára. Az oktatást érintően 234 olyan cikk jelent meg, amely hatást váltott ki a közösségi médiumok valamelyikében. Ezek 197 ezer megosztást, like-ot, vagy kommentet jelentettek.
A negyedik a népszerűségi listán Botka László miniszterelnök-jelöltté válása. Ez az ügy kétszer nagyobb hatással volt (90 ezer vs. 36 ezer) az internetes hírfogyasztókra, mint Majtényi László köztársasági elnök-jelölése kapcsán megjelent írások.
Az első öt belpolitikai esemény közé alig fért be a civilek elleni „vegzálások” kérdése. A kormány által folyamatos „sorosozás” és a vagyonnyilatozat-tételi kötelezettséggel való fenyegetés megtette a hatását. Ugyan „csak” 83 hír jelent meg az elmúlt három hónapban ennek kapcsán, de ezek 80 ezer reakciót eredményeztek a közösségi médiában.
Migránsozás alább hagyott
Külön elemeztük a migráns-ügy hatását. Az elmúlt három hónapban bármilyen migránsokkal, menekültekkel, bevándorlókkal kapcsolatos hírt nézve összesen 211 ezer megosztást váltott ki az interneten. Ez még az Erzsébet-utalványokkal kapcsolatos „híreknél” is kisebb hatást mutat, miközben 1129 hír jelent meg.
Ugyanakkor augusztus és október vége között ez a szám 955 ezer volt (2.153 hír). Ami azt mutatja, hogy a népszavazást követően érezhetően leesett a kérdés hőfoka a társadalomban. Kevesebb is lett az ezzel kapcsolatos hír, és kisebb is az érdeklődés irántuk.
Érdekes megfigyelni, hogy miközben a klasszikus belpolitikai témájú hírek kapcsán csak a nagy hírportálok tudnak bekerülni a nagy reakciót kiváltó hírközlők közé, addig a migránsokkal kapcsolatos hírek sokkal inkább a kamu-híroldalak, like-vadász oldalak sajátos terepei.
A Policy Agenda elkészítette a legnagyobb hírportálok adatelemzését a közösségi médiára gyakorolt hatását tekintve, az ezzel kapcsolatos adatok megtekinthetőek a www.policyagenda.huoldalon.