A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. Annak érdekében, hogy ez az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, és legyen továbbra is egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája, 2015-re a Policy Agenda elkészítette a számítást, amely pontosan beleillik az elmúlt 10 év idősorába (lásd 4. sz. táblázat). A projekt támogatója a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

A létminimum számítás elkészítésekor a KSH által alkalmazott módszertan teljes körű átvételére törekedtünk. A részletes módszertani leírás megtekinthető a Policy Agenda honlapján.

Az általunk 2015-re számított létminimum összege – a módszertan szerint – azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. Az általunk is kimutatott létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi.

A 2015 évre elvégzett létminimum-számításunk 1719 háztartásállománya tehát – 1 millió 430 ezer fogyasztási egységet képviselt. Ennek az adatnak és e háztartások előbb idézett havi 125,9 milliárd Ft-os kiadási összegének egybevetéséből következően hányadosként adódott az átlagos érték. 2015-ben a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 88 016 Ft volt.

Becsléseink szerint 2015-ben e számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41,5%-a.  Azon családok harmada között, ahol legalább egy fő dolgozik a nettó bevétel nem éri el a létminimum összegét.

A teljes anyag letölthető ide kattintva, illetve ha részletesen szeretné elolvasni a módszertant, akkor innen letöltheti a teljes tanulmányt.