Ezekkel az ügyekkel nyerne a Fidesz 2018-ban

Ezekkel az ügyekkel nyerne a Fidesz 2018-ban

A hétvégi kongresszussal lényegében ráfordult a Fidesz a 2018-as választási kampányra. A politikai termékek körvonalazódnak, most már a megvalósítás szakasza következik. A Policy Agenda év végi elemzésében bemutatja, hogy mit várhatunk 2016-2017-től, mi készülhet a kormányzati műhelyekben.

Kampány „light”

Kormányon lévő párt számára a választási ciklus közepén már látszania kell, hogy mit szeretne üzenni az egész négy évéről a választóknak. Ehhez pedig nem elég, ha kreálnak választási szlogeneket, sokkal inkább hitelesítő lépésekre, ha úgy tetszik, kormányzati teljesítményre van szükség.

Az előző kormányzati időszakban a politikai fordulatot egyértelműen a rezsicsökkentés hozta meg, amely több szólamban hatott a választókra (az anyagi terhek csökkentésétől a nemzeti szuverenitásig terjedt a skála). 2012 őszétől fokozatosan bontakozott ki az a politikai termék, amely megmutatta a Fidesz szándékai szerinti kormányzati összképet.

Ha a politikai naptárra nézünk, akkor az látszik, hogy 2016 lesz az az év, amikor el kell kezdenie a kormánypártoknak bemutatnia, hogy miért érdemes rájuk szavazni. Ez még ugyan kommunikációs szempontból a kampány bevezető szakasza lesz, de sok mindent determinál 2018-ra.

A nagy négyes

Az eddigi kormányzati lépésekből, kényszerpályákból megpróbáltuk összerakni, hogy mire lehet számítani a választási kampányban, mit akarhat a kormány a választók elé rakni. Nyilván a váratlan lépéseket nem jelezhetjük előre, de azt gondoljuk, hogy az alábbi négy elem hatásában mindenképpen kiadja a kampány gerincét:

1.       Rezsicsökkentés: korábbi elemzéseinkben már felhívtuk a figyelmet, hogy a közműszolgáltatók állami tulajdonba kerülése csak akkor nyer bármilyen értelmet a választók számára, ha az újabb rezsicsökkentéssel jár. Ha ugyanis tízmilliárdokat azért költött el az állam, hogy ő küldhesse ki a villanyszámlát az embereknek, az nehezen lesz megmagyarázható.

Ezért 2017 elején, majd 2018 elején jól sejthetően rezsicsökkentés lesz, ekkor már ugyanis lényegében a gáz, és villamos energiában csak az állam lesz a szolgáltató, azaz minden csökkentés a korábbi lépéseket igazolja.

Az természetesen kérdéses, hogy az újabb árcsökkentés veszteségét ki teremti elő. Még ha egy részét esetleg az olcsóbb beszerzési költségek miatt le is nyeli a rendszer, mindenképpen lesz egy veszteség hányad, amit az állami közműszolgáltatónak, vagy az MVM-nek kell finanszíroznia, vagyis végső soron az adófizetőknek. Ennek mértékéről azonban hiába lesznek politikai, és szakmai viták, azok pont abban a mederben maradnak, mint a rezsicsökkentés hatékonyságáról szóló 2012/2013-asak. Azaz a választók széles rétegét nem érintik meg.

2.       Béremelés: ez év elején a kormánypártok egyszer már elővették a keményen dolgozó kisember szlogent, de tartalommal nem töltötték meg. Az elkövetkező két év azonban már ad ehhez is politikai muníciót. Egyre több gazdasági ágazatban jelent komoly problémát a munkaerőhiány, aminek egyik fő oka az alacsony bérek miatti elvándorlás.

Korábban is írtuk, hogy a gazdasági növekedés akadályává vált a rossz bérrendszer, és a gazdaság szereplői már elkezdték ennek korrekcióját. A kormánynak élére kell állnia ennek a folyamatnak, és két eszközzel is látványos eredményeket érhet el.

A 2016. évi minimálbértárgyalások alapján azt látjuk, hogy a kormány kivár, és politikai időzítés alapján akarja meghatározni a béremelések ütemezését. Ezért várakozásaink szerint 2017-ben és 2018-ban jelentős minimálbéremeléssel tervez a kormány, ahogy ezt 2001-2002-ben is tette.

Ehhez várhatóan társul az SZJA további csökkentése, ahogy ezt korábban már a miniszterelnök is megígérte, amikor a ciklus végére 10% alatti SZJA-ról beszélt. Ezt valószínűleg nem tudja végrehajtani a kormány (kb. 700 milliárd forintos kiesést jelentene), de könnyen lehet, hogy egy 12-13%-os adókulcs előállhat a ciklus végére, akár azzal a politikai ígérettel, hogy folytatás esetén további adócsökkentéssel lehet számolni.

3.       Biztonság és szuverenitás: a menekültkérdés politikai termékként való fenntartása továbbra is egyértelműen szükséges a kormány számára. Viszonylag kis ráfordítással folyamatosan hangsúlyozhatják, hogy „megvédjük az országot”. A migráció intenzitása magyar szempontból ugyan napról-napra csökken, de jól időzített kampányokkal újra és újra fel hívhatják a választók figyelmét az ügyre.

4.       Ne hibázz: minden kormányon lévő párt számára az egyik legfontosabb választási kampányeleme, hogy nem szabad hibát elkövetnie a kormányzás még reflektorfényben sem lévő területein. Miután hiába kezdenének bele reformokba bármilyen területen is, annak hatása most már nem érződne a választási kampányba, ezért egy idő után az oktatástól az egészségügyig csak az marad, hogy a potenciális politikai aknákat hatástalanítsák, és menedzseljék a területet.

Mit tehet az ellenzék?

Kormányzati jóléti intézkedésekkel szemben egy ellenzéki párt két dolgot tehet. Egyrészt megpróbálja azok hatását bagatellizálni, és elérni, hogy általa preferált ügyekről legyen szó (pl. korrupció), vagy úgy próbálja bemutatni azokat, hogy ő kényszerítette ki.

A jövő évnek az lesz a kérdése, hogy az ellenzéki pártok képesek lesznek e elvinni a rezsicsökkentés, és a béremelés ügyét a kormány elől, vagy a kormányzati kommunikáció mindent képes lesz letarolni. Miután hírek szerint jövőre is az év első felében elfogadásra kerül a költségvetés, ezért már látni fogjuk, hogy mi lesz a bérekkel, vagy látszik-e bármi a rezsifronton. A kampány tehát elkezdődött.