A Policy Agenda negyedik éve számított Gazdasági Fejlődés Indexe ( GFI ) 2014. II. negyedéve erőteljes növekedést mutat (előző negyedéves értékhez képest 20%-kal növekedett), amely az első negyedéves stagnálást után egyértelműben a gazdasági növekedés indulását jelzi. Ez azonban a részindexek tanúsága szerint még nem biztos, hogy a régóta várt, és megalapozott bővülés. A makrogazdasági folyamatok összetevőinek vizsgálata során feltételezhető, hogy ez évben bár 2 – 2,5 % között lesz a növekedés, de ezt a korábban már megszokott bizonytalan körülmények között teljesíti a gazdaság és változatlanul számos bizonytalansági tényező nehezíti majd a későbbi folyamatos bővülést, vagy akár e szint fennmaradását.

A gazdasági növekedés megkezdődött

Az év elejei gazdasági folyamatok a „választási” gazdaságpolitika hatására kedvezően alakultak.  Az év közepére már megtorpant az ipari növekedés és a kereskedelem bővülése is. Egyedül az építőipar termelési eredményei kimagaslóak, azonban ez az állami megrendelések, költségvetési pénzek eredménye. Probléma a viszonylag sok, egyszeri hatást kifejtő tényező. Az átmeneti hatások közül a legnagyobb súlyú az uniós projektek gazdaságot élénkítő szerepe. A magyar gazdaságban az uniós projektek nem kiegészítő, hanem szinte az egyetlen forrását jelentik a közösségi állóeszköz felhalmozásnak.

Gazdasági Fejlődés Index értékei (2010-2014)

A GFI index II. negyedévi javulását az ez évi első negyedben jelzett ipari termelés bővülést, és kedvező külgazdasági lehetőségeket – a májusi és júniusi hónapokban már bekövetkezett lassuló IFO-index és az akár jelentőssé is válható külgazdasági veszélyek miatt – fenntartásokkal kell értékelnünk, várhatóan az év második felében már nem fognak a részmutatók tovább javulni. Így, bár a vállalati hitelezés lehetőségeit is szélesíti a gazdaságpolitika, a pénzügyi szektort sújtó intézkedések miatt sem várhatunk jelentős javulást. Más oldalról pedig a külföldi beruházókat elbizonytalanító állami vásárlások, a piacgazdasági viszonyokat befolyásoló lépések a tőkeberuházások régóta tartó csökkenését-stagnálását tartják fenn. 

A monetáris helyzet nem stabil

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévhez viszonyítva most kissé kedvezőbbek. A forint árfolyam-romlásának folyamata azonban még nem jelentkezik a mutatókban. Bár beavatkozás nélkül akár 325 Ft/€ szintig is engedheti a pénzügyi kormányzat az árfolyamot, az esetleges kedvezőbb export eredmények mellett ez komoly gondokat okozhat majd a gazdaság valamennyi részében.  A kormányzati hiány leszorítása már eddig is sok terhet jelentett mind a vállalakozások, mind a lakosság számára és a további alacsony szint megtartása most már fokozottabban nehéz lesz.

A vállalati szektor banki hitelállománya a GFI szerint lassan javul – ez nyilván a szűkülő vállalati állomány következménye is – de még nem felel meg egy bővülő gazdaságban megszokottnak, szükségesnek. A hitelintézetek változatlanul szigorú hitelezési kondíciókkal ellentételezik a túladóztatás hatásait, emiatt – bár a részindexek szerint kisebb mértékben, mint eddig, de változatlanul – gátat szabnak a vállalatok és a háztartások hitelfelvételeinek.

A háztartási szféra gazdálkodása szélsőséges folyamatokat takar

 

A gazdálkodási eredmények kis javulása és főként a választások előtt meghozott kormányzati lépések javították a háztartások helyzetét. Ez egyértelműen látszik a GFI részindexben.

A foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben 2014 elején kis javulás következett be és a fogyasztás is bővült kissé. A munkanélküliségi ráta a március és május közötti három hónap átlagában 8% volt, azaz 2,5 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak körében 7,6 százalékponttal csökkent ugyan a munkanélküliségi ráta, értéke azonban még nagyon magas, 19,4%.

A bruttó átlagkereset 1,3%-os emelkedése a lényegében stagnáló infláció mellett ugyancsak 1,5% körüli reálkereset bővülést jelent. A piaci áremelkedéseket a tervezett újabb rezsicsökkentés alacsonyan, 1% körül tartja majd. A reáljövedelmek 2% körüli növekedése a kiskereskedelmi forgalomban is 1,5%-os, a fogyasztásban pedig 2% körüli bővülést eredményezhet. A jövedelmi folyamatok az alsó három jövedelmi osztály további elszegényedését mutatják. Gondot fog okozni, hogy a háztartások több szigorítást nem tudnak majd elviselni ez év vége felé, nagyobb részüknek már az eddigi fennmaradás is nagyon nehéz volt.

A vállalkozások növekednének, de még bizonytalanok

A vállalkozói szféra gazdálkodásának indikátorai összességében stagnáló helyzetet valószínűsítenek a következő negyedévre is. A konjunktúra megítélésében az első negyedévi egyértelmű javulással szemben most a nyugat-európai indexek (így az IFO-index is) kissé visszaestek.

A magyar KKV szektor bizalmi indexe a második negyedéven is kissé javult, bár a cégvezetők több mint fele jelzi, hogy a gazdálkodási környezetet kedvezőtlen, a közvetlen tőkebefektetések visszaestek, továbbra is veszély lehet a profitkivonás, a termelő beruházások szintje alacsony és a hitelhez jutás még mindig nehézkes. A vállalkozói szféra tőkeellátottsága nem javul, szűkös a kereslet, a gondokat még mindig költségcsökkentéssel és létszámleépítéssel tudják kompenzálni. A cégek közül inkább csak a külföldre termelni tudó vállalkozások képesek prosperálni. Változatlanul negatívan befolyásolja az adórendszer és a forint árfolyam-változás a vállalkozások működését.