Az internetadó bejelentését követően azonnal politikai találgatás kezdődött, hogy mi lehet ezzel a kormány célja: figyelemelterelés, költségvetési igény, kiskapu befoltozása? Vitathatatlan, hogy nem a vasárnap esti tüntetés volt a célja a kormánypártnak, mivel ez az elmúlt öt év egyik legjelentősebb kormányellenes megmozdulása volt. A Policy Agenda az okokat, és a lehetséges következményeket elemzi.

Fedő-sztori elmélet

Az internetadó bejelentését követően több elmélet is felmerült, hogy mi a kormány és a kormánypártok valódi célja ezzel az új adóval. Elsőként merült fel a fedőtörténet elmélet, amely a politikai kommunikációban megszokott eszköz. Azaz egy politikai válságról, jelen esetben magyar kormánytisztviselők korrupció gyanúja miatti kitiltási botrányról, másik történettel, botránnyal igyekeznek elterelni a figyelmet. Amennyiben ez állt a dolog mögött, akkor a kormányfő eddigi politikai mozgásához képest téves helyzetértékelés történt.

Az amerikai kitiltási botrány ugyan súlyos ügy, de olyan mértékben tele van találgatásokkal, hogy nehezen lehetne csak emiatt megmozgatni tömegeket. A mindennapi életet sem érinti, és belpolitikai üzenetekkel relativizálni lehetett volna ennek élességét. Miután az amerikai kormány sem érdekelt abban, hogy a nyilvánosság előtt folyjon ez a mérkőzés, ezért a kormány a megszokott eszközökkel agyonhallgathatta volna az egészet, sőt időben meglépett személycserékkel még tompíthatta volna a feszültséget is.

Az internet-adó azonban olyan szférát érint, amelyik nagyon is érthető, és érzékelhető a választók számára. Egyes településeken a szórakozás, a valódi közösségi élmény helyett, a virtuális közösségi élmény utolsó lehetősége. Érdemes hozzátenni, hogy éppen ezekben a településtípusokon a legerősebb a Fidesz. De ugyanígy érthető a közösségi médiát használó milliók számára, az internet alapú kábeltévét nézőknek. Amennyiben ez valóban egy olyan történt volt, amely azt hivatott megakadályozni, hogy az emberek kevesebbet beszéljenek a korrupcióról és a kitiltásokról, akkor öngólnak bizonyult. Már csak azért is, mert a kormány által bevezetett különadók 78%-át háríthatták és részben át is hárították a cégek a lakosságra, illetve a vállalkozásokra.

Kell a pénz…

Másik, a fedő-sztori elmélettel egyenértékű vélekedés, hogy kellett a költségvetési bevétel a kormánynak ahhoz, hogy a rendvédelmi erőknek a régóta ígért fizetésemelésére sor kerülhessen. Ezért volt az az ötlet, hogy 25 milliárd forintot lehet ezen az ágon beszedni.

Akár elfogadható lenne ez a verzió, ha a Fidesz ezen logika mentén kormányzott volna az elmúlt években. A különadók sohasem azért kellettek, hogy a költségvetési lyukakat betömjék, hanem mert ettől lesz igazságosabb a rendszer. Legalábbis a politikai narratíva mindig erről szólt. Ebből következőleg az orbáni költségvetési politika egyik ki nem mondott alapelve az volt, hogy 50 milliárd forint alatti kiadás nem pénz, hanem akarat kérdése. Azaz év közbeni pótadókkal, különadók emelésével (lásd 2013-ban pénzügyi tranzakciós illeték, vagy telefonadó) valahogy igyekeztek a 3% alatti költségvetési hiánycél alatt maradni.

Ezért is került sor a kormányváltás óta 9 különadó bevezetésre:

·         pénzügyi szervezetek különadója („bankadó”)

·         egyes ágazatokat terhelő különadó („ágazati különadó”)

·         közműadó

·         távközlési adó („telefonadó”)

·         pénzügyi tranzakciós illeték

·         biztosítási adó

·         baleseti adó

·         népegészségügyi termékadó („chipsadó”)

·         reklámadó.

Ezekből 2011 és 2014 között 2.000 milliárd forint bevételt várt a kormány, amelyből végül várhatóan 1.889 milliárd forint bevételt sikerül összesen realizálni. Ehhez képest az internetadó a Policy Agenda számításai szerint a 2015. évi várható különadó bevételek 3,5%-át jelentené. A teljes költségvetéshez viszonyítva pedig a bevételek 0,2% lenne. Ekkora mozgásteret minden évben teremt magának a költségvetésben a kormány. Úgy szokta ezt megoldani a kormány, hogy rendszeresen felültervezi az áfa bevételeket már a költségvetés elfogadásakor is.

Kiskapu bezárása

A harmadik verzió, ezt a kormány igyekszik használni, hogy a használati szokások miatt egyre többen használják sms helyett üzenetküldésre az internetet, illetve terjedőben van az internet alapú hanghívás is. Azért kényszeredett ez a magyarázat, mivel akkor a postai bevételek kiesése miatt is kivethettek volna már adót az email küldésre, hiszen ez a gyorsabb eszköz leváltotta a hagyományos levélküldést. Ezáltal pedig az állami cégnek csökkentek a bevételei, elbocsátásokra kényszerült.

Az internetadó bevezetésének ötlete azért meglepő, mert a Fidesz eddigi politikájától eltérően, amikor is volt egy jól érzékelhető kedvezményezetti kör, most semmi racionalitás nem lelhető fel benne. Ez véleményünk szerint csak azt jelentheti, hogy a második ciklus kezdetén erős politikai koordinációs problémák jelentkeznek, amelyek kihatással vannak a kormányzati működésre (lásd a jogszabály-szövege), valamint a kommunikációra (lásd egymásnak ellentmondó magyarázatok). Amennyiben ezen nem tud, akár személycserékkel is úrrá lenni a miniszterelnök, akkor folyamatosan krízisről-krízisre kell végigvinnie a ciklus hátralévő részét. Az első szembejövő mérföldkő a 2015. évi költségvetési eheti benyújtása.