Négy nappal az Európa parlamenti választások előtt, amennyiben a pártok komolyan veszik a választókat, akkor látni kellene az elképzeléseket. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta meg, hogy a nyolc listát állító pártból hány volt képes ezt a minimum követelményt teljesíteni, illetve mennyire könnyítik meg a választók dolgát az abban olvasható ígéretek.

A Fidesznek most sincs programja

Az EP választások pénzügyi szempontból nem olyan jó üzlet, mint az országgyűlési képviselőválasztási kampány volt. Most ugyanis nem jár állami támogatás csak azért, ha egy politikainak látszó csoportosulás képes volt a törvényi minimumot aláírásban összegyűjteni. Ez meg is látszott a részvételi kedven is, mivel most csak 11 párt próbált listát állítani, és ebből csupán nyolc járt sikerrel.

A pártok negyedének azonban a lista mellé már nem futotta programra, köztük van a várhatóan a legtöbb szavazatra esélyes párt is. A Fidesz-KDNP csakúgy, mint a parlamenti választásokra, most sem vállalta annak a kockázatát, hogy programot hirdessen az EP szavazásra.

A másik párt, aki nem tette közzé a programját a Haza nem eladó mozgalom. Esetükben nehéz megfogni, hogy mi is lenne a céljuk azzal, ha bekerülnének az európai parlamentbe. Program híján,a kampányfilmjükre támaszkodunk, abból is csak az derül ki, hogy egy tavaly augusztusi demonstrációjuk miatt vádat emeltek a párt vezetői ellen. Amennyiben képviselők lennének, akkor ezzel legalább elkerülhetnék a jogi következményeit annak az akciónak.

Halálbüntetés és az EU

Seres Mária Szövetségesei (SMS) EP programja meglehetősen vázlatosan mutatja be a párt európai elképzeléseit. Ugyanakkor a főüzenetük, a halálbüntetés visszaállítása nem szerepel a leírt elképzeléseik között. Azaz egy jól hangzó, demagóg üzenettel próbálnak szavazókat szerezni, miközben annak az Európai Parlamenthez nincsen köze.

A Jobbik a választáson induló pártok közül a leghosszabb programmal állt elő. Igaz, ha alaposabban megnézzük az anyagot, akkor annak jelentős része történeti áttekintése az európai integráció fejlődésének, semmint önálló szakpolitikai program. A Jobbik programszinten kritikus az EU-val szemben, de nem foglal állást az azonnali kilépés mellett.

A Jobbik főüzenete a föld védelme, és az európai bérek megjelenik a kampányfilmjükben is, amely az 5 évvel ezelőttihez képest egyáltalán nem radikális hangvételű. Azaz sem a csendőrség, sem a vasököl, mint szimbólum már nem kerül elő.

Hogy alakul baloldal?

A választáson induló pártok fele egy azonos értékvilágú szavazótáborra mozdult rá. Az MSZP, LMP, Együtt-PM és a DK egyaránt azoknak a kegyeit keresik, akik nem kormánypárti szavazók, tartanak a radikális jobboldaltól, és nem, vagy mérsékelten kritikusak az Európai Unióval szemben. Talán éppen ezért, sem az üzenetek jellegében, sem témaköröket tekintve nem sikerült meglepővel egyik pártnak sem előállnia.

A legkomplexebb programot az LMP tette közzé, ahol a főüzenetek az atomenergia erőmű ellenességben, a föld védelmében és egy európai munka törvénykönyvében foglalható össze.

A Demokratikus Koalíció 16 pontos programjában a magyar pártok közül egyedüliként egy erősebb Európai Unióval (Európai Egyesült Államokkal) kampányol, amely képes választ adni a magyar belpolitikai problémákra. A főüzenete még sem ez, hanem az Európa jobban teljesít szlogen, amelynek belpolitikai fricskája érthető, de magának az üzenetnek a kibontása még a DK kampányfilmje segítségével is nehezen sikerül.

Az Együtt-PM egy kiáltványt tett közzé a választások előtt. Ebben egyszerre találhatóak benne olyan vállalások, amelyeket csak kormányra kerülésük esetén valósíthattak volna meg, és az EP választáshoz illő üzenetek. Kampányfilmjükben egyértelműen az európai értékek védelmére szólítják azokat, akik a jelenlegi kormánytól fenyegetve érzik ezeket a vívmányokat. Számukra a most vasárnapi megmérettetés egy baloldali előválasztás is egyben („Ki újítsa meg a baloldalt”).

Az MSZP kampányüzenetei szintén keverednek európai és belpolitikai szempontból. Az élelmiszer ÁFA kulcsának kérdése nyilvánvalóan nemzeti hatáskör, miközben egy európai minimálbér bevezetése valóságos EU-s szintű üzenet.

A vasárnapi EP választások tétje belpolitikai szempontból hármas. Egyrészt, kampány hiányában, csak az országgyűlési választási eredmény hatása elegendő lesz-e, hogy a Fidesz-KDNP megtartsa, vagy növelje bázisát. Választ kapunk arra is, hogy a Jobbik képes lesz-e formálisan a második erővé előrelépni. Ez azért is kérdéses, mivel áprilisban olyan településtípusokon tudott erős lenni, ahol hagyományosan az EP választás kevesebb szavazót mozgat meg. A harmadik kérdés, hogy a négy baloldali párt hogyan tudja egymás között felosztani a szavazókat. Azaz nemcsak a nagyvárosi közegben is képesek lesznek-e érdemi támogatottságot felmutatni. Ebben a programok nem fognak segíteni, mivel továbbra sem tartalmaznak üzenetet a kistelepüléseken élők számára.