A Fidesz második kormányzása a legtermékenyebb

Megnéztük, hogy az új Országgyűlés megalakulása óta a kormánypárti frakciók és a kormány hány olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely elfogadásra is került. A kormány esetében a korrekt összehasonlíthatóság miatt nem számoltuk a nemzetközi egyezmények kihirdetését.

Az elmúlt két évben a kormány 175 javaslata vált törvénnyé, míg a Fidesz-KDNP képviselőcsoport tagjai 144 elfogadásra került kezdeményezéssel álltak elő. Ha 1998-ig visszamenőlegesen megnézzük az adatokat, akkor az látszik, hogy a mostani kormány teljesítménye a harmadik legjobb a többi kabinethez képest. Ugyanakkor a jelenlegi kormánypárti frakciók egyedül több törvényjavaslatot készítettek elő, mint a korábbi időszakok frakciói együttesen.

(A kormány által beadott javaslatok között nem számoltuk a nemzetközi szerződések kihirdetésére vonatkozóakat.)

Frakciókormányzás vége?

A kormányzás első naptári évében még abszolút az a trend uralta a jogalkotást, hogy szinte minden jelentősebb ügyet a kormánypárti frakciók nyújtották be. Ennek köszönhető, hogy a rendszerváltás utáni parlamenti munkát megvizsgálva, egyedülálló módon a kormánytöbbséget biztosító képviselők aktívabbak voltak a kormányzatnál. A 2010-ben benyújtott és később elfogadott törvények közül 57%-ot a képviselők nyújtották be, míg csupán 43%-a kötődött a kormányhoz.

A tavalyi évben alapvetően megváltozott a tendencia, mivel az elfogadott törvények 64%-át már a kormány nyújtotta be az Országgyűléshez. Azaz a frakció által vezényelt jogalkotási tempó megtörni látszott, és egyelőre az ez évi adatok is azt mutatják, hogy stílusváltás hosszabb távú lesz ezen a területen. 2012-ben az eddig elfogadott törvények 60%-a miniszterek előterjesztéseként került elfogadásra a képviselők által.

(A kormány által beadott javaslatok között nem számoltuk a nemzetközi szerződések kihirdetésére vonatkozó javaslatokat.)

A kormányzati ciklus elején teljes mértékben az volt a jellemző, hogy a politikailag fajsúlyos ügyeket a képviselők nyújtották be. A tavalyi évben már ez megosztva történt a kormányzat és a kormánypárti frakciók között, amely szintén arra utal, hogy a pártelnök-miniszterelnök igyekezett normál módon teret adni a kormányzati munkának is, és nem csak a saját frakciójára támaszkodott.

Természetesen nem zárható ki, hogy lesznek olyan jelentősebb törvényjavaslatok, amelyek képviselői önálló indítványként kerülnek a törvényhozás elé, de a korábban retorikai szinten meghirdetett konszolidációs politikának mindenképpen eleme kell legyen, hogy minimalizálják ezeknek a számát. A külső kritikák egy része éppen a jogalkotás átláthatatlanságát, az egyeztetések hiányát és a javaslatok elfogadásának körülményeit, gyorsaságát támadta.

Tárcák között a KIM volt az első

Az első két év alapján a legtöbb törvényjavaslatot, jelentést és országgyűlési határozati javaslatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyújtotta be. A két tárca nélküli miniszter jogalkotási tevékenysége minimális volt, míg, talán szokatlan módon, a Vidékfejlesztési Minisztérium is csak kevés kezdeményezéssel fordult a törvényhozók felé.

(*-nem számoltuk a nemzetközi szerződések kihirdetésére vonatkozó javaslatokat; **- a több minisztérium által közösen előterjesztett kezdeményezéseket mindegyik tárcánál feltüntettük, de az összeredménybe természetesen csak egyszer számoltuk bele)

A jelentős területeket tömörítő minisztériumok között a Navracsics miniszter vezette tárca volt a legaktívabb, mivel szinte egyedüliként képes volt tempót tartani a kormánypárti frakciókkal, míg a két minisztert is „elfogyasztó” Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az összes kormány által beadott javaslatnak  alig több, mint 8 százalékát adta. De ugyanígy viszonylag szerény eredményt mutathat fel azóta név és miniszterváltáson is átesett Nemzeti Erőforrás Minisztérium, amely az összes kormányzati kezdeményezés 9%-t tette le az asztalra.

Interjú Krausz Péter elemzővel: http://gazdasagtv.hu/allamhaztartas/2012-05-16/lealdozoban-a-frakciokormanyzas