Kormánypárti javaslatra várhatóan módosítják a Munka Törvénykönyvét. Ennek „eredményeként” az eddigi évi 300 óráról 400 órára emelkedik a túlórák száma és emellett egy évről, három évre növelik a munkaidőkeret elszámolási időszakát. A szakszervezetek tüntetést szerveznek ez ellen. A Policy Agenda kutatást végzett a javaslat megítéléséről.
Hatalmas a törvényjavaslat elutasítottsága
A Munka Törvénykönyve módosításával 300 óráról 400 órára növekszik az évi maximális túlórakeret. Az eredeti javaslat még arról szólt, hogy kollektív szerződéstől függetlenül vezetnék be ezt az új szabályt. A jelen állás szerint ezt kollektív szerződéshez kötnék, azaz elvileg a szakszervezetek munkahelyi szinten megakadályozhatják.
A Policy Agenda által készített reprezentatív kutatás szerint a munkaképes korú lakosság 83%-a elutasítja a javaslatot. Mindössze 9% támogatja a kormánypárti kezdeményezést.
Két féle narratíva alakult ki a javaslat kapcsán. A Fidesz azt mondta, hogy ezzel lehetőség nyílik arra, hogy többet kereshetnek a túlmunkával a dolgozók. Ezzel 12%-uk ért egyet. Ugyanakkor a szakszervezetek által is képviselt kijelentéssel, amely szerint „a túlóraszám növelésével növekszik a dolgozók kiszolgáltatottsága”, már 81%-uk ért egyet. (A válaszadók 4% mondta, hogy egyik állítást sem fogadja el, és 3% nem tudott dönteni a kérdésben.) Ez pedig azt jelenti, hogy a Fidesz nem volt képes érvényesíteni narratíváját a kérdésben.
A kérdés jelentős érzelmeket váltott ki a társadalomban. Ez nem véletlen, hiszen a dolgozók 77%-a mondta azt, hogy valamilyen mértékben szokott túlórázni. Érdekes az, hogy a válaszokra nincs jelentős hatása, hogy valaki túlórázik-e, és hogyan tekint a mostani törvényjavaslatra.
Politikai károkat okoz a javaslat
Megkérdeztük az aktív korú munkavállalói réteget, hogy szerintük ez a törvénymódosítás milyen hatással lesz a Fidesz politikai megítélésére („Ez a lépés a kormánypártok számára politikai szempontból milyen…”).
A többség – azaz 51% – szerint a törvényjavaslat károkat okoz a Fidesz számára, míg 31%-uk gondolja, hogy nyereséggel jár. Érdemes ezeket az arányokat összehasonlítani azzal, hogy 83%-uk elutasítja a javaslatot. Ugyanis ebből az látszik, hogy a válaszadók jelentős része azt gondolja, még ez az intézkedés is pozitív hatással lesz a kormánypárt megítélésére. Úgy érzik olyan a politikai helyzet, hogy az alapvetően népszerűtlen intézkedésekre is jól reagál a társadalom.
A szakszervezetek demonstrációt szerveznek a törvény elfogadása előtt. A megkérdezettek 81%-a támogatja ebben a szakszervezeteket, mindössze 11%-uk van ellene, míg 8%-uk nem tudott véleményt formálni a kérdésben.
A kutatás 18-60 év közöttiek körében készült reprezentatív mintán, 600 fő válaszai alapján. Az adatfelvétel ideje 2018. december 4-5.
Comments are closed.
Comments: 7
[…] A válaszadók alig 9 százaléka helyesli az úgynevezett rabszolgatörvény bevezetését – derül ki a Policy Agenda (PA) napokban készített felméréséből. […]
[…] közvélemény-kutatást készített kedden és szerdán a Policy Agenda a Munka Törvénykönyvének kormánypárti módosítójavaslatáról. A többek közt Kósa Lajos által jegyzet […]
[…] közvélemény-kutatást készített kedden és szerdán a Policy Agenda a Munka Törvénykönyvének kormánypárti módosítójavaslatáról. A többek közt Kósa Lajos által jegyzet […]
[…] A válaszadók alig 9 százaléka helyesli az úgynevezett rabszolgatörvény bevezetését – derül ki a Policy Agenda (PA) napokban készített felméréséből. […]
[…] közvélemény-kutatást készített kedden és szerdán a Policy Agenda a Munka Törvénykönyvének kormánypárti módosítójavaslatáról. A többek közt Kósa Lajos által jegyzet […]
[…] Policy Agenda által december 4-5. között készített reprezentatív kutatás szerint a munkaképes korú lakosság 83%-a elutasítja a javaslatot. […]
[…] órára növekszik az évi maximális túlórakeret, ezt hívja az ellenzék Rabszolgatörvénynek. A Policy Agenda által készített reprezentatív kutatás szerint a munkaképes korú lakosság 83 százaléka elutasítja […]