A második Orbán-kormány első átfogó terveinek egyike a Széll Kálmán-terv volt. Ebben rögzítették, hogy 2011. évhez képest milyen módon kell több, mint 100 milliárd forintot megspórolni. Közben az adatok azt mutatják, hogy a gyógyszertári forgalom töretlen növekedést mutat. A Policy Agenda elemzésében az elmúlt évtized változásait vizsgálta meg.

Honnan…

A 2008-as gazdasági válság idején kb. 318 milliárd forintot költött az állam arra, hogy a betegek a gyógyszertárban olcsóbban juthassanak gyógyszerhez. Ehhez „hozzáadódott” 110 milliárd forint lakossági hozzájárulás. A második Orbán-kormány 2010 után azzal szembesült, hogy a kiadások két év alatt 38 milliárd forinttal nőttek. Ezért a Széll Kálmán-tervben már megtakarítást rendeltek el, és a 2011. évi 357 milliárd forint tényleges költés összegéhez képest 2012-ben 83 milliárd, 2013-ban és 2014-ben 120-120 milliárd forint megtakarítást terveztek.

A gyógyszerpiacon a lakosság 2010-ben 406 milliárd forint értékben vásárolt, és ennek 27%-a volt az állami támogatású gyógyszer. Az OECD adatai alapján 2010-ben a gyógyszerkiadások az egészségügyi költések egyharmadát (33%) jelentették Magyarországon. A Visegrádi-tagországok átlaga – Magyarországot nem számolva – ezzel szemben 24,6% volt.

Az egészségügyet vizsgálva az OECD adatai alapján az is látszik, hogy hazánkban 2010-ben az egészségügyi kiadások 67%-át fedezte az állam, míg a V3-aknál (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) 75,6% volt ez az arány. Az adatok szerint tehát a magyar állam már akkor is „kikényszerítette” a lakosságból, hogy a pénztárcájába nyúljon, ha meg akar gyógyulni.

Hova…

Az elmúlt években minimális változások sem történtek az állami támogatás mértékét tekintve. Bár jelentős forráskivonást hirdetett meg a kormány, de valójában nem csökkentette a gyógyszerkassza kiadási oldalát a Széll Kálmán-tervben meghirdetett mértékben. Olyannyira nem, hogy 2017-ben már 340 milliárd forintba került a járóbetegek gyógyszertámogatása. Ez az összeg 2008-hoz képet 22 milliárd forinttal magasabb, míg a 2011-es referencia évhez képest igazából minimálisan, 5%-kal alacsonyabb csak.

A lakosság rákényszerült arra, hogy ismét „mélyebben nyúljon bele a zsebébe”, hiszen 2011-hez képest 10%-kal nőttek a lakossági kiadások a támogatott gyógyszerpiacon.

A 2017 évi egészségügyi kiadások összességét vizsgálva pedig az látszik, hogy 2010-hez viszonyítva kissé csökkent az állami kiadások aránya (66,8%-ra), míg ezzel szemben a V3 országok 77,1%-ra növelték ezt. Látszik tehát, hogy a közvetlen versenytársaink esetében a gazdasági bővülés lehetővé tette, hogy növekedjen az egészségügyben az állam szerepvállalása. Feltehetően ennek hatására jelentősen csökkent a gyógyszerre fordított kiadások aránya ezen országokban a teljes egészségügyi kiadásokon belül (21,4%-ra csökkent).

Mi történt?

Amennyiben csak a gyógyszerfinanszírozás pénzügyi részét nézzük, akkor az látszik, hogy az állam a második Orbán-kormány hivatalba lépéséhez képest (2010. év) tavaly 3%-kal kevesebbet költött a betegek térítési díjának csökkentésére. Ez idő alatt 23%-os infláció volt a KSH jelentések alapján a gyógyszerek esetében. Az adatok szerint tehát általában nőttek a gyógyszerek, gyógyászati cikkek ára, és eközben erre a célra az állam még kevesebbet is fordított. Ez két következménnyel járt:

• növekedtek a lakossági térítési díjak azon gyógyszereknél, amelyek támogatást kaptak. Ez 7%-os emelkedést jelentett, azaz 2017-ben 8 milliárd forinttal többet költöttek a rászorultak ezen a téren, mint 2011-ben;
• megnőtt a nem támogatott gyógyszerekre elköltött összeg is. Ez 27%-os növekedéssel járt a vizsgált időszakban. Ez már 30 milliárd forintos terhet jelentett a lakosságnak, és becsléseink alapján ez jelentősen tovább növekszik ebben az évben.
  

  Gyógyszerpiac és lakossági kiadások (2008-2018)

  	2008	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018 (b)
  gyógyszer vényköteles forgalom	445	484	487	428	407	414	435	453	470	456
  lakossági térítés vényköteles termék után	110	116	113	112	110	112	117	121	124	119
  költségvetési támogatás vényköteles termék után	318	351	357	301	283	290	311	328	340	337
  nem vényköteles gyógyszer, gyógyászati cikk forgalom	204	291	342	324	343	363	363	373	371	398

  • forrás: Magyar Államkincstár, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, KSH adatai alapján; (b) 2018. évi adatok negyedéves tényadatokból történt becslés alapján

  A támogatott gyógyszerpiac sok szempontból nem szabályos piacnak számít. A támogatott gyógyszerek köre és mértéke nem a kereslet-kínálat szabályait követi, és nem is feltétlenül hatékonysági szempontokat. Ezért lehetséges az, hogy a „torz piaci működésnek” van egy olyan hozadéka, hogy a betegek elfordulnak a „támogatott” készítményektől, és inkább jobban kinyitják a pénztárcájukat, és drágábban vásárolnak.

  Ez utóbbi folyamat társadalmi szempontból pedig azzal jár, hogy a tehetősebbek gyógyulási esélyei nőnek azok kárára, akik nem képesek „kilépni” a nem támogatott piacra. Ez egyértelműen a tehetős beteg-szegény beteg szétválasztást erősíti.