A Fidesz alelnöke törvényjavaslatot nyújtott be a „rezsicsökkentés megvédése” érdekében. A kezdeményezés egy korábbi, az Európai Bizottsággal letárgyalt és júniusban elfogadott törvényi változás „visszaállítása”. A helyzet fonákja, hogy a javaslat elfogadása kétharmados többséget igényel. Nyáron az MSZP szavazta meg az EU-konform változást, most az a kérdés, hogy lesz-e ellenzéki párt, amely kisegíti a kormányoldalt, vagy újra elindul az egymásra mutogatás. A Policy Agenda a szóba jöhető politikai forgatókönyveket nézte meg.

Rezsifronton fegyverszünet?

A kormány számára 2012 végétől a rezsiharc lett az egyik legfőbb politikai szimbólum. Az előző kormányzati időszakban ez lett a politikai fordulat kulcsa, és hozta vissza a kormánypártok támogatottságát. A jelenlegi kormányzati időszakban (2014-től kezdve) már nem a további rezsicsökkentésekről beszél a kabinet, hanem inkább a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséről. A „harc” súlypontja pedig átkerült a szolgáltatókról Brüsszelre (értsd Európai Bizottság), amely jogi eszközökkel – a kormány által kommunikált álláspont szerint – próbálja növelni a magyar lakosság rezsiköltségeit.

A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti „harcnak” egyik legfőbb eleme valójában az, hogy a rendszerhasználati díjak számításának módja, és kihirdetése hogyan történik. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen.

Az eljárás lezárásaként a magyar kabinet belement abba, hogy például nem rendeletben, hanem határozatban állapítja meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke a rendszerhasználati díj mértékét.

Ez ugyan nem jelent automatikus végfelhasználói díj emelést, de lehetőséget nyit arra, hogy a magántulajdonban lévő cégek, jogilag megtámadhassák a határozatot. Ezzel tehát a bíróság döntheti el, hogy a jogi kereteknek megfelelően történt-e a díj megállapítása. Egy ilyen – akár a rendszerhasználati díj korrigálására szóló – jogi procedúra végén pedig akár a végfelhasználói ár emelésére is sor kerülhet.

Az Európai Bizottsággal történt megegyezést követően 2016. június 7-én elfogadta az Országgyűlés az erről szóló törvénymódosítást. Ennek az volt a sajátossága, hogy egyik pontja sarkalatos törvénynek minősül, azaz kétharmados többséget igényelt amely az MSZP képviselőcsoportja szavazatával teljesülhetett.

Rezsiharc soha nem érhet véget

Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke által november közepén benyújtott törvényjavaslat ezt a nyáron elfogadott változást akarja visszavonni. Fontos politikai eleme azonban az egész történetnek az a tény, hogy nincs lehetősége a törvényjavaslatot a kormánypártoknak ezt egyedül megszavazniuk. Ahogy a júniusi szavazáshoz, most is szükség van néhány ellenzéki képviselő támogatására. A Magyar Szocialista Párt, és a Demokratikus Koalíció számára nyilvánvalóan nem jelent semmilyen politikai előnyt, ha megszavazná a változtatást. Főleg az MSZP esetében azért is magyarázatra szorulna egy ilyen döntés, mivel júniusban ők segítették át az indítványt.

A nyári szavazás során a Jobbik, és az LMP tartózkodott. Velük való alkukötés azonban elképzelhető, hiszen az alkotmánybírák kapcsán erre éppen most volt példa az LMP-vel. Ugyanakkor éppen ez utóbbi párt helyzete mutatta meg, hogy nem egyszerű egy ilyen kormány-ellenzék együttműködést „eladni” a közvélemény számára.

Kezdődik az egymásra mutogatás?

A törvényjavaslat elfogadtatásának a kérdése egyértelműen csak politikailag motivált. Egyértelmű, hogy a kormánypárti oldalnak elő kell állítani egy olyan értelmezési keretet, amelyből kiderül: „a rezsiharc folytatódik”, sőt aki nem támogatja a kormányt, az a magyarok ellen van, és a nemzetközi vállalatok, valamint Brüsszel oldalára áll.

Amennyiben nem sikerül biztosítani a többséget, úgy a Fidesz elemi érdeke, hogy úgy állítsa be az ellenzéki pártokat, mint amelyek azt szeretnék, hogy növekedjen villany- és a gázszámla. Ez persze azt is jelentené, hogy a rezsiharc ügye ismét a politikai napirend TOP-témái közé emelkedne.

Ennek főleg akkor lenne létjogosultsága, ha valamelyik piaci szereplő az energiahivatal elnökének határozatát a rendszerhasználati díjakról valóban bíróság elé vinné. Ebben az esetben a Fidesz ismét támadhatná a szolgáltatókat, illetve az ellenzéki pártokat is.

Azt is látni kell, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén akár a bíróság előtt is eldőlhet, hogy jövőre mennyi lehet például a villamos-energia lakossági ára. Egy esetleges emelés pedig súlyos kudarc lenne a kormánypártok számára, hiszen elemi politikai érdekük az, hogy ezt elkerüljék.