A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszakra vonatkozó törvényalkotási tervét. Ebben 48 törvény szerepel. A Policy Agenda által kidolgozott Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével az elkövetkező hat hónap jogalkotási munkáját vizsgáltuk, és megnéztük, hogy mely miniszterek számára lesz nehéz a következő időszak. 

Intenzív második félév lesz

A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, valamint politikai kommunikációs lehetőségei és a politikai szereplőkkel lehetséges konfliktusai alapján mutatja be azt, hogy ezeknek az egyes törvénytervezeteknek milyen politikai hatása lesz.

A kormány által benyújtott törvényalkotási program 48 törvényjavaslatot tartalmaz. 2010 óta félévente átlagosan 44 törvényt terveztek elfogadtatni az Országgyűléssel, azaz az elkövetkező hónapok várhatóan intenzívebbek lesznek, mint az átlag volt.  

TOP ügyek, TOP minisztériumok

A jogalkotási terv, illetve a korábban nyilvánosságra került kormányzati háttéranyagok, információk alapján a következő öt ügy lesz leginkább a közvélemény figyelmének fókuszában (zárójelben közöljük a vonatkozó PHa-index értéket):

1.      Civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozati kötelezettsége (3,5)

Ezt már 2015 tavaszán felvetették, és ennek kapcsán a Kormány határozatban (lásd: Nemzeti Korrupcióellenes Programról) írta elő feladatként, hogy a „A civil szervezetek átlátható működésének érdekében vizsgálni kell az ezen szervezetek működését meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, ezzel összefüggésben a nemzetközi szinten működőképes megoldások alkalmazásának, valamint a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit.”

Ennek a határideje 2015. szeptember 30. volt, amelyet nem teljesített az emberi erőforrások minisztere. A mostani jogalkotási tervbe ismét bekerült ez a feladat. Ez biztosan komoly politikai viharokat vált ki, és alkalmat teremt a kormánypártok számára a civil szervezetek elleni politikai fellépésre.

 

2.-3. Költségvetés 2018. és a költségvetést megalapozó törvények (3,4):

A 2016. évhez hasonlóan a kormány idén is a tavaszi ülésszak alatt akarja elfogadtatni a következő év költségvetését. Nyilvánvalóan választási költségvetés lesz abból a szempontból, hogy a kabinet igyekszik jóléti intézkedésekkel „kedveskedni” a választóknak. Ugyanakkor azt nem várjuk, hogy a kormány ki akarja/tudja teríteni az összes politikai ütőkártyáját már az első félévben.  Ennyi idő alatt ugyanis még az sem látszik majd, hogy a béremelési hullám hatására mekkora bevételek lesznek, azaz mivel lehet tervezni a 2018-as évet. Ezért inkább az a valószínű, hogy – ha nem is pótköltségvetést, de a tavalyi évi forgatókönyvhöz hasonlóan – idén ősszel is lesznek olyan intézkedések, amelyek érintik a költségvetés kiadási oldalát.

 

4.      Egyes adótörvények módosítása (3,2):

a költségvetéshez kapcsolódóan tavasszal benyújtják a 2018. évet érintő adótörvények módosítását is. A nemzetgazdasági miniszter ismét felvetette a személyi jövedelemadó csökkentését, amelyhez véleménye szerint egy tartós növekedési pálya kell (3 százalék felett növekvő GDP-vel). Azonban itt is, ahogy a költségvetésnél is kérdéses az, hogy ezt a döntést tavasszal meghozza-e a kormány, vagy vár még.

 

5.      Családtámogatási tárgyú törvények módosítása (3):

a kormány tervei között szerepel a családok pénzbeli támogatásával, valamint a gyermekes családokat segítő juttatásokkal, kedvezményekkel összefüggő szabályok megváltoztatása.

 

              +1 PISA jelentés utáni közoktatási döntések:

a „TOP ügyek” között várjuk a „közoktatási rendszert érintő módosításokat”, bár a jogalkotási tervben nem szerepel semmi ezzel kapcsolatban. A miniszterelnök jelezte, hogy a kormány foglalkozni fog januárban a kérdéssel. Az a kérdés, hogy a tiltakozó szakszervezetek, civilek milyen lépést tudnak kikényszeríteni a kormányból, aki nyilvánvalóan nem akar az eddigi irányon nagyon változtatni.

A legnehezebb jogalkotási munkára az elkövetkező félévben a minisztériumok között a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Igazságügyi Minisztérium számíthat. Van két tárca azonban, amelyik ezen a területen nem veszi ki a kormányzati munkából a részét. Ez a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, valamint a Honvédelmi Minisztérium.