A kormány gazdaságpolitikai elképzeléseinek sarokköve a magyar kis- és középvállalkozók megerősítése, helyzetbe hozása. A Policy Agenda a cégvezetők körében végzett kutatásában megvizsgálta, hogy milyen várakozásaik vannak az adórendszert, a foglalkoztatást illetően. Az adatok azt mutatják, hogy talán túlzottak a remények a KKV szektorban, és kétséges, hogy ezeket a kormány ki tudja-e elégíteni.

Változásokat az adórendszerben!

A kormánypártok a választások előtt meglehetősen szűkösen nyilatkoztak kormányzati terveikről. Egyedül az tudható, hogy a kabinet a ciklus végére szeretné, ha 10% alá süllyedne a személyi jövedelemadó kulcsa.. Amennyiben ez megvalósulna, akkor a nettó jövedelmek emelkedhetnének, amely ezáltal növelné a  kereseteket és úgy javítaná a vállalkozások helyzetét, hogy bővülne a lakosság fizetőképessége.

Nyilvánvalóan ez a változás köszön vissza azokban a válaszokban, amit a cégvezetők adtak arra a kérdésre, hogy változik-e várakozásuk szerint az adórendszer a jövő évben.

Az abszolút többség (60%) változásra számít, sőt a megkérdezettek 50%-a szerint a kormány jelentősen átrendezi az adórendszert a jövő évben.

Kérdéses természetesen ennek a változtatásnak a fedezete. Az Európai Bizottság jelentése szerint ugyanis Magyarországnak fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatnia, hogy elkerülje a túlzott deficiteljárás újraindítását.

A kutatás során azt is megkérdeztük a cégvezetőktől, hogy amennyiben lenne fedezet a költségvetésben gazdaságélénkítő programokra, akkor az ebből származó forrást leginkább mire költenék. Talán meglepő, hogy a konkrét intézkedést megjelölők közül a legtöbben azok voltak (27%), akik a személyi jövedelemadót csökkentenék. Ezt követték a beruházásokhoz nyújtott támogatások (25%), valamint a munkáltatói terhek csökkentése (12%).

Nyilvánvaló, hogy a vállalkozások vezetői számára a szja csökkentése két irányból is kedvező lehet. Egyrészt a saját jövedelmüket terhelő adómértéke is csökken, másrészt a bruttó bérek emelése nélkül az alkalmazottak béremelésben részesülnek. Ez pedig legalább az adóváltozás évében könnyíti a munkaadó terheit.

 

1.    ábra: Amennyiben az országnak lenne pénze a gazdaság élénkítésére, akkor Ön szerint azt leginkább mire kellene felhasználni?

 

 

Meglepő volt a kutatási eredményekben az, hogy a cégvezetők 6%-a inkább hiteltámogatásra, vagy a képzési rendszer erősítésére használná fel a rendelkezésre álló állami forrásokat.

Hogy lesz itt új munkahely?

A miniszterelnök egyik legnagyobb vitát kiváltó bejelentése az volt, amikor deklarálta, hogy a teljes foglalkoztatottságot kívánja megteremteni Magyarországon. A kormánypárti politikusok értelmezése alapján ez azt jelenti, hogy amíg a versenyszféra nem lesz képes munkahelyeket teremteni, addig közmunka segítségével igyekeznek munkát adni a munkanélküliek számára.

A cégvezetők várakozásai alapján egyhamar nem várható, hogy jelentősen megugorjon a foglalkoztatás a kkv szektorban. A válaszadók 68%-a szerint vagy nem változik, vagy inkább csökken a foglalkoztatottak száma abban a szektorban, ahol a cége működik.

 

2.ábra: Ön szerint abban az ágazatban, ahol a cége is dolgozik, az elkövetkező félévben hogyan változik a foglalkoztatottak száma?

 

 

Mindössze a válaszadók negyede reménykedik egy enyhe növekedésben, és csupán 7%-uk optimista, ők jelentős számban várnak új munkahelyeket az elkövetkező félévben.

A cégvezetők véleménye között  abban a tekintetben van különbség, hogy mekkora árbevételű céget vezetnek. Az 500 millió forint árbevétel feletti vállalkozások vezetőnek 47%-a vár javulást a foglalkoztatási helyzetben, míg a 100 millió forint alattiaknál csupán 29%.

A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük. A kutatás 2014. június 16-27. között zajlott on-line vállalati panelen, illetve telefonos megkérdezéssel.